Magánalkalmazottak Lapja, 1946 (2. évfolyam, 1-11. szám)
1946-01-24 / 1. szám
15. évfolyam 1946 Január 24 MAGÁNALKAMAZO4 A MAGYAR MAGÁNALKALMAZOTTAK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZLÖNYE *!! Az új kollektív alapelvei A Szakszervezeti Közlöny január 19-iki száma ismerteti az új kollektív szerződés alapelveit. Amikor jelen sorokat írjuk, a szerződés számadatai még nem állnak rendelkezésre. Minthogy lapunk megjelenését tovább halasztani nem kívánjuk, ismertetjük a keretszerződés fontosabb pontjait azzal, hogy amint az összes szakmák kollektív szerződéseit megkötöttük, lapunkat soronkívül megjelentetjük a kollektív szerződések szó szerinti szövegével, illetve kategória-felsorolásával és fizetési skálájával. . x Bár az új kollektív szerződés is 48 órás munkahetet ír elő, módot nyújt a 44, illetve 42 órás munkahétre is azokban az esetekben, ahol a termelő munkás az alkalmazott jelenléte nélkül is akadály nélkül folytatható. Az osztatlan napi normál munkaidő mellett az alkalmazottnak joga van 30 perc fizetett étkezési szünetet tartani. Legalább három órai túlórázás után a munkavállaló újabb 30 perc fizetett étkezési szünetet tarthat. A munkabér két részből áll, pénzből és tenyészetbeni juttatásból. A legmagasabb fizetés (az V. b kategóriában) : 1,004.000. A munkáltató minden munkavállalónak köteles a kollektív szerződésben megállapított pénzbeli fizetésen kívül természetbeni bért is adni. A természetbeni juttatás minőségét és mennyiségét hármas bizottság állapítja meg. Ebbe a mennyiségbe a közellátás által szolgáltatott mennyiség is beleértendő, melynek beszerzéséről a munkavállaló és családtagjai élelmiszerjegyei ellenében a munkáltató köteles gondoskodni. A természetbeni juttatásnak a munkáltató által bármely okból nem szolgáltatott részét a munkáltató a Gazdasági Főtanács által megállapítandó összegben köteles megváltani. A háború előtti természetbeni juttatásokat a munkáltatók a jövőben is vállalják. OTI, MABI járulékok, kereseti adó és pótlékai, közmunkaváltság és a fizetés 8 %-át kitevő lakásadó a munkáltatót terhelik. A természetbeni juttatásokra vonatkozó része a kollektív szerződésnek február 1-ével lép hatályba. Január 16-tól február 1-ig a munkáltató az összfizetés után természetbeni juttatások megváltása fejében 150% pótlékot köteles fizetni. A tárgyalások az összes munkáltató érdekképviseletekkel folynak és bizton reméljük, hogy e hó végéig az összes kollektív szerződéseket sikerül tető alá hozni. 1. szám Gyakorlati feladataink Ha feladataink az ideológai nevelés terén súlyosak, úgy a gyakorlatban elvégzendő teendőink a németektől és fasisztáktól kirabolt és rombadöntött, háborút vesztett országunkban még nehezebbek, különösen ha számbavesszük, hogy feladataink teljesítése közben a reakciós mesterkedések előre nem látott akadályaival kell megküzdenünk. Az utolsó hónapban az árak és bérek viszonyában elviselhetetlen eltolódás következett be. Ez a helyzet nagy önmegtagadást követelt a magánalkalmazottak széles rétegeitől. Ennek az állapotnak hivatott végetvetnii az új kollektív szerződés. Természetesen a bérrendezés az áralakulásnak csak egyik tényezője; az áralakulás maga a gazdasági és politikai élet ezer más tényezőjével áll összefüggésben és nem pusztán a szakszervezeteken múlik, hogy ezen a téren javulás álljon be. Mindenesetre számolnunk kell azzal, hogy a helyzet tényleges megváltozása tulajdonképpen csak akkor fog bekövetkezni, ha a termelés az