Szociológia 1983

1-2. szám - Tanulmányok - Kolosi Tamás—Tucek, Milan: Differenciálódás és közeledés

TANULMÁNYOK KOLOSI TAMÁS (Budapest) - TUCEK, MILAN (Prága) DIFFERENCIÁLÓDÁS ÉS KÖZELEDÉS (Az ipari dolgozók belső rétegződése hat szocialista országban) A szocialista országok társadalmi szerkezetének fejlődésében az egyik fő tendencia az örökölt osztály jellegű különbségek, a hagyományos társadalomszerkezeti egységek közötti társadalmi távolság csökkenése, az osztályok és rétegek közeledése. A különböző országokban végzett kutatások kimutatták, hogy ez a folyamat egyaránt megfigyelhető a munkásság és a parasztság valamint a szellemi és fizikai dolgozók viszonylatában. Az európai szocialista országok szociológusainak együttműködése keretében 1975-ben fogalmazódott meg az a konkrét igény, hogy miként lehetne ezt a folyamatot egy nemzetközi összehasonlító kutatás során empirikusan is bemutatni. Első vizsgálati terepül a társadalom azon szféráját választottuk, ahol feltételezésünk szerint a legtöbb közös sajátosság figyelhető meg a vizsgálatban részt vevő országok között, és így a nemzetközi összehasonlítást az egyes országok sajátosságai a legkevésbé zavarják. Ez a szféra az előzetes elemzések alapján az állami nagyipar. Kutatásunk célja tehát a következő módon konkretizálható: milyen mérvű a fizikai és szellemi dolgozók közeledése hat európai szocialista ország (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK és Szovjet­unió) állami nagyipar­ dolgozói körében. Empirikus vizsgálatunk természetszerűleg azonban csak egyetlen időpontban vállalkoz­hatott a helyzet feltérképezésére. A közeledés, a különbségek csökkenése ugyanakkor történelmileg meghatározott, dinamikus folyamat. Az egy időpontban végzett empirikus kutatás éppen ezért nem vállalkozhatott a folyamat vizsgálatára, arra tehetett csak kísérletet, hogy egy adott időpontban rögzítve, sajátos eszközeivel megmérje az ipari dolgozók különböző csoportjai közötti társadalmi távolságot. A téma vizsgálatára létrehozott nemzetközi kutatócsoport 1976-78 között igen intenzív munkát végzett. Kidolgozta a kutatás konkrét operacionalizálható elméleti bázisát. Ennek keretében úgy döntöttünk, hogy négy társadalmi csoport közötti távol­ságok mérésére koncentrálunk. A fizikai dolgozókon belül megkülönböztettük a szak­képzetlen munkásokat és a szakmunkásokat, míg a szellemi dolgozókon belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, valamint vezető állásúakat egyfelől, és a többi szellemi dol­gozót másfelől. A különböző országokban szokásos egymástól eltérő fogalomhasználat miatt nem kevés nehézséget jelentett e négy kategória összehasonlítható tartalommal való megtöltése. Meghatároztuk továbbá a társadalmi élet azon hat dimenzióját, amelynek keretében kívántuk a fenti négy csoport közötti távolságokat mérni. Ezek: a) a munka jellege és munkakörülmények; b) származás, életút, társadalmi mobilitás; 1 Szociológia 1983/1-2 .

Next