Magyar Belorvosi Archivum 33. Supplementum (1980)
1980 / 1. szám - Udvarhelyi Ágoston dr.: A Vitacolan szerepe az idős betegek kórházi ellátásában
Magyar Belorvosi Archivum Supplementuma 17. 3-8. Róbert Károly körúti Kórház, 1. belgyógyászati osztály A Vitacolan szerepe az idős betegek kórházi ellátásában UDVARHELYI ÁGOSTON dr. Az orvostudomány a vitaminok felfedezését követően hosszú időszakot élt át, amikor mindent vitaminokkal akart meggyógyítani. Sajnos, ennek a korszaknak a szelleme ma is kísért. A járó és hospitalizált betegek egy része a belgyógyász gondosságát abból ítéli meg, hogy rendel-e neki vitamint. A laikusok ma is varázserőt tulajdonítanak a hormonkezelésnek és a vitaminterápiának, így sokszor nehéz őket meggyőzni arról, hogy csak hiánybetegségek kezelésében vagy speciális esetekben van ezekre szükség. A vitaminok adásakor nehéz az indokoltság határvonalát megszabni — hiszen a vízoldékony vitaminokkal nem árthatunk —, de azért kialakultak a gyakorlat során olyan irányelvek, amelyek — eltekintve az avitaminózisoktól — alkalmazásuk célszerűségét körülhatárolják. A vitaminok felfedezése óta eltelt évtizedek tehát alapvetően megváltoztatták a vitaminkutatás kezdeti célkitűzéseit [1,2, 3]. Ma, amikor a klasszikus avitaminózisok már ritkaságszámba mennek [4, 5], a latens, részleges hiányállapotokat, vagyis az átmeneti hipovitaminózisokat kell elsősorban kezelnünk a szükséges vízoldékony [8, 9, 10] vagy zsíroldékony [11, 12] vitaminokkal. Célzott terápia szükségessége esetén célzottan van szükségünk egy-egy vitaminra. A polivitamin-készítményekott kapnak elsősorban szerepet, ahol a beteg általános állapotát akarjuk javítani. Erre törekszünk súlyosabb betegségek utáni rekonvaleszcenciában, krónikus és parazitás betegségekben [13], műtétek utáni beteggondozás során és nem utolsósorban olyan idős betegek kezelésekor, amikor részint a táplálkozás hiányos vagy egyoldalú, részint a felszívódás tökéletlen [14]. Az idős korúak gyomor-bél rendszerének betegségei is alapot adnak a részleges, latens hipovitaminózis feltételezésére. Mindezekben az esetekben a fokozott szervezeti megterhelés az, amely indokolttá teszi a vitaminpótlást. Hasonló a helyzet a csecsemők és gyermekek esetében, akik a szomatikus gyors fejlődés időszakában (csecsemőkor, iskolás kor kezdete, pubertás) hajlamosak leginkább a relatív hipovitaminózisra [15, 16]. Indokolt lehet a multivitamin-preparátumok adása aktív sportolóknak is, hiszen a fokozott ideg-izom anyagcsere növeli ezt az igényt [17], továbbá astheniás szoptató nőknek, akiknek a lactatio jelenti az átmeneti nagyobb megterhelést — és több más hasonló esetben. A belgyógyászati osztályok munkája — az átlagos életkor jelentős megnövekedése folytán — egyre több geriátriai problémával terhelt. Ezek egy része az öregek szomatikus, ill. pszichés erőnlétének és egyensúlyának a fenntartásával kapcsolatos, ami a kórházi kezelés utáni reszocializációs időszak kilátásait is érinti (otthoni környezet, öregek napközi otthona, szeretetotthon stb.). A geriátria az idős kort az élet olyan szakaszának tekinti, ahol csaknem a teljes vitaminszükséglet hiányos kielégítésével lehet számolni [14]. Ha ezt az állapotot betegség is súlyosbítja, nem érhet senkit a szükségtelen gyógyszerrendelés vádja, ha idős betegének ilyenkor multivitamin-készítményt is rendel az általános állapot javítására. Itt láttuk — összetétele alapján — beilleszthetőnek a Vitacolan emulziót. Azzal a reménnyel kezdtük megfigyeléseinket az új multivitamin-készítménnyel, hogy az a belgyógyászati alapkezelés kiegészítőjeként hozzá tud segíteni legyengült, idős betegeink bizonyos fokú roborálásához. A Vitacolan emulzió 5 ml-enként 1250 N. E. vitamin A-t, 0,75 mg vitamin Bi-et, 0,85 mg vitamin B2-t, 1 mg vitamin B6-ot, 15 mg vitamin C-t,7,5mgniacinamidot és 1,5 mg pantenolt tartalmaz. 3