Magyar Állatorvosok Lapja, 1947 (2. évfolyam, 1-23. szám)
1947 / 1. szám - Héjj József: A fertőző sertésbénulás kóroktanára vonatkozó gyakorlati megfigyelések és kísérletek
magyar Állatorvosok lapja tergomba, Magyaralmásra, Debrecenbe, Mikepércsre, Óbudára, Nagykanizsára, Nagytéténybe, Budapestre elhurcolták, minden esetben sikerült gyors, erélyes intézkedésekkel a betegséget csírájában elfojtani. A betegség elleni védekezéshez sok értékes adatot szolgáltattak azok a gyakorlati megfigyelések, melyeket a fertőzött vidékre kirendelt állatorvosok gyűjtöttek, továbbá erre a célra beállított sertéseken végzett különböző kísérletek és ezekre figyelemmel módosítottuk is védekezési eljárásunkat. Sertéskísérleteinkről és az összegyűjtött gyakorlati megfigyelésekről szeretnék a következőkben beszámolni. Első kísérleteinkhez összesen 196 sertést használtunk fel. A sertéseket tartós fülszámmal megjelölve, hármas csoportokba osztottuk be és szükség szerint különítettük el úgy, hogy az egyes csoportok sem közvetve, sem közvetlenül egymással ne érintkezhessenek. Ugyanazon kísérletekre rendszerint egyidejűleg két-hármas csoportot használtunk fel. A kísérleteket feltüntető táblázatokban azon sertéseknél, melyek a kísérlet alatt egészségesek maradtak, a fülszám felett jelzés nincs. A fertőzés után megbetegedett, de gyógyult sertések fülszáma fölött®, a megbetegedést és elhullást pedig □, a kísérlet közben más betegségben történt elhullást pedig + jelzi. Első feladatunk volt megállapítani, milyen módon ürül a ragályanyag a szervezetből, mely szervek, váladékok tartalmazzák a ragályanyagot, mi módon történik annak széthurcolása és jut el az egészséges állat szervezetébe. Erre a célra 51 drb 3 hónapos, átlag 10—15 kg súlyú kísérleti sertést állítottunk be. Lásd az I. táblázatot. I. Fertőzési kísérletek: Beteg állatok bélsarának emulziójából 20—20 kcm-rel orron át 10 napi időközben kétszer történt a fertőzés. A második fertőzés utáni hatodik napon 1, a nyolcadik napon 7, a tizedik napon 2 és a tizenegyedik napon 1 sertés klinikai tünetekkel megbetegedett. A második fertőzés utáni 14. napon sertés klinikai tünetekkel megbetegedett. Az állatok a megfigyelési idő alatt egészségesek maradtak. A sertések a megfigyelési idő alatt egészségesek voltak. 18. 2504 2538 2511 Beteg állatok húgyhólyagjából vett vizeletből 40—40 kcm-rel orron át 10 napi időközben kétszer történt a fertőzés. Kísérleti csop. száma 13. 14. 15. 16. 17. 2334 A kísérleti sertések fülszáma A kísérlet leírása A kísérlet elbírálása 1. 2642 Ą 2645 □ 2646 Beteg állatok agy- és gerincvelőjéből 8 napon át a kísérleti állatok ablakjába kevertünk 50—100 g-ot. Az etetés befejezése utáni 13-ik napon kettő, a 14-ik és a 19-ik napon egy-egy sertés megbetegedett. 2. ® 2704 2651 2653 3. 2654 2657 ® 2658 4. □ 2326 □ 2332□ 2347 Beteg állatból vett 10—10 g agy- és gerincvelő-emulzióval (20 : 50) 10 napi időközben kétszer orron át történt a fertőzés. 5 sertés a második fertőzést követő 6—8 napon jellemző klinikai tünetekkel megbetegedett. (1 sertés Orbánéban elhullott.) 5. 'f* 2333□ 2343 ® 3055 6. 2342 3061 3067 Betegség miatt leölt sertésből sterilen vett hús 20—20 kcm mosóvizével 10 napi időközben kétszer orron át történt a fertőzés. A sertések 60 napi megfigyelési idő alatt egészségesek maradtak. 7. 2349 3060 3069 8. 3053 2323 2329 Betegség miatt leölt sertésből sterilen vett hús finoman ledarált és vízzel eldörzsölt anyagából 20—20 kcm-rel 10 napi időközben kétszer orron át történt a fertőzés. A sertések 60 napi megfigyelési idő alatt egészségesek voltak. 9. 2337 3062 2340 10. 2335 2346 3064 11. 2321 2350 3054 12. 2338 ® 3056 □ 3065 ® 2344 ® 3057 3059 ® 2101 ® 2540 ® 2546 ® 2111 ® 2528 ® 2108 ® 2110 2523 □ 2103 ® 2339 3063 19. 2503 2114 2510 20. 2502 2525 2126 21. 2522 2107 2514 Beteg állatból vett vérrel háromszor 10—10 napi időközben orron át (10—20 kcm) történt a fertőzés. 22. 2521 2120 2106 23. 2105 2519 2121 Beteg állatok vattával kitörölt orrváladéka kevés vízben kimosva. A folyadékba mártott keményszőrű ecsettel a kísérleti állatok orr-nyálkahártyáját bedörzsöltük. 3