Magyar Családtörténeti Szemle 1937.
9. szám - A polgári genealógia kutatási területe és módszere.
lgálandók azonban idegen perek iratai is, tekintettel arra, hogy atanuv altatásoknál a tanuk neveit és életkorát feltüntető adatokból, az anyakönyvvezetés előtti időből is szerezhetünk születési dátumokat, eltekintve személyi vonatkozású, eseményeket megörökítő adatoktól. Magasabb szellemi színvonalon álló családoknál, lelkész, tanító, hivatalnok, művész családoknál szükséges az iskolák régi tanulótörzskönyveinek vizsgálata. A vármegyei levéltárban való kutatást, különösen a polgári pereket illetően, a városi anyag kimentése után szintén munkatervünkbe kell venni. Az Országos Levéltár gyűjteményeiben végzett kutatások „főleg az általános jellegű összeírásokra terjednek. Mint legfontosabb ilyenszerű anyagot említhetjük az »Urbaria et Conscriptiones« gyűjteményt. Továbbá sorra vehetjük a Táblai Perek, helytartósági és kancellári iratokat is. Előfordulhat olyan régi szereplésű városi polgárcsalád is, amelyre vonatkozóan még a középkori anyagban is szükséges kutatni. Megfelelő támpontok mellett a családi levéltárak anyagában való kutatás is célirányos. Az írásos emlékek keresése mellett, sohasem hanyagolhatjuk el a tárgyi emlékek kutatását, amelyek lehetnek: sírkövek, emlékkövek, képek, könyvek, fémedények, egyházi adományoknál poharak, kelyhek, terítők stb. Nyilvánvaló, hogy kutatásaink megkezdése előtt már csak az általános tájékozódás és támpontszerzés céljából is, át kell vizsgálnunk a vonatkozó irodalmat, amelyekkel kapcsolatban nem hanyagolhatók el a kéziratos leírások, diariumok sem. Eredményeiben szerényebb a falvakban, vagy kisebb memezővárosokban lakó iparos, kereskedő, lelkész családok, végül a jobbágy eredetű családok származása és története utáni kutatás. Az anyakönyvekből meríthető 1680—1730 évekig viszszanyúló, leszármazási adatokon kívül itt is jelentős szerepet töltenek be az összeírások adatai. Nagyobb jelentősége van a vidéken lakó családok kutatása alkalmával a vármegyei levéltárnak és különösen az érdekelt területre eső családi levéltáraknak. Egyik legértékesebb forrásanyag a különböző vitás ügyekben, perekben,a határjárások alkalmával tartott tanúvallalási jegyzőkönyvek. Ezekből életkorok, családi kapcsolatok, foglalkozás, tulajdonságra utaló adatok nyerhetők. A Centemfitett országos levéltári anyagból számba jöhetnek az U. et C. gyűjtemény, vicális conscriptiok, település és népességösszeírási csoportok. Végül szükséges a vonatkozó forrásirodalom ismerete. Amint a nemes családok kutatása során felötlik a kérdés, vajon hol vannak a családtörténeti kutatások korlátai, illetve határai, épp így nagy kérdés, hol vannak a polgári családkutatások határai. A címerleveles, armalista családoknál általánosságban kutatásunk fő célját, az armalisszerző ősig izről-ízre való leszármazás kimutatása képezi és így egy bizonyos irány és korlát van megjelölve. A donációs nemességnél a kutatási határt, a királyi adományban részes ősig való genealógia felderítése képezi, természetesen a legrégibb családoknál nincs semmi bizonyos alap. 3