Pszichológia 26. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - MARTON MAGDA: A megismerés pragmatikus formái : A szenzomotoros teljesítmények idegélettani mechanizmusa

Pszichológia, 2006, (26), 1, 3-39 Tanulmányok MARTON MAGDA MTA Pszichológiai Kutatóintézete, Budapest A MEGISMERÉS PRAGMATIKUS FORMÁI A szenzomotoros teljesítmények idegélettani mechanizmusa Lakoff és Johnson (1999) Philosophy in the flesh. The embodied mind and its challenge to western thought című könyvükben a kognitív tudomány paradigmaváltását jellemzik. Megkülönböztetik a megismeréstudomány első, „testetlen” és második, „(test)beágya­­zott”­ (embodied) korszakát. A szerzők szerint az első korszak paradigmája a megis­merési folyamat komputációs metaforáját a megismerés absztrakt fogalmához kap­csolta. Ezzel szemben a „testbe­ ágyazott”­ kognitív tudomány a szenzomotoros sémá­kat és az értelem interaktív jellegét helyezi a vizsgálódás és értelmezés előterébe. Ennek következtében megnőtt az érdeklődés a megismerési folyamatok agyműködés­beli alapjai iránt. A kutatók egyre inkább igyekeznek feltárni: miként meríthetünk (deri­válhatunk) ismeretet a szenzomotoros folyamatokból? Az elme működését úgy szemlé­lik, mint testi tapasztalatok, testi akciók és szenzomotoros szintű interperszonális kapcsolatok nyomán kialakult folyamatokat, s ezeket azután elsősorban biológiai né­zőpontból értékelik. Mióta világossá vált, hogy a szenzomotoros idegrendszeri folyamataink nem csak az akciók szervezését/kivitelezését segítik elő (és ezáltal szolgálják a megismerést), hanem reprezentálják is a megfigyelt tárgyakat és akciókat, szükségessé vált a „mentá­lis reprezentáció” kifejezés további árnyalása. Az absztrakt reprezentáció mellett, amelyet a propozicionális forma jellemez, felismerhetőek a reprezentáció olyan for­mái, amelyek belsőleg (intrinzik módon) kapcsolódnak az akció folyamataihoz. Felis­merték a szenzomotoros reprezentáció s vele az elemi pragmatikus ismeret sajátos mechanizmusát. E felismerések fényében szembeötlő, hogy az elmúlt évtizedekben a pszichológiá­ban mennyire csökkent az érdeklődés a klasszikusnak nevezhető szenzomotoros jel- 1 Az „embodied” kifejezést alkalmazó szerzők Merleau-Ponty (1945/1962) fenomenológiájában alkalmazott „test” fogalmát élesztik föl. Ezért is­merem az embodied kifejezést az­­értelmező jelle­gű) „testbe­ ágyazott” kifejezéssel fordítani. 3

Next