Településtudományi Közlemények 26. (1977)
Faragó Kálmán: A városok lakóterületének és központjának korszerűsítését célzó rekonstrukciós műveletekről
A VÁROSOK lakóterületének és KÖZPONTJÁNAK KORSZERŰSÍTÉSÉT CÉLZÓ REKONSTRUKCIÓS MŰVELETEKRŐL DR. FARAGÓ KÁLMÁN a műszaki tudományok doktora Az itt következő anyag a folytatása annak a tanulmánynak, amely a Településtudományi Közlemények 25. számában jelent meg A városrekonstrukció értelmezéséről és a városszerkezet korszerűsítését célzó rekonstrukciós feladatokról címmel. A folytatás nemcsak azt jelenti, hogy a kezdeti lépések után a városrekonstrukció kiterjedt problémakörének további szektorait igyekszünk feldolgozni, hanem a két dolgozat között másféle kapcsolatok is fennállnak. A városrekonstrukció témáival foglalkozva mindig nehézséget jelentenek a fogalmi tisztázatlanságok. Előző tanulmányunkban az értelmezési zavarok megszüntetése érdekében rendszereztük a rekonstrukciós feladatok keletkezésének okait és formáit, továbbá számba vettük a velük való elméleti foglalkozás témaköreit és megközelítési szempontjait. Mostani munkánk az ott kifejtett szemléleti megalapozásra épült, és az ottani fogalomértelmezéseket tartalmazza. Ez nemcsak gondolatmenetében és mondanivalójában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy az előzményeket ismertnek tételezve fel, nem ismétel definíciókat, tisztázott alapösszefüggéseket stb. További kapcsolatok származnak abból, hogy mindenfajta rekonstrukciós tevékenységnek kettős célja van: egyfelől valamilyen lokális városfejlesztési problémát kell megoldania, másfelől hozzá kell járulnia a városszerkezet korszerűsödésének előrehaladásához. Korábbi tanulmányunk a rekonstrukció városméretű öszszefüggéseit igyekezett bemutatni: foglalkozott a városszerkezet rekonstrukcióját célzó feladatok csoportosításával és körülírásával, az azok megoldását szolgáló műveletek konkrét formáinak lehetséges változataival, valamint értékelésük alapján az előirányzatok kialakításának szempontjaival. A következőkben korlátozottabb terjedelmű rekonstrukciós tennivalókról lesz szó, éspedig azokról, amelyekkel a leggyakrabban találkozunk, nevezetesen a lakóterületi és a városközponti átépítések során. Az előzmények alapján nem okozott nehézséget, hogy a jelentkező problémákat az összvárosi összefüggésekbe belehelyezzük és értékeljük városszerkezeti jelentőségüket, másik oldalról pedig konkretizáljuk, milyen következményekkel járnak a városszerkezet számára a lakóterületen és a városközponton belüli átépítési műveletek. A rekonstrukció átfogó és részletfeladatai közötti kölcsönhatások tisztázottsága lehetővé tette, hogy jelen anyagban figyelmünket azokra a vonatkozásokra összpontosítsuk, amelyek a szóban forgó városrészek belső szerkezetének korszerűsítésével és lokális rekonstrukciós problémáival kapcsolatosak. Megtehettük ezt anélkül, hogy a mindenféle városrekonstrukciós feladat megoldásában jelentkező városméretű következmények elsikkadásának veszélyétől tartani kellett volna. 1. A lakóterület szerkezetének átalakítását elősegítő rekonstrukciós műveletek A feladat értelmezése és összetevői. A legtöbb meglevő városban csak kivételesen fordulnak elő olyan nagyobb összefüggő területek, amelyek helyzetének jellemzői teljes mértékben megegyeznének a lakóterületnek mint tervezési fogalomnak az ismérveivel. Általánosan jellemző, hogy a kialakult rendeltetésük alapján lakóterületnek tekinthető városrészeket egyfelől átszövik a lakóhelyi funkciótól idegen elemek, elsősorban üzemi és közlekedési létesítmények, másfelől a lakóterületen belül megkívánható közösségi szolgáltatások jelentős része hiányzik, vagy szervező erejük korlátozott. A rekonstrukció feladata, hogy a város azon részein, amelyek lakóterületnek tekinthetők, vagy pedig ilyen rendeltetésre vannak kijelölve, az igényeket elfogadható szinten kielégítő lakókörülményeket hozzon létre. Elérendő tehát — a meglevő és az előirányzott épületek és létesítmények rendeltetésszerű, zavartalan használatának lehetővé tétele; — a különböző ártalmak (ipar, közlekedés stb.) által okozott károsodások megszüntetése; — a lakóterületi szintű közintézményekkel, parkokkal mennyiségi és minőségi szempontból, valamint azok hatósugarának megfelelő ellátás megoldása; — a közműellátás megkívánható fokának létrehozása; — a kedvező városképek kialakítása. 5