Magánalkalmazottak Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-31 / 1. szám

«Will MH im ............................... Amit mindenkinek tudni kell EL A munkavállalók nem lakó­helyük, hanem munkahelyük sze­rint illetékes igazoló bizottságok részéről igazolandók. A lakóhelyü­kön történt igazolások nem szabály­­szerűek, mert nem terjednek ki a mi­nka­helyük­ön történt magatar­tásra. Többször beigazolódott, hogy a munkahelyen utólag történt iga­zolások eredményei ellentétben ál­lottak a lakóhely szerinti igazoló bizottságok határozataival. A nyugdíjjárulékok a felügyeleti hatóság által jóváhagyott alapsza­bályokban meghatározott mérték­ben és módon fizetendők. Kartár­saink közül sokan kifogásolták, hogy a kollektív szerződésekben a munkáltatók nem vállalták az egész nyugd­íjjáru­lék fizetését. Előző cik­künkben utaltunk arra, hogy nyugdíjasok végkielégítésre is tart­a­hatnak igényt, ezt kiegészítjük, az­zal, hogy a nyugdíj­járuléknak a munkavállaló részéről történt fize­tésével biztosítási viszony keletke­zik, aminek az a nagy előnye is van, hogy­­ az élvezett nyugdíj adó­mentessé válik. Isméél­ten figyelmeztetjük kar­­társainkat, hogy aki a nemzeti bi­zottság által alakított illetékes iga­zoló bizottságnál még igazolva nincs és a vonatkozó nyilatkozat benyújtását az előírt időben igazolt akadályoztatása nélkül elmulasztja, azt állásáról lemondottnak kell­­ te­kinteni. Tehát minden magán­alkalmazott, aki igazolási kötelezett­ség alá­­ esik, ennek a lehető leg­rövidebb idő alatt tegyen eleget Az igazolási eljárás nem terjed ki olyan személyekre, akik „vala­mely foglalkozásba most kívánnak belépni. Akiik a múltban nem foly­tattak olyan foglalkozást amelyre nézve jogszabály igazolási eljárást ír elő, igazolási eljárás alá nem vonandók. Az igazolási eljárás cél­ja annak vizsgálata, hogy az iga­zolás alá vont személy egy bizo­nyos foglalkozási ágban, tehát meg­határozott minőségben, vagy azzal kapcsolatban tanúsított-e népelle­­nes magatartást vagy sem. Az 1080/1945. M. E. számú rende­let 24. § utolsó bekezdése értelmé­ben az igazodó bizottság határozata ellen bejelentett fellebbezés halasz­tó hatályú; az igazolási eljárásra vonatkozó egyes jogszabályok ezen­­ általános érvényű elv alól több ki­vételt állapítanak meg. Ezen kivé­telek közt van az 1080/1945. M. E. számú rendelet 23. - ának harma­dik bekezdése, amelynek megfele­lően az igazoló bizottság által nem jogerősen állásvesztésre, vagy nyugdíjazásra (szabályszerű vég­­elbánásra) ítélt igazolás alá vontat állásától haladéktalanul fel kell függeszteni és illetményeit állás­vesztés esetén teljes egészében, nyugdíjazása esetén, a nyugdíjat meghaladó részében vissza kell tar­tani A fellebbezésnek halasztó ha­sala ez esetben nincs. A MABI rendelőintézete Újpes­ten 1946 december 16-án kezdte mű­ködését és a szakrendelés ideje hét­köznaponként 5—7 óra között van. Ezt a rendelőintézetet­­ sebészeti, fül-, orr-, gégészeti, szemészeti, bőr­gyógyászati, urológiai gyermek­gyógyászati, valamint nőgyógyá­szatra jelentkező biztosítottak és azok családtagjai vehetik igénybe. A 6500/1935. M. E. számú rendelet 4. b­áb­ak 1. bekezdése és az 1928 :XL. törvénycikk 4. §-át módosító 33. - ban foglaltak szerint is a társa­dalombiztosítási bejelentési kötele­zet­tség csak azokra a munkavál­lalóikra áll fenn, akik valamely munkaadóval szolgálati viszonyban állanak, illetve amelyik jutalékos alapon működő üzletszerző (ügy­nök) munkájával a munkáltató ren­delkezik. Ennek megfelelően a jutalékos alapon működő üzletszerzők csak akkor jelentendők be a társadalom­­biztosítónál, ha kizárólag egy