Magyar Családtörténeti Szemle 1936.

2. szám - Baán Kálmán: Bulyi Jékey Ferencz nagyszőllősi királyi harmincados

megerősítést az újonnan, szerzett birtokokra egy év múltán, 1660. május 7-én megkapja a királytól, amiután gróf Wesselényi Ferenc nádor elrendeli Jékeynek a Bereg megyei javakba való bevezetését.12 A bevezetést az egri káptalan hajtotta végre, de a beiktatásnak úgy Perényi Ádám, Imre, Ferenc és György, mint a Melith család is ellentmondott.13 Míg a beregi javak körüli ügyek folyamatban voltak, Jékey felkeresi Nádasdy Ferenc országbírót, kinél az Abauj megyei Füzér vára és tartozékai Réthey Zsófiától zálogban feküdtek s a füzéri várra nézve barátságos egyezséget köt vele. Kikötvén, hogy Rad­ványt Réthey Zsófiával együtt maguknak tartják meg, addig is, míg Füzér vára visszaszállna reája.14 Erre az időre esik leendő feleségével, Fekete Katalinnal való megismerkedése. Bereg megyei birtokaival kapcsolatban ugyanis Berg vármegye mint hites bírót, 1661-ben tisztikarába választja őt.15 Itt ismerkedik meg frizsi Fekete Ferenccel, későbbi sógorával, aki a megyének szolgabírája volt. Bírótársával való barátsága alkalmat nyújt annak atyjafiaival és rokonságával való megismerkedésére is. Jékey jegyese Fekete Katalin igen híres családból szárma­zott, atyja frizsi Fekete Lőrinc ifjabb korában lengyelországi csa­patparancsnok volt, majd 1623-ban lovascsapatával együtt az erdé­lyi fejedelem Bethlen Gábor táborába lép és részt vesz az erdélyi történelmi eseményekben. Katalin anyja, Somogyomi Thorday Er­zsébet régi erdélyi család sarja volt.16 A fiatalok ügyét Katalin szülei jószívvel fogadták magukénak s a jegyesek 1662. március 10-én Kassán egybekeltek. E házassága révén Jékey a legnevesebb erdélyi családokkal kerül sógorságba, fe­leségének, Katalinnak testvérei voltak Fekete Ferenc, kinek felesége alcsernátoni Domokos Judit, Fekete Péter fejedelmi követ, Fekete Klára előbb Kamanthy, majd Pekryné, végül bethleni Bethlen János kancellár és történetíró hitvese, Fekete Judit Folthy Bálintné.17 Házassága után Jékey felváltva Kassán, hová hivatali ügyei az itt székelő kamarához leggyakrabban szólították és Nagyszőllősön lakott. Kassáról keltezett egyik levelében, amelyben a tiszai, sót szállító gályák indulásáról ír, megemlíti, hogy kilátásban van Eper­jesre való költözése. Ámde továbbra is megmaradt Nagyszőllősön. Bár a beregi javakra szóló királyi megerősítés kezében volt, nem birtokolhatta azokat zavartalanul. Ballabási udvarházát a Me­lith család foglalta el. Bereg megye 1663. április havában tartott vizsgálata következtében a Melitheket a kúria elhagyására szólítot­ták fel,18 de alig távoztak el abból a Melithek, már Forgách Istvánné indít pert iránta. Forgáchné azt állította, hogy a barrabási kúria 12 V. 0. 1660. V. 7. 13 Jékey K­. 1660. 14 Károlyi László: A Károlyiak birtoklási története. I. 1 247. és Jékey K­. 1660. 15 Bereg vármegye levéltára. Jegyz. könyvek. 1661. 22. 12. 16 Turul. 1913. évfoly. 49. 1. 17 V. 0. 18 Jékey k­. 1663. 4

Next