Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 39. (1915)
1915 / 1-4. füzet - Dr. Trostler József: Goethe mint természettudós
TERMÉZETTUDOMNYI FÜZETEK A DÉL-MAGYARORSZÁGI TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT KÖZLÖNYE XXXIX. ÉVFOLYAM 1015 III. FÜZET Goethe mint természettudós. Irta: dr. Trostler József. A kulturértékeknek végeérhetetlen pusztulása s az emberi szenvedéseknek napról-napra fájdalmasabbá fokozódó panorámája egy pillanatra mintha kizökkentett volna szellemi életünk megszokott és változatlanná merevedett formáiból. A háborúnak ismeretlen és érthetetlen valósága, mely hirtelen változással és szinte átmenet nélkül irodalmi fikcióból közvetetten élményünkké lett, eleinte kegyetlen csalódást hozott, egyúttal azonban eddigi inkább mechanikus életünk reakciójaképpen ráeszméltetett újra önmagunkra, egyéni exisztenciánknak az örökkévalóságra utaló kapcsolataira, arra, ami bennünk maradandó érték s igy előkészítette a felfrissülésnek és újjászületésnek azt a folyamatát, melytől a neoidealizmus iskolája az élet eszmei gazdagodását várta. Egyre nagyobb elmélyüléssel fordulunk eszmei valóságunk irodalmi forrásaihoz, a nagy költőkhöz és gondolkodókhoz. Fantáziánk áthidaló ereje, melyet a béke tétlensége elernyesztett volt, most újra megnövekedett, kiemelt megszokott és unt környezetünk atmoszférájából, elvágta pillanatnyi érzésünk, gondolkozásunk és akarásunk szálait s elfelejttette velünk századok távolságát. A tudomány és irodalom paradis artisi cielló lett számunkra: ide menekülhetünk minden bántó változás s az élet szomorú kilátástalansága elől. S e körben talán senki sem kínálkozik harmonikusabb nyugvópontul. 1