Ferenczi Zoltán: Eötvös József 1813-1871 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1903)

ELSŐ KÖNYV - I.

FERENCZI ZOLTÁN már mint ezredes, 1756-ban Guntersdorfnál, 1757-ben Hirschfeld megrohanásánál, majd Prágánál, 1758-ban Hallénál, Maxennél, 1762-ben Kirchheim mellett. Ez érdemei miatt tábornok lett és 1768 február 2-ikán egyenes örököseivel együtt bárói rangot nyert.­ Neje b. Splényi Anna volt, a kitől született Kassán 1763 január 6-ikán e néven első Ignácz (Alajos), a költő nagyatyja, ki a harcztér helyett békésebb foglalkozásokra adta magát s így írói és tudományos hajlamaival előkészítője lett híressé vált unokája pályájának. Nevezetes szerepe volt II. József alatt, utóbb pár országgyűlésen tünt ki ; ezért udvari kamarai tanácsos, 1803-ban kamarás, 1807-ben főpohárnok, majd belső titkos tanácsos, udvari kamarai alelnök, 1812-ben koronaőr, 1810—1822-ig Gömör- és Kis-Hont megye főispáni helytartója, 1820-ban Abauj megye főispánja lett. Részt vett az 1825-től 1836-ig tartott országgyűlé­seken mint főrendi tag, nevezetes szerepe volt a rendszeres munká­latok kidolgozásában, mint az úrbéri alosztály elnökének. Meghalt Budán, 1838 június 12-ikén, midőn kevéssel előbb a Sz. István­rend középkeresztjét kapta. Több latin műve maradt, melyek az országgyűlési tárgyalások tartalmára, a magyar corpus jurisra vonatkoznak, továbbá ránk maradt három beigtató beszéde is­­ nek ismertetése volt ; ebben magának Eötvösnek tanácsát követem, ki így szól : « írókat józanul csak munkáikból ítélhetünk meg, s ha azokban csak a szép és jóért való lelkesedést találjuk, legyünk meg­győződve, hogy szerzőjük rossz vagy aljas ember nem volt. A költő az eszmény­képnek, melyet felállít, soha nem felel meg és művei többet érnek, mint ő maga» . . . Ezért művei ismertetése foglalja el e munka nagy részét, úgy a mint a kor eszméivel és irányával kapcsolatban álla­nak. A másik czélom pedig az volt, hogy összes művei ez ujabb, noha még most sem teljes kiadása alkalmából, lerójjam e nagy szellem iránt azt a hálámat, melyet műveinek olvasása első ifjúságom évei alatt az idealismus és eszmék tiszteletének fel­­ébresztésében és kifejtésében reám gyako­rolt. Végül köszönetemet fejezem ki dr. Morvay Győző igazg. úrnak, ki egy ki­merítő Eötvös-életrajzon dolgozván, eddig gyűjtött adatait rendelkezésemre adni szíves volt és e vállalat szerkesztőjének, hogy ez életrajz megírására alkalmat adott.­­ Gyermekei voltak: Gábor-Ignátz, Ká­roly-Antal, Ignácz-Alajos (a költő nagy­atyja), Francziska-Anna, Katalin-Zsófia, Te­réz és Anna. A család czímerét 1. Nagy Iván Magyarország családai ív. 51. lap. V. ö. Pótkötet 222. 1. Ennek a Miklósnak volt-e fia s talán épen Károly­ Antal, az az Eötvös Károly, ki 1750-ben született s szintén katona lett, hol hősiességéért a Mária Terézia-rend lovagja és Oberstlieu­tenant lett ? bárha valószínű, nem bizo­nyos. Ez Neuhofnál kapott sebében 1797 július 2.-ikén halt meg. Életét 1. Hirten­feld : Der M.-Teresien-Orden 423. és 1739. 1. s ennek nyomán Wurzbachnál.

Next