országban komolyan megindul. Az új kollektív szerződés a legszorosabb összefüggésben áll a vállalati nyugdíjpénztárak hatáskörébe tartozó magánvállalati nyugdíjasok nyugellátásának kérdésével is. Szakszervezetünknek több hónapi harc után sikerült elérnie, hogy a népjóléti minisztérium gondoskodott a nyugdíjas kérdésnek a dolgozók béreivel és a kollektív szerződéssel való összekapcsolásáról és ilyen módon sikerült egy nagyobb falat kenyeret biztosítani az éhhalál szélén álló nyugdíjasok részére is. A legsűrűbben hangoztatott jelszavak egyike, hogy a túlméretezett állami apparátust le kell építeni. A köztisztviselők egy jelentékeny része — remélhetőleg éppen az, amely a demokratikus rendszer szempontjából nem eléggé megbízható — kiszorulván az állami funkciókból, elsősorban magánvállalati elhelyezkedést fog keresni. Ugyanígy a deklasszált arisztokrata elemek, vagy a földreform folytán földjüktől megfosztott birtokosok. A helyzet ilyen alakulása késztet bennünket arra, hogy élesen folytassuk a harcot a szellemi munkás szakszervezeti munkaközvetítés megvalósításáért, mert nem nézhetjük ölbetett kézzel, hogy míg a szervezett magánalkalmazottak ezrei vannak munka nélkül, addig szervezetünkön kívül eső reakciós elemek helyezkedjenek el tömegével, mint magán- vagy banktisztviselők. Ezt a küzdelmet már hónapok óta folytatjuk és a reakciós mesterkedések állandóan visszatérő tömegével találjuk magunkat szemben. A termelés megszervezésével kapcsolatban a szakmák kérdéseit rendező szervek egész tömege létesült; ezeknek a szerveknek — melyeknek működése feltétlenül szükséges — felépítésébe kell a fizikai és szellemi munkás szakszervezeteket a legszorosabban bekapcsolni, sem képzelhető másképpen a gazdasági életben a tőke ellenőrzése. Gyakorlati feladataink egész tömegével állunk szemben. Ezeknek megoldása elsősorban szervezetünk tevékenységétől, a benne tömörült magánalkalmazottak aktivitásától függ. Köves András 60 évet meghaladó nyugdíjas a 20% öregségi pótdíjjal és a 10% természetbeni pótlékolással elérheti az aktív dolgozók teljes illetményét. A népjóléti miniszter kezdettől fogva legteljesebb jóindulattal támogatta a nyugdíjasok ügyét. A nyugdíjasok láthatják, hogy a szakszervezet segítségével tudták a rendkívül értékes eredményeket kiharcolni. Elvárjuk tehát, hogy a kívülállók azzal hálálják meg az elért eredményeket, hogy a szakszervezetbe tömörülésükkel ezeket igyekeznek nemcsak megtartani, hanem kimélyíteni. Baján Gyula SZAKSZERVEZETÜNK SIKERE a nyugdíjasok ügyében Lapzártakor értesülünk, hogy a magánalkalmazotti nyugdíjasokért folytatott szívós munkánk meghozta gyümölcsét. Félesztendei harcunkkal három rendeletet verekedtünk ki, a legutolsó végre szakszervezetünk álláspontját tette magáévá és ezzel a nyomorgó kartársak ezrei részére jobb életlehetőséget bizosítottunk. Jól értsék meg a kartársak, a szakszervezet a legerősebb akciót indította meg, hogy a társadalmi igazságtalanságok egyikét megszüntesse. Túlnyomórészt olyan rétegről van szó, amely megette kenyere javát és a háború folytán előállott katasztrófális gazdasági helyzet következtében hihetetlen nyomorban sínylődött. A dolgozók a kollektív szerződéssel biztosított illetményeik mellett csak akkor látják megélhetésük biztosítékát, ha azt természetbeni ellátással támasztják alá. A nyugdíjasok, akik néhány ezer pengős alamizsnára voltak utalva, ezt is meg fogják kapni, meg fogja illetni őket a természetbeni ellátáson felül