Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 41. (1917)
Dr. Thyrman József: A háboru lélektani megvilágitásban
A háború lélektani megvilágításban vége tehát, időnként mesterségesen előidézett háborúk által a népeket a háború áldásaiban részesíteni. (Turnovszky.) Ezen elvek szerint tehát az emberiségnek nem békét létesítő, hanem háborút előidéző nemzetközi bíróságra lenne szüksége E nagy filozófus szörnyűséges, kegyetlen gondolkozása sokaknál talált követőkre. Treitschke lesajnálja Kantot, hogy ez nagy nevének fényét a béke filozófiájának adta oda s megcsodálja Hegel és Fichte gondolatmenetét a háború szükséges volta felől, egyben idézi az ótestamentumot is, mely az igazságos és szent háborút dicsőíti. Niesche, a nyers erőszak és a kíméletlenség filozófusa is azt tartja, hogy a társadalmak és államok alakulásának és átalakulásának egyetlen lényeges tényezője a háború. Nálunk Concha Győző a háborúban az ember erkölcsi mivoltának legfenségesebb bizonyságát látja. Steinmetz, holland író „Die Philosophie des Krieges“ igen olvasott könyvében azt mondja, hogy a háború az Istentől megállapított világrendnek egyik tényezője, amely megméri a népek súlyát és értékét A nemzetközi vetélkedés hajtó rugója a harcias szellemnek, amely nélkül a létért való küzdelem elposványosodik. Bismarck, a nagy államférfiú is Hegellel azt tartja, hogy az államot csakis állandó küzdelemmel, mely reá nézve az életet jelenti, lehet fentartani. Az a politika, amely ezen harcoktól rendszeresen kitér, az állam tespedését jelenti s ez a fejlődés rovására történik. Egy hüdési állapot áll be, melyből vagy explosiv módon vagy pedig külső háborús bonyodalmak útján lehet kivergődni A belső teljes békének elérése ép oly veszedelmes ábrándkép, mint a külső ellenség kiengesztelődése. Harcolni kell s a lelkiismeretes államférfiú feladata, hogy képes legyen ezen küzdelmet kedvező feltételek mellett folytatni. Moltke Bluntschli professzorhoz intézett levelében megemlíti, hogy az örök béke álom, még pedig nem is szép álom. És a háború Isten világrendjének egyik eleme. A háború kifejleszti az emberek legkitűnőbb erényeit, bátorságot és lemondást, kötelességtudást és áldozatkészséget, mely nem riad vissza az élet kockára vetésétől sem. Háború nélkül a világ a materializmus posványába sülyedne.