Pszichológia 22. (2002)

2002 / 4. szám - TANULMÁNYOK - BORGOS ANNA - KENDE ANNA - CSABAI MÁRTA - ERŐS FERENC - SZILI KATALIN: Testbe ágyazott ideálok : Diskurzusok az ideális, a természetes, a mesterséges és az elutasított testről

A vizsgálat során 18 fókuszcsoport-beszélgetést folytattunk Budapesten és Debre­cenben, alkalmanként 3­7 (csoportonként különböző), összesen 75 résztvevővel (lásd 1. táblázat). A beszélgetésekre újsághirdetéseken keresztül jelentkezhettek a részt­vevők - ez nem reprezentatív, de vegyes iskolai végzettségű, életkorú, társadalmi helyzetű és nemű mintát eredményezett. A kutatásnak nem volt célja, hogy a külön­böző csoportokat egymással összehasonlítsa, az eltérő háttérrel csupán azt kívántuk biztosítani, hogy ne egy homogén összetételű, speciális csoportról adjunk leírást.­ A beszélgetések témánként huszonöt percesek voltak, tehát egy (moderátor által veze­tett) ülés összesen 50 percig tartott. Minden résztvevő névtelenül fejthette ki vélemé­nyét. Instrukcióink nyomán a csoportok a beszélgetések során konszenzus kialakítá­sára törekedtek. A témákat a vizsgálatot megelőző előkutatás eredményeinek segítségével alakítot­tuk ki; olyan markáns témákat próbáltunk megjelölni, amelyekről feltételezhető volt, hogy a tagok között egyrészt véleménykülönbségeket, másrészt különféle egyéni, dif­ferenciált és sztereotip vélekedéseket hívhatnak elő a testre vonatkozóan. Az első téma az ideális test témakörét érintette: a résztvevőktől azt kértük, mondják el állás­pontjukat arról, hogyan vélekednek a szépség érdekében végrehajtott mesterséges beavatkozásokról, valamint arról, hogy noha a közvélemény a természetes megjele­nést részesíti előnyben, sokan hajlandók költséges és fájdalmas beavatkozásokkal élni, hogy külsejüket előnyösebbé tegyék.­ A második kérdésünk az elutasított testtel foglalkozott, arra irányult, hogy a résztvevők megkülönböztetnek-e, elutasítanak-e külső megjelenésük alapján egyes társadalmi csoportokat. Ezzel kapcsolatban arra is kíváncsiak voltunk, mi húzódhat a mögött az ellentmondás mögött, hogy bár a közvé­lemény elutasít bizonyos csoportokat, az emberek magánvéleményükben többnyire mégsem vallják be ellenérzéseiket.­ Az adatelemzés folyamata A beszélgetéseket magnószalagra rögzítettük, majd szó szerint átírtuk, az így kapott szövegeket pedig kvalitatív és kvantitatív tartalomelemzésnek vetettük alá. A szöve­gekkel való megismerkedés során olyan változórendszert alakítottunk ki, melynek alapján minden megszólalást (ezt tekintettük tartalmi egységnek, vö. Krueger, 1994) kategorizálni tudtunk az adott változók szerint. Egy pozitivisztikus kritériumrend­szer követése helyett ezzel a módszerrel nagyobb hangsúlyt helyezhettünk a követ­keztetésekre, intuíciókra a beszélgetések elemzésekor (Wainwright, 1997).­ ­ A felmérés ezen szakaszában alkalmazott kvalitatív módszer nem követeli meg a minta repre­zentativitását. A hangsúly itt a diskurzusok tartalmi és dinamikai elemein van. 4 Ezt az állítást az elővizsgálat eredményei sugallták, és mi is mint saját kutatási eredményeinkre hivatkoztunk az instrukció során. 5 Ezzel szintén az elővizsgálatra utaltunk, bár ezt az állítást az előítélettel foglalkozó számos szo­ciálpszichológiai kutatás is alátámasztja (pl. Brown, 1998; Fábián és Sík, 1996).

Next