Magyar Bioetikai Szemle, 2005 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 1. szám

TANULMÁNYOK HARSÁNYI PÁL OTTÓ A prenatális és a preimplantációs diag­­nosztika erkölcsteológiai szempontjai II. 2. A Tanítóhivatal megnyilatkozásai A Tanítóhivatal többször is visszatért az abortusz kérdésére, de a nem egységes hagyomány miatt az animáció kérdésében nem foglalt állást, bár bennfoglaltan a fogantatás eseményekor megvalósuló személyi lét elismerését támogatja. A II. Vatikáni Zsinat után az abortuszról szóló első dokumentum a Hittani Kongregáció De abortu procurato kezdetű, 1974-ben megjelent nyilatkozata volt. Az animációra vonatkozóan csak a 19. lábjegyzetben találunk utalást. Ez a Nyilatkozat kifejezetten kerüli, hogy a szellemi lélek testbe árasztásának időpontjáról állást foglaljon. Ebben a kérdésben a hagyomány szerint a szellemi lélek már az egyedfejlődés kezdetétől jelen van, mások szerint viszont csak a beágyazódástól. Ez a probléma nem tartozik a természettudományok illetékességi körébe, hiszen a halhatatlan lélek jelenléte nem képezi vizsgálódásunk tárgyát. A kérdést a filozófia vizsgálja, amelytől azonban erkölcsi értékítéletünk két szempont miatt is független marad: 1. Még akkor is, ha késői animációt feltételezünk a humánembrióban már jelen van egy biológiailag is megfigyelhető kezdődő emberi élet. Ez az élet felkészül a szellemi lélek befogadására és igényli azt azért, hogy a szülőktől kapott emberi természet kiteljesedhessék benne. 2. Elegendő, hogy a szellemi lélek jelenléte valószínű (probabilis) legyen, hiszen az élet kioltása ebben az esetben annak a lehetőségnek az elfogadását jelenti, hogy olyan embert ölünk meg, aki nem pusztán vár a szellemi lélek befogadására, hanem már birtokolja azt.37 A Nyilatkozat a hagyományos erkölcsteológiai szempontot alkalmazza a még meg nem született élet védelmére. Amikor alapvető értékről van szó, és az emberi élet ilyen, akkor a szigorúbb (tutrorista)88 álláspontot kell képviselnünk. Azaz az emberi élet kioltásának puszta veszélye is eltilt minket a cselekvéstől, az igen korai embrió életének kioltásától. Egy olyan emberi lény életének kioltása, akinek valószínűleg lelke van nem valószínűleg igen súlyos bűn, hanem biztosan az. Ugyancsak a Hittani kongregáció adta ki tizenhárom évvel később a Donum vitae kezdetű nyilatkozatot a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról. A dokumentum a terhesség alatti vizsgálatokkal valamint az „in vitro megtermékenyítés és embrióátültetés” módszeré­nek (FIVET vagy IVF­ET)39 erkölcsi szempontjaival foglakozik. A dokumentum az emberi egyed személyi létére egy kérdő mondattal utal, amely a természettudományok által is egyre inkább alátámasztott igenlő választ sugallja: A szellemi lélek létezését kísérlet útján természetesen nem lehet megfelelően igazolni. Az embriológia eredményei azonban értékes útmutatást adtak ahhoz, hogy értelmünkkel a személyes jelenlétet az emberi élet első pillanatától kezdve belássuk.

Next