Dr. Tóth-Szabó Pál: Szatmári György 1457-1524 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1906)
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS. ZATMÁRI György egy kassai kalmárcsaládnak volt a gyermeke. Korán árvaságra jutott és Ferencz nagybátyja vette gondjaiba. Első iskoláit szülővárosában, felsőbb tanulmányait hihetőleg a krakkói egyetemen végezte. Ulászló király uralkodásának első éveiben került a kanczelláriába. Mint királyi titkár lép előtérbe. Pályáján gyorsan emelkedett. 1495-ben székesfehérvári prépost, kevéssel utóbb egy időben ura az erdélyi s a budai felsőhévvizekről nevezett prépostságnak is. 1498-ban veszprémi püspök s királyi kanczellár, három év múlva elnyeri a gazdag váradi püspökséget. Öt év múlva politikai okokból elhagyja ezt s áttéteti magát a nem oly gazdag, de békésebb viszonyok közt élő pécsi püspökségre. Bakócz Tamás halála után, 1522-ben elnyerte a primási széket, kevéssel előbb a főkanczellárságot. 1524 április 7-ikén tért meg őseihez. Mint kanczellár és főkanczellár negyedszázadon át állott hazánk kormányrúdjának közvetlen közelében. Innen személyiségének súlya és jelentősége. Ez aránylag hosszú idő alatt nem történt fontosabb ügy, érintette bár a külső vagy a 2. INITIALE SZATMÁRI BREVIÁRIUMÁBÓL