Magyar Belorvosi Archivum 15. (1962)

1962 / 1. szám - Petrányi Gyula: A collagen betegségek autoimmun aetiopathogenezisének problémáiról

MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM A MAGYAR ORVOSOK, GYÓGYSZERÉSZEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZABAD SZAKSZERVEZETE BELGYÓGYÁSZ SZAKCSOPORTJÁNAK LAPJA XV. ÉVFOLYAM * 1962 * 1. SZÁM A Debreceni Orvostudományi Egyetem II. sz. Belklinikájának (igazgató : Petrányi Gyula dr. egyetemi tanár) közleménye A collagén betegségek autoimmun aetiopathogenezisének problémáiról* írta : PETRÁNYI GYULA A preventióhoz és therápiához a diagnózis­nak nélkülözhetetlen eleme az aetiopathogene­­zis. Diagnosztikai-differentiáldiagnosztikai fára­dozásaink, módszereink jelentős részét ennek kiderítésére végezzük. Aetropathogenetikai szempontból a collagen koncepció zsákutcába vezetett, melyből a kuta­tás úgy találta meg a kivezető utat, hogy vissza­fordult egy korábbi elképzeléshez, a rheumás betegségeknek ugyancsak histopathológiai ala­pon fejlődött allergiás elméletéhez. A rheumás betegségek és collagén betegségek fogalmai származásilag különbözők, de a klinikai kutatás sok hasonlóságot fedezett fel köztük, míg végül ma már a határok teljesen elmosódtak és csak a rheuma szó sokszor laikus értelmezése akadá­lyozza, hogy egyenlőségjelet tehessünk közéjük. Az átmeneti kórkép a „rheumás“ betegségek symptomatológiai csoportja és a collagen kon­cepció klasszikus csoportja [lupus erythemato­sus disseminatus: LED, thrombopeniás throm­­botikus purpura: TTP, panarteritis nodosa: PAN, dermatomyositis: DM, scleroderma, ill. systemás sclerosis: SS] közt a rheumatoid arth­ritis (RA). A histomorfológiai hasonlóságok és látszó­lagos klinikai összefüggések mellett e különböző betegségek csoportazonosságának irányában a döntő a közös, vagy hasonló aetiopathogenezis bizonyítása lenne, hiszen közismert, hogy azo­nos aetiológia nagyon is különböző betegsége­ket hozhat létre (klasszikus példának a tuber­­culózis és a lues változatos, egymástól nagymér­tékben különböző kórképeit szokás említeni), így tehát valószínű, hogy az aetropathogenezis megismerése és bizonyítása még sok kórkép ide­­tartozását bizonyíthatná. Az autoallergiás (au­toimmun) theoria alapján a csoport máris jelen­tősen kibővült. A collagen-betegségek allergiás theoriájá­­nak nehézsége, hogy az allergiás pathogenezis kritériumait nehéz bennük bizonyítani. Az allergia-tan a kb. 60 éves története alatt nagy fejlődésen ment keresztül és ebben állat­kísérleti adatok mellett nagyon nagy szerepet játszottak a klinikai megfigyelések. A collagén betegségek allergiás eredetét a klasszikus aller­giás theória alapján nem lehetett bizonyítani. Az anamnezisben ritkán szerepel olyan M váltó al­lergén, mely ilyenként bizonyítható is volna és a klasszikus kritériumoknak is megfelelne. Az allergén tehát ismeretlen, de létezése is kérdéses. Ugyanakkor tény az, hogy a collagen betegségek nagy részében, — elsősorban a LED syndroma körben — a betegek serumában elég nagy szá­mú, a megbetegedett sejtekkel kötődést mutató, tehát antitest jellegű serum-faktorokat lehet ki­mutatni. A collagen betegségek mai laborató­riumi diagnosztikája szinte kizárólag ezeknek a kimutatásán alapszik. Az idők folyamán szinte minden megbete­gedett szerv, ill. sejt­típus ellen ki lehetett mu­tatni különböző LED-es betegeken keringő anti­testek létezését, anélkül, hogy kiváltásuk, induk­ciójuk módjára fény derült volna. Kérdés azon­ban az is, hogy valóban autoantitestekről van-e szó. Azon feltételezés alapján, hogy csak anti­gén válhat ki antitestképződést, az a theória született, hogy a szervezet saját anyagai (me­lyekkel szemben az antitestképző helyek egyéb­ként toleránsak) valami úton-módon megváltoz­nak, antigénné válnak. Ezt az autoantigénné válást létrehozhatja sok minden, így pl. fertőzés, vagy gyógyszer. Közismert, hogy az emberi tbc gyakori és az is, hogy a LED-ben szenvedőkön gyakori a tbc. A fertőzéses autoallergizálódási theóriát alátámasztani látszott az, hogy állatkí­sérletben autoimmunizálással többnyire csak úgy lehet keringő antitesteket és betegségeiket produkálni, ha az autológ anyagot az elölt tbc bacilusokat tartalmazó Freund adjuvanssal ad­ * Előadás a Magyar Mikrobiológiai Társaság Im­munológiai Szekciójának Vándorgyűlésén, Miskolc, 1961. június 2.

Next