Településtudományi Közlemények 14. (1962)
Major Jenő: A külterületi lakotthelyek vizsgálatának településhálózati vonatkozásai
A KÜLTERÜLETI LAKOTTHELYEK VIZSGÁLATÁNAK TELEPÜLÉSHÁLÓZATI VONATKOZÁSAI DR. MAJOR JENŐ tudományos munkatárs A külterületi népesség és a külterületi lakotthelyek szerepe településhálózatunkban kevéssé ismert, pedig ez a probléma az utóbbi időkben településhálózatunk fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatban meglehetősen az érdeklődés előterébe került. Ennek egyik oka az, hogy a vonatkozó adatoknak a községhatáron belüli elhelyezése, részletes, a valódi topográfiai helyzetnek megfelelő feltérképezése szinte lehetetlen. Másik oka az, hogy a külterületi lakott helyek fogalma településileg csak egy szempontból és csak negatíve van definiálva. E definíció szerint sajátos ismérvük az, hogy nem tartoznak a belterülethez. Hogy azonban ez a tisztán a viszonylagos elhelyezkedésen alapuló negatív ítélet milyen települési viszonyokat, tényeket takar, azt legfeljebb nagy vonásokban lehet csak kielemezni, hiszen a területi alapon kialakított népszámlálási körzetek települési szempontból gyakran rendkívül heterogén jellegű egységeket foglalnak össze. A hazai települési viszonyok ismerete szempontjából nagy haladást jelentett, hogy a század első évtizedétől kezdve a népszámlálási kiadványok a bel- és külterületi népesség megkülönböztetése révén nagyvonalú tájékoztatást adtak a községek és városok lakosságának az igazgatási területeken való elhelyezkedéséről, így meg lehet tudni, hogy a település népessége egyetlen zárt csoportot képez-e, vagy elhelyezkedése különböző mértékben szórványos jellegű. Az akkori társadalmi-gazdasági körülmények között az ilyen jellegű tájékoztatáson túlmenő igények nemigen merülhettek fel, hiszen a külterületi lakott helyek külön világot képeztek, amelynek fejlődése egy-egy város vagy nagybirtok »magánügye« volt, az államot inkább csak rendészeti szempontból érdekelte. A külterületi népesség, ill. elsősorban a tanyai lakosság kérdései iránt a harmincas évektől fokozott érdeklődés nyilvánult meg, amiben szerepe volt annak is, hogy az addiginál sokkal részletesebb statisztikai adatszolgáltatás a probléma mélyebb tanulmányozását tette lehetővé. Azóta lényegesen megváltoztak a viszonyok és a nézőpontok. Az ország iparosodása nagy hatással volt a külterületek fejlődésére az ország iparvidékein, másutt pedig a mezőgazdaság átszervezése vetette meg a mezőgazdasági jellegű külterületi lakott helyek fejlődésének gyökeresen új alapjait. A nagyüzemi keretek kiépítése különösen a szórványos tanyák létét tette problematikussá, és a kiépült új üzemi keretek a bélés külterületi népességet sokféle közös kötelékekbe fonták össze. A külterületeken élők külön világa ily módon megszűnt, szorosan összekapcsolódott a belterülettel. Mindez önmagában is indokolja, hogy a településhálózatunk fejlődése iránt érdeklődők fokozott várakozással tekintettek az 1960. évi népszámlálás külterületi adataira, hogy abból tájékozódást nyerjenek a bekövetkezett változásokról. E tekintetben is a két utolsó népszámlálás merőben más gazdasági helyzet tükrözője. Az 1949. évi népszámlálásban a földreform hatása tükröződött: a felosztott nagybirtok helyére sok- Az ekkor kialakuló gazdag irodalomból megemlítjük Kiss István: A magyar tanyai közigazgatás. A tanyapolitika vázlata, c. művét (Magyar Közigazgatástudományi Intézet kiadványai 7. sz.) és Erdei Ferenc: Magyar tanya c. munkáját. Ez időben jelent meg Illyés Gyula: Puszták népe c. műve is, mely kitűnő képet rajzol a nagybirtok keretei között vergődő cselédnépesség világáról. A magyar statisztika kezdettől fogva foglalkozott ugyan a pusztai népességgel, de a község fogalmának törvényes meghatározásáig nem lehetett egyértelműen különbséget tenni a pusztai és belterületi lakosság között. Hivatalos adatokat 1910-től kezdve közöltek a népszámlálási kötetek, először csak a száznál nagyobb, majd az ötvennél népesebb külterületi lakott helyekről (1. Thirring Lajos: A tanyák, puszták és egyéb külterületi lakott helyek népessége 1930-ban. Magyar Statisztikai Szemle 1932. 1044. és a köv. 1.).