Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 29. (1905)
1905 / 1. füzet - Vargha György: Kossava és a Föhn
Vargha György. 5 Eredetileg a Föhn meleg száraz szél, mely az alpesi belső völgyekben, különösen a hidegebb hónapokban gyakori.1) Mikor az alpesi jégkorszak eltűnését kapcsolatba hozták a Föhnnel, a tudósok közül többnek figyelmét felkeltette s kimutatták, hogy nemcsak az Alpesekben, de egyebütt is feltalálhatók a meleg, száraz szelek, melyeket hasonlóképpen Feimnek neveztek el. (Még Grönlandban is.) Ellentéte teljesen a Sirocconak, mely meleg, de nedves szél. Jellemző a Föhnre, hogy valamely hegykatlan, nyereg felől fut s természetes útként a völgyeket választja, bár ettől eltérő irányban is haladhat s száraz még akkor is, ha havasról vagy jegesről fut is alá. Az Alpesekben a Rhein, Linth, Reuss, Rhon völgyében időnkint eléri a Föhn az orkán erősségét; inkább az Alpok nyugati felében erősebb, míg a délin, bár gyakori, de kevésbé oly vehemens. A Föhn rendszerint a második napon éri el a maximális hőértékét. Nem fa állandóan, hanem lökésszerűen s sokszor forgószél is. Este vagy inkább éjjel lép fel s felettünk hallhatjuk a szél zúgását, mikor lent a völgybe még a leszálló légáramlás nem jutott le. Tartama sokszor elég rövid, de napokra, sőt egy hétig is eltarthat. Az ég ilyenkor többnyire félig beborult s a Cirrostratus felhők gyakoriak. Az Alpesekben évi átlaga 30—45 nap, melyek leginkább késő őszre, télre és kora tavaszra esnek. A Föhn keletkezését mindig a légnyomáskülönbség indítja, mégpedig a gradiensek irányában és nagyságával arányos sebességgel; ez a differencia 3—7 mm-t is tehet ki; a Föhn aránylag meleg jellegét és csekély nedvességét pedig a leszálló légáramlat dinamikus felmelegedésének köszönheti. Hasonlítsuk össze most a Forint a Kossavával. Észleléseimen kívül segítségemre van az a két táblázat, melyet dolgozatom végéhez csatoltam, melyekben összeállítottam a Kossava 1905. január és február havában észlelt adatait. J. Hann : Handbuch der Meteorologie.