A Petőfi Társaság Lapja, 1877. január-június (1. kötet, 1-26. szám)
1877-01-14 / 3. szám
Olvasóinkhoz! A „Petőfi-Társaság“, kiválóan irodalmi céljai mellett egy Petőfi-könyvtár mielőbbi fölállítását is feladatának sőt kedves kötelességének tekinti. E könyvtárban helyet foglalnának elsősorban a költő összes munkáinak különböző régibb s újabb kiadásai, a lapok, folyóiratok ama számai, melyek tőle munkálatokat közöltek, a különböző idegen nyelvű fordítások, a hazai és külföldi lapokban felőle bárhol megjelent életrajzi és bírálati cikkek, s végül mindazon adalékok, melyek eddig nyomtatásban meg nem jelentek ugyan, de a költő életének vagy műveinek ismertetésére szolgálnak s később megírandó életrajzához források gyanánt használhatók. Petőfi munkáinak első kiadásai ma már véglegesen eltűntek a rendes könyvárusi forgalomból, sőt antiquariusi üzletekben is csak minél ritkábban fordulnak elő, de föltalálhatók egyeseknél, kik mindjárt pályájának kezdetén kiválóbb érdeklődéssel viseltettek a később világhírűvé vált költő iránt. E kiadások, mint a fiatal költő első, hiányos gyűjteményei, legfölebb csak történeti értékkel bírhatnak birtokosaik legnagyobb része előtt, míg a létesítendő Petőfi-könyvtárra nézve kiváló értékűek és fontosságúak. A Petőfi-Társaság tehát egész bizalommal fordul mindazokhoz, kik Petőfi valamely régibb kiadásainak vagy reá vonatkozó nyomtatványoknak és kéziratoknak birtokában vannak, hogy ez irodalmi ereklyéket a létesítendő Petőfi-könyvtár részére átengedni szíveskedjenek. A Társaság, az adományozók neveinek följegyzése mellett, mint közkincset fogja őrizni a küldeményeket, s midőn egyfelől megóvja azokat a lassú megsemmisüléstől, másfelől általuk elősegíti és megkönnyíti azok munkáját, kik jövőre a költő részletesebb életrajzának megírására vállalkoznak. E kettős cél fontossága remélnünk engedi, hogy felhívásunk nem marad figyelmen kívül, s már a közeli jövőben a teljes Petőfi-könyvtár felállításáról értesíthetjük olvasóinkat. Küldeményeket, legyenek azok könyvek, kisebb nyomtatványok, levelek vagy bárminemű kéziratok, köszönettel fogad a Társaság titkára .Szána Tamás. Budapest, 1876. december végén. A „Petőfi-Társaság Lapjá“-nak szerkesztősége. A PETŐFI-TÁRSASÁG ma (jan. 14-dikén) az „írók és művészek társaságáénak helyiségében (a nemzeti színház palotájában) ülést tart. Felolvasások : A költői igazságszolgáltatásról (zfoglaló széptani értekezés) Torkos Lászlótól. Költemények ifj. Ábrányi Kornéltól és Tóth Endrétől. Felhívás: E felhívás aláírói úgy vannak meggyőződve: hazafias kötelességet teljesítenek, amidőn a művelt közönséget felszólítják arra, miszerint adakozzanak a célból, hogy PETŐFINEK azon kitűnő mellszobra, amelyet jeles szoborművészünk Aradi Zsigmond készített, az ország egyik kiváló közgyűjteménye számára megszereztessék. Külföldön, s nem csak a gazdagabb országokban, nagy költőnknél jóval jelentéktelenebb egyének szobrait számos nyilvános gyűjtemény, sok nagyobb-kisebb testület siet megszerezni. Mindenesetre illő dolog, hogy nálunk is kiki tehetségéhez képest járuljon hazánk nagy fia, minden idők és nemzetek egyik legnagyobb költőjének, a minden magyar által rajongva tisztelt Petőfi Sándornak művészi szépségű szobra megvásárlásához. Az ország első gyűjteménye, a budapesti nemzeti múzeum már leírván egy Petőfi-szobrot: szerezzük meg az Aradi-félét a kolozsvári múzeum számára. Hiszen Erdélyben küzdött a közhazáért a nagy költő, Erdélyben lelte hős halálát. Erdély, mely leírja a költő porait, leírja egyszersmind művészi emlékben az egész haza kegyeletének kifejezését. E gyűjtés célja ez lesz. A carrarai márványszobor ára 1500 frt. Ha az adakozások eredménye megengedi, úgy díszes piedesztál is fog a begyűlt összegből készíttetni. Felkéretnek a t. gyűjtők, hogy a gyűjtött pénzt, a Petőfi-mellszobor bizottmányának pénztárnokához , Tors Kálmánhoz Budapestre, az Athenaeum-épületbe febr. végéig beküldeni szíveskedjenek. Az adakozók nevei az aláirt összegekkel nyilvános nyugtaként a lapokban fognak közzététetni. Kelt Budapesten, 1876. évi december 4-én. Türr István elnök, Orbán Balázs, Törzs Kálmán, Mudrony Soma, Pap Miklós, Vastagh György, Bartók Lajos, Meltzl Hugó, Bakosi Ferenc. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETEI. 12. TizsEi,f Vatta. Megkaptuk és köszönjük. Az elsőt csak legbizalmasabb jóbarátaink látták. Az ígért kis költői elbeszélőt várva várjuk Legjobb lenne a márc. Ildiki ülésben, felolvasni. 13. T. J. Nagykőrös. Kívánságának eleget tettünk, s mindkét irányban várjuk az Ígéret beváltását. 14. Z. J. Debrecen. Öntől már jobbakat is olvastunk. A beküldött rövid dal közlésével sem lapunknak sem önnek nem hasznnálnánk. 15. E. S. Grác. Várjuk az Ígéret beváltását. Ha időnk engedi, közelebb magánlevelet irunk. 16. T. K. úrnőnek Arad. Az ezutáni számok is bizonyára megfogják nyerni tetszését. Buzgólkodásáért fogadja köszönetünket. 17. Sz. V. Tinnye. Miként láthatja, már e számban fölhasználtuk. Hasonló közleményeket mindenkor szívesen látunk. 18. M. H. Kolozsvár. Mind a cikket, mind a könyveket köszönettel fogadjuk. A levelében említett dolgozatot már a jövő hó elején közölhetnék.