Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 29. (1905)
1905 / 1. füzet - Vargha György: Kossava és a Föhn
Vargha György. s látjuk, hogy Bavanistye, Drenkova, Versec, Belgrád stb. adatai is mind tiszta SE irányt jelölnek s evvel teljesen megegyeznek a Deliblát homoksivatagjának barkhán sorai is, mit a katonai térképek is szépen kiemelnek. Kétségtelen, hogy a Kossava, mint állandóan, az év bizonyos, de jelentős részében megjelenő szél és a homokbuckák között az összefüggés nyilvánvaló. Várjon eredetére nézve törmelékkúpból származik-e vagy kiszáradt tófenék adta-e meg alapját, esetleg a szerbiai partokról hozta át a homokot a Kossava, kiderítve legkevésbé sincs, sőt mélyebb értékű kutatások ez irányban nem is történtek, de az tény, hogy a Kossava Szerbiából is hoz át homokot. Báziáson illetve Fehértemplomon kora hajnalban, sőt lehet mondani éjjel kezdődött fújni, mi a Föhnnél is a leggyakoribb és kora reggel a lakosok fejcsóválva beszélték: itt a Kossava megint s mint maguk is mondták oly erővel tört ki, hogy tartamát bizton 8 napra számították, de alig tartott 3—4 napig. A nap felkeltekor a rámi hegyek porfelhőbe burkolódtak és sötétbarna szinükkel szinte elhomályosították a környéket; a por a Dunán is átkerülve lehullott részben, de megvizsgálásra nem lehetett alkalmas, mivel ha nem lévén, a por alakú lehullott szerbiai homokot nem lehetett gyűjteni. Meg kell azonban említenem, hogy Báziáson a Dunán át nemcsak port és homokszemeket hordott át a Kossava, de kisebb sziklatöredékeket is, mi a szél erejének megvilágítására eléggé jellemző. S ha a delibláti homokot, melyben borsó nagyságú apró kavicsokat is nagy számban találhatunk, nem is tekintjük szerbiai eredetűnek, mint Schafarzik és Cholnoky is említi, de az bizonyos, hogy még a jelenben is a befagyott Duna jégpáncéljának segítsége nélkül is sziklatörmelékek szállnak át s így nincs kizárva a lehetősége annak, hogy a diluviális vagy esetleg előbbi korszakban, ha az akkori szél még nagyobb erővel is működhetett, a Deliblát borsónagyságú kavicsait ne hozhatta volna át. Róna dr. a Kossava nagy erejét a talajkonfiguratio következtében beállottnak tekinti s felveszi, hogy a szorosban (Alduna) a szélnek erősebben kell haladni, mint a síkon.