Turán. A Turáni Társaság folyóirata 11. (1928)
1928 / 1-4. szám - Paikert Alajos: Turfán
Turián.* Irta: Paikert Alajos, a Turáni Társaság alapítója és elnökhelyettese. Turián város az óriási ázsiai kontinens kellős közepén. A Tien-sánnak, vagyis a Mennyei Hegység egyik nyúlványának, a magyarosan hangzó Ödömő hegyláncnak lábánál, a majdnem hétezer (pontosan 6920), méter magas Bogdo-ola hegyóriás közelében fekszik ez a kis kínai-turkesztáni mezőváros. Hogy mennyire érdekes s különösen reánk, magyarokra nézve mily fontos ez a távoli, teljesen félreeső kis község, ez a középázsiai oázis-város, mutatja az a körülmény is, hogy a porosz állam a világháború előtt négy külön, kitűnően felszerelt tudományos expedíciót küldött ki, s ezek ott hosszú ideig gondos és beható ásatásokat, gyűjtéseket és felvételeket eszközöltek oly elsőrendű tudósok vezetésével és közreműködésével, mint Le Coq, Grünwedel és Huth, s e munkálatok erdményeiről sok, díszesen kiállított, magas színvonalú kötetben számoltak be a tudományos világnak. Ezenkívül több angol, francia, japáni és orosz expedíció végzett ott ásatásokat; ezek közül mint legsikeresebb, a világhírű hanzák fia, Stein Aurél (angolul Sir Aurel Stein) által vezetett expedíció tűnt ki. Reánk, magyarokra nézve azért oly fontos ez a vidék, ez a hely és ez a kor, mert itt a Tien-san, a Pamir, a Karakorum és az Altyn-dagh által határolt Takla Makan sivatagnak akkor viruló oázisaiban és ezek környékén — abban az időben, amikor magyar eleink minden valószínűség szerint még az ide közelfekvő Turánban, a Kaspi- és az Aral-tó vidékein, őshazájukban éltek -— magas kultúra virágzott. Oly magas kultúra, amely elérte, sőt sok tekintetben felül is múlta e kor legtöbb európai államának műveltségét. Itt különösen a Kr. utáni V., VI. és VII. századról, tehát a honfoglalás előtti időkről beszélek. A mondottak bizonyítására legyen szabad most csak azt említenem, hogy a különböző Turján-expedíciók által az ott eltemetett városok és könyvtárak romjai közül hazahozott nyomtatványok sorából maga a berlini néprajzi múzeum igazgatója, a hírneves turkológus, dr. F. W. K. Müller professzor és maga a hírneves kutató és felfedező Le Coq mutatott nekem múlt év nyarán egy, itt a berlini néprajzi múzeumban közszemlére kiállított mongol nyomtatványt sok más kínai és török irattal s nyomtatvánnyal egyetemben, mely valószínűleg egy, az V-ik vagy Vl-ik században készített mongol könyvnek egyik lapja. Szépen, tisztán van ez nyomtatva, mint valami gondosan kiállított modern könyvnek egyik lapja. Tehát majdnem ezer esztendővel Gutenberg előtt, ki tudvalevőleg 1450 körül nyomtatta Strassburgban és Mainzban első bibliáját. Ismeretes, hogy a kínaiak nagyon régen, az európaiak előtt ismerték a könyvnyomtatás mesterségét; igaz, hogy nem mozgó betűkkel nyomtattak, mint * A Turáni Társaság 1928 március 3-iki ülésén előadta a szerző. Túrónt