Pszichológia 22. (2002)
2002 / 4. szám - TANULMÁNYOK - BORGOS ANNA - KENDE ANNA - CSABAI MÁRTA - ERŐS FERENC - SZILI KATALIN: Testbe ágyazott ideálok : Diskurzusok az ideális, a természetes, a mesterséges és az elutasított testről
A vizsgálat során 18 fókuszcsoport-beszélgetést folytattunk Budapesten és Debrecenben, alkalmanként 37 (csoportonként különböző), összesen 75 résztvevővel (lásd 1. táblázat). A beszélgetésekre újsághirdetéseken keresztül jelentkezhettek a résztvevők - ez nem reprezentatív, de vegyes iskolai végzettségű, életkorú, társadalmi helyzetű és nemű mintát eredményezett. A kutatásnak nem volt célja, hogy a különböző csoportokat egymással összehasonlítsa, az eltérő háttérrel csupán azt kívántuk biztosítani, hogy ne egy homogén összetételű, speciális csoportról adjunk leírást. A beszélgetések témánként huszonöt percesek voltak, tehát egy (moderátor által vezetett) ülés összesen 50 percig tartott. Minden résztvevő névtelenül fejthette ki véleményét. Instrukcióink nyomán a csoportok a beszélgetések során konszenzus kialakítására törekedtek. A témákat a vizsgálatot megelőző előkutatás eredményeinek segítségével alakítottuk ki; olyan markáns témákat próbáltunk megjelölni, amelyekről feltételezhető volt, hogy a tagok között egyrészt véleménykülönbségeket, másrészt különféle egyéni, differenciált és sztereotip vélekedéseket hívhatnak elő a testre vonatkozóan. Az első téma az ideális test témakörét érintette: a résztvevőktől azt kértük, mondják el álláspontjukat arról, hogyan vélekednek a szépség érdekében végrehajtott mesterséges beavatkozásokról, valamint arról, hogy noha a közvélemény a természetes megjelenést részesíti előnyben, sokan hajlandók költséges és fájdalmas beavatkozásokkal élni, hogy külsejüket előnyösebbé tegyék. A második kérdésünk az elutasított testtel foglalkozott, arra irányult, hogy a résztvevők megkülönböztetnek-e, elutasítanak-e külső megjelenésük alapján egyes társadalmi csoportokat. Ezzel kapcsolatban arra is kíváncsiak voltunk, mi húzódhat a mögött az ellentmondás mögött, hogy bár a közvélemény elutasít bizonyos csoportokat, az emberek magánvéleményükben többnyire mégsem vallják be ellenérzéseiket. Az adatelemzés folyamata A beszélgetéseket magnószalagra rögzítettük, majd szó szerint átírtuk, az így kapott szövegeket pedig kvalitatív és kvantitatív tartalomelemzésnek vetettük alá. A szövegekkel való megismerkedés során olyan változórendszert alakítottunk ki, melynek alapján minden megszólalást (ezt tekintettük tartalmi egységnek, vö. Krueger, 1994) kategorizálni tudtunk az adott változók szerint. Egy pozitivisztikus kritériumrendszer követése helyett ezzel a módszerrel nagyobb hangsúlyt helyezhettünk a következtetésekre, intuíciókra a beszélgetések elemzésekor (Wainwright, 1997). A felmérés ezen szakaszában alkalmazott kvalitatív módszer nem követeli meg a minta reprezentativitását. A hangsúly itt a diskurzusok tartalmi és dinamikai elemein van. 4 Ezt az állítást az elővizsgálat eredményei sugallták, és mi is mint saját kutatási eredményeinkre hivatkoztunk az instrukció során. 5 Ezzel szintén az elővizsgálatra utaltunk, bár ezt az állítást az előítélettel foglalkozó számos szociálpszichológiai kutatás is alátámasztja (pl. Brown, 1998; Fábián és Sík, 1996).