munkaadónak dolgoznak és havi járandóságuk a létminimumot meg­­haladja. Ebben a munkakörben több cég részéről való megbízatá­suk esetén nem esnek bejelentési kötelezettség alá. *­­A magyar minisztérium rendelet­­tervezete szerint az államnál, vár­megyénél, városnál, községnél, ál­­lamvasútnál, postánál, állami vas-, acél- és gépgyárnál, az állami kő­szén- és ércbányászatnál, általában az állami és önkormányzati testü­letek inté­zményeinél, közműveinél és üzemeinél, valamint a közala­poknál és alapítványoknál, a fővá­rosi közmunkatanácsnál, az Orszá­gos­­­„Társadalombiztosító Intézetnél, Magánalkalmazotti Biztosító Inté­zetnél, a Magyar Hajózási Beteg­­biztosítási Intézetnél, úgyszintén a Magyar­ Nemzeti Banknál és a Pénzintézeti Központnál, végül a vármegyei alapoknál mind a költ­­­ségvetésileg rendszeresített, mind pedig egyéb minőségű (például szer­ződéses, havidíjas, stb.) állások be­töltésénél, amennyiben alkalmas jelentkező van, az összes állások számának 10%-a erejéig hadigondo­zottat kell alkalmazni.. Mindaddig, amíg az alkalmazott hadigondozot­tak száma a fenti mértéket el nem éri, új alkalmaztatásoknál .legalább 50%-ban hadigondozottat kell alkal­mazni, feltéve, hogy alkalmas je­lentkező van. A rendelet részleteire annak meg­jelenésekor vissza fogunk térni. A 4800/1945. M. E. számú rendelet értelmében az a magánalkalmazott, akit a munkaadó saját vagy hozzá­tartozójának származása miatt, illetőleg baloldali politikai meg­győződése vagy magatartása oká­ból elbocsátott, úgyszintén akinek alkalmazása származása következ­tében, vagy a fasiszták kényszer­­intézkedése (internálás, „ deportálás, stb.) folytán 1939 január 1. napja előtt megszűnt, nem igényelheti visszavételét, ha olyan alkalmazása vagy foglalkozása van, melynél fogva a­­ visszavételre nem szorul ráNem igényelheti visszavételét ab­ban az esetben sem, ha az elbocsá­tás után bármikor legalább 2 évig terjedő, megszakítás nélküli olyan új alkalmazása vagy foglalkozása volt, amely régi állásával legalább egyenrangú. A rendeletben több intézkedés van, amelyek alapján a munkaadó vagyoni helyzetének változása­­ ese­tén tagadja meg a visszavételt. Amennyiben az egyeztető bizottság a visszavételt nem rendeli el, anyagi igények (felmondás, vég­­kielégítés) csak a törvény rendes útján érvényesíthetők. Baján Gyula Megnyílt a „Bástya** üzletház Ez a szövetkezeti üzlet kis ízelítő abból, hogy a dolgozók szövetkeze­teik révén mennyivel többet tudnak alkotni és mennyivel jobb ered­ményt tudnak felmutatni,­­ mint a tőkés vállalkozások. A »Bástya« a Textilmunkások Szakszervezete szö­vetkezetének üzlete, a szövetkezet­ben azonban szakszervezetünk és a mérnökszakszervezet is részes és a Kereskedelmi Alkalmazottal” szak­­szervezetével együtt az összes érde­kelt szakszervezetek „ legjobb,­­ leg­ügyesebb szakembereiket küldték az üzletházba. Ez bár még csak nem régóta áll fenn, oly kitűnő munkát végez és oly jól van — ma nagy­részt csak igen nehezen kapható — textiláruval felszerelve, hogy e rövid idő alatt is a legjobb hírnevet sze­­rezte magának. Egyes polgári la­pok kifogásolják is, hogy a Szövet­kezet aránylag több áruhoz jut, mint az üzletek általában. Ennek magyarázata, hogy a hatóságok tudják, hogy a szövetkezetből spe­kulációs, nem fekete útra egy centi­méter áru sem kerül Ahogy a szövetkezet gazdaságilag erősödik, úgy terjeszti ki majd mű­ködési területét más­ árufajtákra is- Az üzemek bevásárlói saját érdekük­ben járnak el, ha belépnek a szövet­kezetbe és ha áruigénylésüket eljut­tatják a szövetkezet üzletházába. A magunk rész­éről felkérjük, kollé­g­inkat, hogy