Magyar Állatorvosok Lapja, 1975 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 1. szám - Kováts Jenő: Higiénia feltételek és a tőgygyulladás
4 MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1975. JANUÁR A mastitis kialakulása rendkívül komplex betegségfolyamatként fogható fel, amelyet számos káros külső faktor segít elő. Ezek közül elsősorban a szőkébb értelemben vett környezet, a zárt,alom nélküli tartás, a fejés stb. érvényesül, de természetesen szerepet játszanak a különböző tőgy-pathogén csírák is. Ezért megfelelő tőgygyulladás-mentesítési program csak az állattartási és fejési higiénia alapfeltételeinek megvalósításával érhető el. A tartási higiénia fogalma az utóbbi évtizedben rendkívül kibővült, tágabb értelemben a tejelő tehén esetében is az optimális termelési környezetet értjük. A fejési higiénia fogalomkörében pedig nemcsak a fejéssel kapcsolatos munkafolyamatok higiénikus formában történő végzését, hanem a helyes fejési technikát, ennek műszaki feltételét, a fejéssel kapcsolatos megfelelő munkaszervezést stb. foglaljuk össze. Mivel a tőgygyulladások esetében komplex okokon alapuló állománybetegségről, faktorbetegségről van szó, ezért a prevenciós beavatkozásokat is eszerint kell megszabni. Az egyes tehenészetekben ezek a feladatok különböző mozzanatokból tevődnek össze. A védekezéshez elengedhetetlen a betegség kiváltásában szereplő hiányosságok felderítése és azok mielőbbi felszámolása. A következőkben ismertetni kívánom annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet megyénk 95 tehenészetében végeztünk abból a célból, hogy a tőgygyulladások elleni szervezett védekezést szolgáló munkánk a jövőben még eredményesebb legyen. Saját vizsgálatok A 95 tehenészetben összesen 19 616 tehén tejtermelésével kapcsolatos általános tartás- és fejéshigiéniai körülményeket mértem fel. A felmérés adatait táblázatokban foglaltam össze, az adatok kevés kivételtől eltekintve az 1973. évre vonatkoznak. Ahol ettől eltérés van, pl. összehasonlítás az 1970. esztendővel, azt külön feltüntettem. Az 1. táblázat adatai azokat a legáltalánosabb elhelyezési és tartási feltételeket tüntetik fel, amelyek közvetlenül vagy közvetve segíthetik a tőgygyulladások kialakulását. A közvetett okok között elsőként az ellető és elkülönítő istállók meglétét vagy hiányát és az ehetőnek rendeltetésszerű használatát vizsgáltam. Az ellető istálló hiánya vagy meg nem felelő használata a tejmirigyet éppen abban a stádiumban befolyásolja hátrányosan, amikor az új laktáció kezdődik. A tőgy ebben az állapotban a legérzékenyebb a külső káros behatásokkal szemben, a tehén szervezete pedig a lezajlott ellés és a megindult új laktáció következtében ellenálló-képességében jelentős mértékben gyengült. Ha ez a prediszponáló faktor azzal jár, hogy az állat környezetében a fertőző csírák feldúsulnak, vagy az istálló flórája pathogén irányban tolódik el, magyarázatot kapunk arra az ismert tényre, hogy miért oly sok a heveny tőgygyulladás éppen a leellések után. A táblázatból kitűnik, hogy az ellető istálló elég jelentős arányban — különösen a tsz-ekben — hiányzik, illetve a meglevő nem felel meg céljának. -O 'C :© JA JAcc G'CC © CS CQ N '0 О -P T3 © cc N JA *o 3^ -s S §2 5 2 *© S e Cc kV'“5 0O'O 'CO 'O :©S *SbJ2 •G .© и*1 Рн 5 tJD 'C6 0 t £ ce H G sO 3 H 'Q £ -P CO ® G S=1 3 *C ■P0 G bb G tb rH CM 05 f*4 cT oo Ю Ю Ю ОС ОС C0 Tf Ю G0ьс G'l '0 00 — СО of of со СО СО Ol 00 LO со Ю СО ю см о oo" rjf ос" CM СО Ю rj- СМ С© ко Ю О се с. — см со Ol ос ом — Т* LQ —г см со —сос. ю t—" ю г-Г см ю Ю СО ю со rt г- -к Р:© £JA '33 © ьс G :э о