Településtudományi Közlemények 26. (1977)

Faragó Kálmán: A városok lakóterületének és központjának korszerűsítését célzó rekonstrukciós műveletekről

A VÁROSOK lakóterületének és KÖZPONTJÁNAK KORSZERŰSÍTÉSÉT CÉLZÓ REKONSTRUKCIÓS MŰVELETEKRŐL DR. FARAGÓ KÁLMÁN a műszaki tudományok doktora Az itt következő anyag a folytatása annak a tanulmánynak, amely a Településtudományi Közlemények 25. számában jelent meg A város­­rekonstrukció értelmezéséről és a városszerke­zet korszerűsítését célzó rekonstrukciós felada­tokról címmel. A folytatás nemcsak azt jelenti, hogy a kezdeti lépések után a városrekonstruk­ció kiterjedt problémakörének további szekto­rait igyekszünk feldolgozni, hanem a két dolgo­zat között másféle kapcsolatok is fennállnak. A városrekonstrukció témáival foglalkozva mindig nehézséget jelentenek a fogalmi tisztá­zatlanságok. Előző tanulmányunkban az értel­mezési zavarok megszüntetése érdekében rend­szereztük a rekonstrukciós feladatok keletke­zésének okait és formáit, továbbá számba vet­tük a velük való elméleti foglalkozás témakö­reit és megközelítési szempontjait. Mostani munkánk az ott kifejtett szemléleti megalapo­zásra épült, és az ottani fogalomértelmezéseket tartalmazza. Ez nemcsak gondolatmenetében és mondanivalójában nyilvánul meg, hanem ab­ban is, hogy az előzményeket ismertnek téte­lezve fel, nem ismétel definíciókat, tisztázott alapösszefüggéseket stb. További kapcsolatok származnak abból, hogy mindenfajta rekonstrukciós tevékenységnek ket­tős célja van: egyfelől valamilyen lokális vá­rosfejlesztési problémát kell megoldania, más­felől hozzá kell járulnia a városszerkezet kor­szerűsödésének előrehaladásához. Korábbi ta­nulmányunk a rekonstrukció városméretű ösz­­­szefüggéseit igyekezett bemutatni: foglalkozott a városszerkezet rekonstrukcióját célzó felada­tok csoportosításával és körülírásával, az azok megoldását szolgáló műveletek konkrét formái­nak lehetséges változataival, valamint értéke­lésük alapján az előirányzatok kialakításának szempontjaival. A következőkben korlátozottabb terjedelmű rekonstrukciós tennivalókról lesz szó, éspedig azokról, amelyekkel a leggyakrab­ban találkozunk, nevezetesen a lakóterületi és a városközponti átépítések során. Az előzmé­nyek alapján nem okozott nehézséget, hogy a jelentkező problémákat az összvárosi összefüg­gésekbe belehelyezzük és értékeljük városszer­kezeti jelentőségüket, másik oldalról pedig konkretizáljuk, milyen következményekkel jár­nak a városszerkezet számára a lakóterületen és a városközponton belüli átépítési műveletek. A rekonstrukció átfogó és részletfeladatai kö­zötti kölcsönhatások tisztázottsága lehetővé tet­te, hogy jelen anyagban figyelmünket azokra a vonatkozásokra összpontosítsuk, amelyek a szó­ban forgó városrészek belső szerkezetének kor­szerűsítésével és lokális rekonstrukciós problé­máival kapcsolatosak. Megtehettük ezt anélkül, hogy a mindenféle városrekonstrukciós feladat megoldásában jelentkező városméretű következ­mények elsikkadásának veszélyétől tartani kel­lett volna. 1. A lakóterület szerkezetének átalakítását elősegítő rekonstrukciós műveletek A feladat értelmezése és összetevői. A leg­több meglevő városban csak kivételesen for­dulnak elő olyan nagyobb összefüggő területek, amelyek helyzetének jellemzői teljes mérték­ben megegyeznének a lakóterületnek mint ter­vezési fogalomnak az ismérveivel. Általánosan jellemző, hogy a kialakult rendeltetésük alap­ján lakóterületnek tekinthető városrészeket egyfelől átszövik a lakóhelyi funkciótól idegen elemek, elsősorban üzemi és közlekedési léte­sítmények, másfelől a lakóterületen belül meg­kívánható közösségi szolgáltatások jelentős ré­sze hiányzik, vagy szervező erejük korlátozott. A rekonstrukció feladata, hogy a város azon részein, amelyek lakóterületnek tekinthetők, vagy pedig ilyen rendeltetésre vannak kijelölve, az igényeket elfogadható szinten kielégítő lakó­körülményeket hozzon létre. Elérendő tehát — a meglevő és az előirányzott épületek és létesítmények rendeltetésszerű, zavartalan hasz­nálatának lehetővé tétele; — a különböző ártalmak (ipar, közlekedés stb.) által okozott károsodások megszüntetése; — a lakóterületi szintű közintézményekkel, parkokkal mennyiségi és minőségi szempontból, valamint azok hatósugarának megfelelő ellátás megoldása; — a közműellátás megkívánható fokának lét­rehozása; — a kedvező városképek kialakítása. 5

Next