Magyar Belorvosi Archivum 49. Supplementum (1996)

1996 / 1. szám. XLIII. Dunántúli Belgyógyász Vándorgyűlés - Az 1996. évi kitüntetettek szakmai életrajza

AZ 1996. ÉVI KITÜNTETETTEK SZAKMAI ÉLETRAJZA I­R. BÁN ANDRÁS Bán András 1922. január 2-án született Debrecenben. Ugyanitt végezte iskolai és egyetemi tanulmányait, ahol 1945. július 21-én avatták orvosdoktorrá. Ettől kezdve folyamatosan az orvosegyetem Belklinikáján dolgozott dr. Fémet Béla professzor irányítása mellett 1961. július 15-ig, mikor a Zalaegerszegi Megyei Kórház-Rendelőintézet II. Belgyógyászati osztályára nevezték ki osztályvezető főorvosnak. Belgyógyászati szakorvosi címet 1949. december 2-án, még belklinikai munkálkodása alatt szerzett. A klinikán eltöltött 16 év alatt jórészt hematológiai tárgykörből 36 közleménye jelent meg magyar és külföldi szaklapokban. A zalaegerszegi kórházba történt kinevezése után lehetőséget kapott önálló aspirantúrára 1962-ben. Disszertációját „A csontvelőfunkció vizsgálata bakteriális lipopolysaccharidákkal” címmel 1969-ben védte meg. Ugyanitt a Pécsi Orvostudományi Egyetem javaslatára az egészségügyi miniszter 1978. február 3-án a címzetes egyetemi docensi címet adományozta. Ugyancsak Zalaegerszegen az Egészségügyi Miniszter 1978. (XI. 29.) Eü.M. számú rendeletének 5. §-a alapján az Országos Szakképesítő Bizottság 1980. május 29-én a hematológia szakorvosának minősítette. Amikor a kórház a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktató kórháza lett, munkatársaival együtt részt vett az orvostanhallgatók gyakorlati oktatásában és vizsgáztatásában. A Debreceni Orvostudományi Egyetem a lefolytatott rehabilitációs eljárás során 1993. október 23-án a címzetes egyetemi tanári címet adományozta. A Dunántúli Belgyógyász Szakcsoport ülésein 1962 óta, egészen 1987. január 1-jén bekövetkezett nyugdíjazásáig minden évben részt vett és munkatársaival együtt 37 előadást tartott, 1969-ben pedig vándorgyűlést szervezett Zalaegerszegen. Ottani működése során munkatársaival együtt 63 közleménye jelent meg magyar és külföldi szaklapokban. Referáló tevékenysé­géért az Orvosi Hetilap szerkesztősége 1993-, 1994- és 1995-ben fejezte ki köszönetét. Mint nyugdíjas a XLI. Dunántúli Belgyógyász Vándorgyűlésen, 1994-ben poszterrel szerepelt és ugyanebben az évben közleménye jelent meg az Orvosi Hetilapban. DR. ISTVÁN LAJOS 1922. március 23-án született Üllőn. Orvosegyetemi tanulmányait Halle an der Saaleban (1945) és Budapesten (1947) végezte. 1945-től dolgozik a Vas Megyei Markusovszky Kórházban. Szakképesítéseit csecsemő- és gyermekgyógyászatból, fertőző betegségekből, hematológiából, transzfuziológiából, immunológiából szerezte. Disszertációját „Adatok a haemophilia klinikumá­­hoz, kezeléséhez és gondozásához” címmel 1969-ben védte meg. A Transzfuziológiai, Immunológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium elnökének választották, valamint az MTA Veszprémi Területi Bizottságának tagja, az Orvostudományi Szakbizottság elnöke. Számos nemzetközi társaság így a Csehszlovák Purkinje Orvostársaság, a Német Hematológiai és Vértranszfúziós Társaság és az Osztrák Transzfúziós és Transzplantációs Társaság tiszteletbeli tagja. Az Orvosi Hetilap Markusovszky emlékéremmel tüntette ki. A Vöröskereszt Henry Dunant emlékérem, a TIT Bugát Pál emlékérem, az MHTT Kubányi Endre emlékérem tulajdonosa. 1992-ben Batthyányi Strattmann László díjat kapott. Az Osztrák Vöröskereszt a Szolgálati Érdemkereszt ezüst fokozatával tüntette ki. Az önkéntes véradómozgalom és a kórházi vérellátó hálózat kialakításában 1949-től kezdődően elévülhetetlen érdemeket szerzett. 1953-ban elsőként kórházi hematológiai osztályt, majd 1995- ben regionális hematológiai központot szervezett. 1957-ben bevezette az országban a helyszíni vérvételek módszerét. 1958-tól a rendszeres posztgraduális transzfuziológiai képzés elindítása szintén érdemei közé tartozik. Közreműködött 1975-ben a Malignus Lymphoma Munkacsoport kialakításában. 1981-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárává nevezték ki. Nevéhez fűződik 1986-ban az első hazai AIDS beteg felismerése. 1992-től 1995-ig a transzfuziológia miniszteri biztosa, ennek keretében kidolgozta a transzfuziológia reformjának programját. Az „Életért, a csontvelőbeteg gyermekekért” alapítvány és kuratórium elnöke. Alapító tagja és rendszeres előadója a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának. 271 a tudományos közleményeinek száma, a könyvfejezetek száma 18. Jelenlegi érdeklődési területe a klinikai transzfuzio­lógia, mint önálló interdiszciplináris szakterület elfogadtatása és szervezett formában történő megvalósítása, valamint az onkológiai és hematológiai betegeknél végzett szupportív terápia. DR. VERESS GÁBOR Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Pályakezdőként a pápai Városi Kórházban, később Budapesten a Központi MÁV Kórházban, az Országos Kardiológiai Intézetben és az Illinois Egyetem Kardiológiai Tanszékén Chicagóban dolgozott. 1979-ben nyert osztályvezető főorvosi kinevezést a balatonfüredi Állami Kórházban. Belgyógyász, kardiológus szakorvos, 1979-ben az orvostudományok kandidátusa, 1991-től címzetes egyetemi docens. Számos amerikai és európai tanulmányúton vett részt. Fő érdeklődési területe a kardiológiai rehabilitáció, az ingerkeltési és ingerületvezetési zavarok diagnosztikája és terápiája. 1976-ban az Országos Kardiológiai Intézetben, 1981-ben a balatonfüredi Állami Szívkórházban vezette be az intrakardiális szívelektrofiziológiai vizsgálatokat. 1992-ben megteremtette Balatonfüreden a végleges pacemaker-beültetést, pacemaker­programozást és a pacemakert viselők gondozásának lehetőségeit. Ez ideig több mint 250 modern, programozható pacemakert implantált. 104 tudományos közleménye jelent meg; ezek közül 30 angol nyelven. 198 előadást tartott hazai, európai és világkongresszusokon. E fórumokon munkatársait is eredményesen aktivizálta. 1988-tól a VEAB Kardiológiai Munkabizottsá­gának titkára. 12 alkalommal VEAB munkabizottsági ülést és ehhez kapcsolódó tudományos programot szervezett. 1988-tól az International Academy of CHEST Physicians and Surgeons (F.C.C.P.), 1989-től az International College of Angiology (F.I.C.A.) és 1994-től az European Society of Cardiology (F.E.S.C.) nemzetközi tudományos társaságok tagja. 1996. január 1-jétől a balatonfüredi Állami Kórház főigazgató főorvosa. MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM SUPPLEMENTUM 1996/1

Next