MTA Tagajánlások, 1894

4­1. A) osztály­ megokolására elég volna egyszerűen rámutatnom a Nyelvemléktár tizennégy kötetére. Régi nyelvemlékeink nagybecsű könyvtára ez, melyben mind a szövegek pontossága, mind a bevezetések tartal­massága bizonyságot tesz a kiadónak fényes kritikai szelleméről s nyelv- és irodalomtörténeti jártasságáról. Olyan rengeteg gyűjtemény ez, melynek elkészítése akkor is elismerésre számíthatna, ha egy egész élet munkáját betöltené. De Volf György azonkívül számos becses értekezéssel járult legújabb nyelvtudományunk fölvirágoztatá­­sához. Ezek közül legismeretesebbek a nyelvhelyességgel foglalkozó, éles elmére valló czikkei és bírálatai. De nekem legnagyobb bálával illik említenem azt a tüzetes tanulmányt, melyben a Nyelvtörténeti Szótár szerkesztésére megállapítandó utasítást fejtegette, hisz a Ny. Szótár amúgy is hálával tartozik neki, a ki Nyelvemléktárával adta meg működésünknek legbiztosabb alapját. — Sokat foglalkozott azon­kívül a helyesírás elvi kérdéseivel és történetével, s (ámbár az ósdi c2-nek s az idegen szók idegenszerű írásának kell védelmére) ezek a vitatkozó iratai is széleskörű tudományosságra vallanak. Sőt egy közülök — melynek czíme «Kiktől tanult a magyar írni, olvasni? (A régi magyar orthographia kulcsa)» — mind módszerét, mind ered­ményeit tekintve valóságos gyöngye nyelvészeti irodalmunknak. Ezt a gazdagon gyümölcsöző munkásságot méltán fogja Akadémiánk a rendes tagság díszével jutalmazni. UGYANŐT ajánlja Ponori Thew­­rewk Emil r. t. Indítványom igazolására elég, ha azt mondom, hogy Volf György már 17 éve munkás levelező tag, hogy minden dolgo­zata tudományos szabatosságra vall, s hogy főleg a magyar nyelv­emlékek nagy gyűjteményének szakszerű kiadása neki nyelvészeink sorában kiváló helyet biztosít. Dr. BACHER VILMOS-t, az országos rabbi-képző-intézet r. tanárát, levelező tagot ajánlja gróf Kuun Géza t. t. Dr. Bacher Vilmos irodalmi működése egy negyed évszázra terjed, mert első értekezése Grätz H. «Monatsschrift für die Geschichte und Wissenschaft des Juden­thums» 1869-ik évfolyamában jelent meg, s ezen folyóiratnak attól fogva nem sok oly évfolyama van, melyet B. becses értekezéseivel nem gazdagított volna. A «Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft» 1874 óta B. számos értekezését hozza, melyeknek mind­egyike a sémi tanulmányok terén számot tevő, s az újabb vizsgálat egy-egy vívmányát jelzi. Ezeken kívül Kobak folyóiratában, a «Jewish Quarterly Rewiew»-ban, a «Revue des Études Juives»-ben, Stade «Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft» cz. folyóiratában, a «Magazin für die Wissenschaft des Judenthums»-ban s a «Magyar-Zsidó Szemlédben 1884-től jelen évig több becses dolgozata jelent meg. Ersch és Gruber encyclopaediájában a levitákról szóló czikket B. irta. Első önálló műve «Nizamis Leben und Werke stb.» cz. alatt jelent meg Lipcsében 1871-ben, ezt 1876-ban egy másik külön munkája

Next