MTA Tagajánlások, 1896

4­1. Az osztály­ netnek, hanem a magyar nyelvtudománynak is becses szolgálatot tett. Ép úgy elismerésre méltók Baróti Szabó Dávidról, Berzsenyiről, a XVII. század polemikusairól, a XVIII. század szépirodalmáról, deákos költőinkről az Egyetemes Philologiai Közlönybe és a Magyar Képes Irodalomtörténetbe írt kisebb tanulmányai és adalékai valamint a Pallas- Lexicona számára készült több száz magyar irodalmi, poétikai és rhe­­torikai czikke. Megemlíthetem Magyar stilistikáját és Szerkesztéstanát is, melyek módszerükkel és tudományos tartalmukkal magasan fölül­emelkednek a közönséges iskolai könyvek színvonalán. E művei hasonló­képen a képzett nyelvészt mutatják, mint lépten-nyomon mutatják azok is, melyek tárgyuknál fogva a nyelvtudománytól távolabb állóknak látszanak, így Négyesy munkássága teljesen beleillik a nyelvtudományi alosztály keretébe és bizonyára csak javára válik, hogy derekasan meg­felel a széptudományi alosztály munkakörének is. Azért meg vagyok győződve, hogy dr. Négyesy László megválasztásával a magy. tud. Akadémia igen érdemes levelező tagot nyerne, a­ki e kitüntetést buzgó szorgalommal és sikeres munkássággal fogja meghálálni. Dr. POZDER KÁROLY-t, ki a persa, latin és görög philologia, meg az összehasonlító vallástudomány terén számos éven át sikerrel működik, az I. osztály levelező tagjának ajánlja Vámbéry Ármin liszt, tag. A keleti nyelvészet terén «Újpersa nyelvjárások» és «Idegen szók a görögben és latinban» czímű értekezéseit a Magyar Akadémia adta ki, más egyéb dolgozatai, ú. m. : «A czigányok a Sahnamehban», a «Sakk a Sahnamehban», «A Kyros monda», „Müller Miksa bölcseleti művei» stb. tudományos folyóiratainkban láttak napvilágot. A­miben pedig dr. Pozder Károly kiválóan kitűnik, ez a Sahnameh értelmezése és semmikép sem nagyítok, ha azt mondom, hogy Firduszinak nagy époszát kevés tudós érti oly alaposan, mint ő. THÚRY JÓZSEF urat levelező tagnak ajánlja Vámbéry Ármin tiszt. tag, a török-tatár nyelvek jeles ismerője, a magyar-török történeti korszak alapos kutatója és a magyar irodalmi emlékek szorgalmas és szakavatott értelmezője. Thúry Józsefnek eddigi munkái közt kieme­lendő : 1. A kasztamuni­i török nyelvjárás. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. (XII. köt. VII. sz. 1885.) 2. Török-magyar összehasonlító szótár (kéziratban, de boldogult Budenz és Hunfalvy r. tagoktól kiadásra ajánlva). 8. A Zrinyiász. (Budapest, 1894.) 4. Török történetírók. (A Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságának meg­bízásából fordította és jegyzetekkel kisérte Thúry József. I. és II. kötet.) 6. Ősköltészetünk. (A halasi fő­gymn. 1890-iki Értesítőjében.) 8. Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz. (Századok 1890. évf. öt számában.) 7. A török hódítás kezdete Magyarországon. (Századok 1893. évf.) stb. Szóval Thúry Józsefben az Akadémia oly erőt nyer, melyet működé­sében már régóta nélkülöz.

Next