mindaz a szolgáltatás, amelyet a tényleges dolgozók részére biztosítottak. Paritásos bizottságok fogják felülvizsgálni és elbírálni a jogos igényeket és a szakszervezet továbbra is eréllyel fogja képviselni a nyugdíjasok érdekeit. A rendeletnek legnagyobb vívmánya, hogy a nyugdíjasok megkapják a dolgozóknak a kollektív szerződéssel biztosított illetményeik 70 %-át, természetesen a szolgálati évek megfelelő arányában. A mi szívós, kitartó harcunk eredményeképpen a nyugdíjasok megközelítik majd az aktív szolgálatban állók illetményeit, mert teljes szolgálat évek után, a Új lendületet a szervezésbe Egy kartárs leveléből ..Tömegeink vannak, tömegeink sanyarú sorsban élnek, nem várhatjuk mindenkitől, hogy személyesen felkeressen bennünket. Éppen ezért mi látogassuk meg tagjainkat. Járjunk üzemről üzemre, tartsunk üzemi értekezleteket és ne elégedjünk meg a tagság egyszerű tényével, keressük problémáikat és azokat konkrétan, esetről-esetre vigyük megoldásra. Tehát szakosztályok t. vezetőségi tagjai! Szocialista versenyt hirdetünk február 1-vel kezdődőleg üzemi értekezletek és üzemlátogatások terén. Felkérjük a szakosztályok titkárait, hogy jelentsék be a februári tervezetüket tízre vonatkozólag. Javasoljuk, hogy a verseny előírt feltételei mellett győztes szakosztály, a szakosztályok által adott jutalomban részesüljön, illetve annak a szakosztálynak arra rászorult gyermekei. A jutalom kiosztása kultúrdélután keretében történjen!” Leltározási rendelet A Magyar Közlöny január 13-i számában megjelent a pénzügyminiszter 81.100/1946 IV. P. M. sz. rendelete, az 1946. év január hó első napján, készítendő üzleti leltárról szóló 12370/1945. M. E. rendelet végrehajtása tárgyában. A rendelet tartalmazza, hogy kik tartoznak leltárt készíteni, mit kell a leltárnak tartalmaznia és milyen szabályokat kell figyelembe venni a leltár elkészítésénél. Részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok kötelesek a leltárt hites könyvizskálóval felülvizsgálni abból a szempontból, hogy a vállalat annak elkészítésénél a jelen rendeletnek, valamint a leltár értékelésére vonatkozólag később kiadandó rendeletben foglaltaknak megfelelően járt-e el. Ha a vállalat késedelme folytán a hites könyvvizsgálónak felülvizsgálatra kellő idő nem áll rendelkezésére, az ebből származó késedelemért a hites könyvvizsgálót felelősség nem terheli. Fentiekből kitűnik, hogy az érintett vállalatoknak elsőrendű érdeke, hogy a leltározást idejekorán készítsék el, hogy a hites könyvvizsgálónak is megfelelő idő álljon rendelkezésére a felülvizsgálat megejtésére. Felhívjuk azonban az üzemi bizottságok figyelmét is arra, hogy a leltárrendelet betartására felügyelni tatoznak. Miután az üzemi bizottságokról szóló rendelet alapján az üzemi bizottságoknak joguk van könyvszakértőt igénybe venni, az üzemi bizottságok akkor járnak el helyesen, ha hites könyvvizsgáló kiküldését a Magánalkalmazottak Szakszervezetétől kérik. A Szakszervezeti Tanács idevonatkozó döntése alapján az üzemi bizottságok könyvszakértőt csak a Magánalkalmazottak Szakszervezetétől vehetnek igénybe. Közgazdasági Szakosztályunk f. hó 22-én délután 4 órakor előadást rendez a Szakosztály keretében működő hites könyvvizsgálók és könyvszakértők, valamint az üzemi bizottságok és a nagyobb vállalatok főkönyvelői részére, mikoris az említett rendeletben foglaltakat és a kormányzat erre vonatkozó intencióit fogja ismertetni Csűrös Sándor hites könyvvizsgáló előadásában. (re)