Településtudományi Közlemények 37. (1989)
Kőszegfalvi György: Ember és környezete közötti feltételek változásából fakadó konfliktusok
változás, átalakulás nemcsak tovább mélyítette az egyensúly felbomlását, újabb konfliktusokkal tetézve azt, hanem következményeiben új egyensúlyi helyzet kialakulása felé való elmozdulást is jelzett. Szükséges erről bővebben szólni. Az ember és környezete közötti feltételek változásának hatását, következményeit vizsgálva, a hangsúlyt a negatívumokra helyezzük, a feszültségforrások kialakulásáról, elmélyüléséről teszünk említést. Ez objektíve fakad a folyamat belső sajátos törvényszerűségeiből, elkerülhetetlen voltából. Látnunk kell a folyamat "másik oldalát" is: ez "jót" is hozott és hoz magával: következményeiben átalakítja az ember életkörülményeit, javítja életfeltételeit (lakásviszonyok javulása, a közműellátás fejlődése, a közösségi szolgáltatások bővülése stb.). Akkor mi a baj? Mik az okai a kialakult és kialakuló feszültségeknek? Miért nem elemezzük a várható hatásokat, következményeket? Nem készülünk fel azokra, nem szervezzük meg azokat az akciókat, amelyek révén nemcsak mérsékelhetők a kedvezőtlen, negatív hatások, hanem markánsabban érvényesíthetők az előnyök. Jelen tanulmányunk azt keresi, mit vétettünk, mulasztottunk el, s ennek nyomán miért úgy alakult az ember és környezete közötti viszony. Az ember és környezete közötti új feltételek kialakulása miért okoz traumát, gyakran alig orvosolható vagy nehezen helyreállítható helyzeteket? A legszembetűnőbbek a város és a falu közötti kapcsolatok relációjában bekövetkezett változások, átalakulási folyamatok. Korábban a falusi települések tömörítették, fogadták be az ország népességének nagyobbik hányadát. A falusi települések az emberek lakóhelyválasztásában - az akkori társadalmi-gazdasági feltételekből, a termelőerők fejlettségi színvonalából, az uralkodó termelési viszonyokból adódóan - alapjaiban meghatározó szerepet töltöttek be. Az urbanizálódási folyamat felgyorsulása váltást eredményezett. Gyors ütemben gyarapodott a városok népességszáma, ennek nyomán a városi jogállású települések fokozatosan mind nagyobb helyet töltöttek be a népesség térbeli elhelyezkedésében, települési viszonyaiban. A falusi települések szerepe, jelentősége, a falusi településekben élő népesség aránya visszaszorult. A városok gyors fejlődésnek indultak. Ez a fejlődés két mutató vonatkozásában igen szembetűnően érvényesült. Az egyik a népességszám - külső bevándorlás hatására és nyomán bekövetkezett - gyors gyarapodása. A másik - az első tényezőből következően - a városok területének gyors növekedése, szétterülése. Ez szoros összefüggésben áll nemcsak a gazdaság fejlődésének extenzív sajátosságaival, hanem a gazdaság fejlődésének extenzív jegyeivel és annak a városok fejlődésére gyakorolt hatásával, következményeivel. E két körülmény a konfliktusok sorozatát váltotta ki. Az elmúlt évszázadokban végbement városfejlődési folyamatokban - különösen a tőkés iparosodás nyomán bekövetkezett gyors városfejlődésben - lényegében organikus folyamat követhető nyomon. Ez a folyamat, bár alapjaiban befolyásolta a városok történelmileg kialakult szerkezetét, területfelhasználásuk rendszerét, a népesség térbeli elhelyezkedésének rendjét (nem beszélve a társadalmi szerkezet átalakulásáról), az ember és a természet közötti kapcsolatokban nem vezetett az egyensúly olyan markáns felbomlásához, mint az az elmúlt évtizedekben bekövetkezett, a gyors iparosodás folyamatából fakadó urbanizáció hatására. Sokkal mélyebb változásként, s a környezet és ember közötti egyensúly felbomlásának nyomán kialakult konfliktusok alapvető okaként említhető az, ami a társadalmi környezet viszonyaiban bekövetkezett. Ez nemcsak a népesség társadalmi szerkezetének átalakulását eredményezte: minden, az új városlakó ember városi környezettel kapcsolatos magatartásában, életvitelében, életviszonyainak átalakulásában, életritmusának változásában és új sebességre kapcsolódásában, majd új szokások kialakulásában nyilvánult meg, nem beszélve az életkörülményeiben, életfeltételeiben bekövetkezett változásokról, átalakulásról. Ez kifejezésre jutott a települési viszonyokban, a települési szerkezet átalakulásában. Pontosabban és egyértelműbben megfogalmazva, a települések hagyományosan kialakult, az organikus fejlődés jegyét magán viselő szerkezeti deformálódásában. A legutóbbi időkig a századokon keresztül érvényesülő - az organikus fejlődés adta lehetőségek és adottságok feltételei nyomán - kompakt városszerkezet kialakulásának folyamata figyelhető meg. A gyors városfejlődés az elmúlt évtizedekben átalakította a hagyományos tele t