minél nagyobb szám­­ú jegyezzenek részjegyeket és vá­sárlásaikkal is támogasák a szövet­kezetet. Részletes ismertetés és be­lépési nyilatkozat átvehető székhá­­zunkban. Eötvös-utca 25/a és a »Bás­tya« üzletházban, VII., Thökölyi­ út 9—11. alatt. s M­AGÁNALKALMAZOTTAK LAPJA Pccettfiberhen 1190 njabb maanhauéljküli - December hó folyamán 1190 újabb munkanélküli kartárs jelentkezett munkaközvetítő osztályunkon. Ezek között 617 férfi és 573 nő volt A nyiilvántartott munkanélküliek szá­mának emelkedése bizonyos vissza­esést mutat, amennyiben november­ben még 1513, októberben pedig 1722 volt az újonnan jelentkezők száma. A december folyamán bejelentett munkaalkalmak száma is csökkent minthogy a hó folyamán összesen 766 munkaalkalom bejelentése tör­tént a november havi 887 és az ok­tóberi 857 esettel szemben. Elhelyez­­tünk a hó folyamán 665 kartársat mégpedig 353 férfit és 312 nőt Ezek után a december 31-én nyilván­tartott munkanélkülieknek a száma 4921- re emelkedett és ebből a lét­számból 2267 a férfi, 2654 a nő. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy nemcsak a munkaadóknak egy része hagyja figyelmen kívül a kötelez­ő szakszervezeti szóló rendeletet munkaközvetítésről hanem munka­nélküli kartársainknak jelentékeny része is hanyag és elmulasztja a je­lentkezést ami ál­tal saját magának okoz súlyos kárt. Az elhelyezésnél ugyanis a rátermettség szempont­­jain kívül az előjegyzési sorrend az irányadó, tehát az a munkanélküli, aki nem jelentkezik azonnal az ál­lásából való kilépése után, a mun­­ka­közvetítő osztályon, sorrendben háttérbe szorul és a saját hanyag­sága miatt kerülhet csak későbbi időpontban közvetítésre. Ezért a saját érdekében kérünk minden mu­k­­anélküli kartársat arra, hogy kilépése után azon­­­­nal jelentkezzék és töltsön ki a kérdőívet pályánkon, munkaközvetítő osz­hogy a nyilvántar­tásban sorrendi előnyt szerez­zen a később jelentkezőkkel szemben. Az átlagosnál jobb képzettséggel bíró munkaerők iránt mindig van kereslet. Jó irodai gyorsírókat vagy beszédírókat, idegen nyelvű levele­zőket, fiatalabb korosztályhoz tar­tozó gyakorlott könyvelőket mun­kaközvetítő osztályunk aránylag könnyen és rövid idő alatt el tud helyezni. Helytelenül teszik tehát azok a kar­társak, akik* ahelyett, hogy nálunk­­ jelentkeznének, végig kilincselik a vállalatokat, összeköt­­tetéseket és támogatókat keresnek .115 *e- helyezés a maguk számára, így próbálnak álláshoz jutni. A név szerinti kiké* zéseknek­ általában nem adunk he­lyet, csak egészen kivételesen és alaposan indokolt esetekben. Nem lehet név szerinti kikérés alapján elhelyezkedni az olyan munkaerők­nek, akik nyilvántartásunkban nem szerepelnek és meg sem kísérel­ték munkaközvetítő osztályukon való elhelyezkedést. Azt az energiát és igyekezetet melyet munkánál* kfik­ kartársaink jórésze,arra fordít hogy névszerinti hozzájusson, fordítsák kikérő­ levélben arra, hogy munkaközvetítő osztályunkat láto­­gassák szorgalmasan és­ tapasztalni fogják, hogy előbb jutnak a célhoz. Minden tekintetben előnyösebb a munkavállalóra, ha a szakszervezet útján kerül állásba és nem kell név­ szerinti kikérés alapján lekötele­zettnek éreznie magát a vállalattal szemben. Ha megszűnik a munkanélküli kartársak részéről a vállalatoknál való kilincselés­ és összeköttetések keresése, akkor természetesen a meg­üresedő munkahelyek bejelentése alapján „hozzánk kerülnek és a rá­termettség, valamint a jelentkezési sorrend alapján az arra legjobban rászoruló és­ legérdemesebb kartár­­saink hozzájutnak a munkaalkalom­hoz úgy, hogy nem kell a lekötele­zettséggel járó hátrányokat ma­gukra