Turán. A Turáni Társaság folyóirata 11. (1928)

1928 / 1-4. szám - Paikert Alajos: Turfán

Turián.* Irta: Paikert Alajos, a Turáni Társaság alapítója és elnökhelyettese. Turián város az óriási ázsiai kontinens kellős közepén. A Tien-sánnak, vagyis a Mennyei Hegység egyik nyúlványának, a magyarosan hangzó Ödömő hegyláncnak lábánál, a majdnem hétezer (pontosan 6920), méter magas Bogdo-ola hegyóriás közelében fekszik ez a kis kínai-turkesztáni mezőváros. Hogy mennyire érdekes s különösen reánk, magyarokra nézve mily fontos ez a távoli, teljesen félreeső kis község, ez a középázsiai oázis-város, mutatja az a körülmény is, hogy a porosz állam a világháború előtt négy külön, kitűnően felszerelt tudományos expedíciót küldött ki, s ezek ott hosszú ideig gondos és beható ásatásokat, gyűjtéseket és felvételeket eszközöltek oly elsőrendű tudósok vezetésével és közreműködésével, mint Le Coq, Grünwedel és Huth, s e munká­latok erdményeiről sok, díszesen kiállított, magas színvonalú kötetben számoltak be a tudományos világnak. Ezenkívül több angol, francia, japáni és orosz expe­díció végzett ott ásatásokat; ezek közül mint legsikeresebb, a világhírű hanzák fia, Stein Aurél (angolul Sir Aurel Stein) által vezetett expedíció tűnt ki. Reánk, magyarokra nézve azért oly fontos ez a vidék, ez a hely és ez a kor, mert itt a Tien-san, a Pamir, a Karakorum és az Altyn-dagh által határolt Takla Makan sivatagnak akkor viruló oázisaiban és ezek környékén — abban az időben, amikor magyar eleink minden valószínűség szerint még az ide közelfekvő Turánban, a Kaspi- és az Aral-tó vidékein, őshazájukban éltek -— magas kultúra virágzott. Oly magas kultúra, amely elérte, sőt sok tekintetben felül is múlta e kor legtöbb európai államának műveltségét. Itt különösen a Kr. utáni V., VI. és VII. századról, tehát a honfoglalás előtti időkről beszélek. A mondottak bizonyítására legyen szabad most csak azt említenem, hogy a különböző Turján-expedíciók által az ott eltemetett városok és könyvtárak romjai közül hazahozott nyomtatványok sorából maga a berlini néprajzi múzeum igazgatója, a hírneves turkológus, dr. F. W. K. Müller professzor és maga a hírneves kutató és felfedező Le Coq mutatott nekem múlt év nyarán egy, itt a berlini néprajzi múzeumban közszemlére kiállított mongol nyomtatványt sok más kínai és török irattal s nyomtatvánnyal egyetemben, mely valószínűleg egy, az V-ik vagy Vl-ik században készített mongol könyvnek egyik lapja. Szépen, tisz­tán van ez nyomtatva, mint valami gondosan kiállított modern könyvnek egyik lapja. Tehát majdnem ezer esztendővel Gutenberg előtt, ki tudvalevőleg 1450 körül nyomtatta Strassburgban és Mainzban első bibliáját. Ismeretes, hogy a kínaiak nagyon régen, az európaiak előtt ismerték a könyvnyomtatás mesterségét; igaz, hogy nem mozgó betűkkel nyomtattak, mint * A Turáni Társaság 1928 március 3-iki ülésén előadta a szerző. Túrónt

Next