vállalni. Bajat érdekükben figyelmez­tetjük tehát a kartársakat, hogy ne szaladgáljanak név­szerinti kikérő levelek után, mert ezzel csak rontják helyze­tüket és a munkaközvetítő osz­tályunkon való jelentkezés el­mulasztásával saját maguk okai annak, hogy a sorrendi hátrányt közvetítésben szenvednek. Sokan azt hiszik, hogy ha már szerepelnek munkanélküli nyilván­­tartásunkban, úgy semmi akadálya annak, hogy valamely cégnél alkalma­zást vállaljanak, mert utólag elin­tézhető a„ szakszervezet részéről való hozzájárulás. Ez persze súlyos tévedés. Minden ilyen eset tudomá­sunkra jut. A munkaközvetítésről szóló rendelet értelmében senkinek sem áll jogában a szakszervezeti munkaközvetítő osztály előzetes hozzájárulása, illetve közvetítése nélkül bárkit alkalmazni, még pró­baidőre és kisegítésre sem, tehát •s ilyen esetekben kénytelenek va­­gyunk a vállalatok ellen kihágás miatt eljárást indítani. A munka­közvetítési rendelettel kapcsolatos kihágások büntetése elég súlyos, mert 15 napig terjedhető elzárással is sújtható körülmények az, akinél enyhítő nem forognak fenn. Több vállalatot már 1690, 2060 forintos pénzbírsággal bün­tettek, mert nem sikal­m­azkod­­tak­ a rendelethez. Kérünk tehát mindenkit, hogy a legpontosabban tartsák be a rende­­letet és ne kockáztassák a súlyos bírságot, mely előreláthatólag az idő előrehaladásával még súlyosabb lesz. Ne reménykedjenek abban sem, hogy az esetek titokban maradnak, mert biztosítsa­nak mindenkit ar­ról, hogy minden egyes esetről tu­domást szerző­­k és a jövőben kény­telenek lóerőnk * ebben a tekintet­­ben az eddiginél nagyobb szigorral eljárni. Sándor Dezső Kimutatások és tudnivalók a segélyezésről A stabilizáció kezdete óta eltelt időre vonatkozó segélyezési tevé­kenységünkről az alanti kimutatást közöljük. A még nem teljes januári ered­mény szerint a segélyt igénylők szá­ma további emelkedést mutat, amennyiben január hó 29-ig bezá­rólag 206 esetben 10.672 forinttal tá­mogattuk rászoruló tagjainkat. Bár a rendszeresített segélyeink csak 1. év augusztus elsején fog­nak életbe lépni, addig is rendkívüli segély formájában támogatjuk rá­szoruló tagjainkat­. Ilyen segélyért fordulhat hozzánk minden olyan munkanélküli tagunk, ki már az egyéves tagságot betöltötte és a munkaközvetítő osztály jelentkezési lapjával igazolja, hogy önhibáján kí­vül nem tudott elhelyezkedni. A se­gély iránti kérelmet írásban kell benyújtani a segélyezési osztályon, ahol az soron kívül 10—15 percen belül nyer elintézést. Rendkívüli segélyben Részesítjük halálozással kapcsolatban a legalább egyéves tagsággal bírók legközelebbi hátra­­maradottait, tehát házastársát, kis­korú gyermekét, így az önálló ke­resettel nem bíró szülőt. - számi Átlag Auguszta © 50 760.— 15.20 Szeptember 55 1828.60 33.20 Október S3 4790.— 57.70 November 148 9285.— 62.50 December 174 9060.— 52.08 Karácsonyi segély 200 12.610.— 63.— öszesen: 710 38.333.60 54.­ . Hónap Segélyezettek összeg * 1947 január dl Int © (Alanti kis cikket a »Békés Népet című békéscsabai lap újévi számá­ból idézzük.) „A demokratikus érzésre mélyen és példamutatóan rávilágított a ma­gánalkalmazottak békéscsabai szer­vezetének újonnan megválasztott el­nöksége. Karácsony előestéjén nem hangoskodott, hanem szerényen olyan szociálisan gondolkodott, hogy cselekvése méltán megmutatta az igazi demokratikus magatartást. A rászoruló állnánélküli és többgyer­mekes tagokat karácsonyi segélyben részesítette. Nem az öszegszerűséged van a hangsúly, hanem az a körül­tekintés és mód, akiknek és ahogy ezeket a seg­élyeket a szakszervezet kiosztotta, minden dicséretet megér­demel... }

Next