Magyar Családtörténeti Szemle 1937.

9. szám - A polgári genealógia kutatási területe és módszere.

lgálandók azonban idegen perek iratai is, tekintettel arra, hogy a­­tanuv altatásoknál a tanuk neveit és életkorát feltüntető adatok­ból, az anyakönyvvezetés előtti időből is szerezhetünk születési dátumokat, eltekintve személyi vonatkozású, eseményeket meg­örökítő adatoktól. Magasabb szellemi színvonalon álló családoknál, lelkész, tanító, hivatalnok, művész családoknál szükséges az iskolák régi tanulótörzskönyveinek vizsgálata. A vármegyei levéltár­ban való kutatást, különösen a polgári pereket illetően, a városi anyag kimentése után szintén munkatervünkbe kell ven­ni. Az Országos Levéltár gyűjteményeiben végzett kutatások „főleg az általános jellegű összeírásokra terjednek. Mint legfon­tosabb ilyenszerű anyagot említhetjük az »Urbaria et Cons­criptiones« gyűjteményt. Továbbá sorra vehetjük a Táblai Pe­rek, helytartósági és kancellári iratokat is. Előfordulhat olyan régi szereplésű városi polgárcsalád is, amelyre vonatkozóan még a középkori anyagban is szükséges kutatni. Megfelelő támpon­tok mellett a családi levéltárak anyagában való kutatás is célirányos. Az írásos emlékek keresése mellett, sohasem hanya­golhatjuk el a tárgyi emlékek kutatását, amelyek lehetnek: sírkövek, emlékkövek, képek, könyvek, fémedények, egyházi adományoknál poharak, kelyhek, terítők stb. Nyilvánvaló, hogy kutatásaink megkezdése előtt már csak az általános tájékozó­dás és támpontszerzés céljából is, át kell vizsgálnunk a vonat­kozó irodalmat, amelyekkel kapcsolatban nem hanyagolhatók el a kéziratos leírások, diariumok sem. Eredményeiben szerényebb a falvakban, vagy kisebb me­mezővárosokban lakó iparos, kereskedő, lelkész családok, vé­gül a jobbágy eredetű családok származása és története utáni kutatás. Az anyakönyvekből meríthető 1680—17­30 évekig visz­szanyúló, leszármazási adatokon kívül itt is jelentős szerepet töltenek be az összeírások adatai. Nagyobb jelentősége van a vidéken lakó családok kutatása alkalmával a vármegyei levél­tárnak és különösen az érdekelt területre eső családi levéltá­raknak. Egyik legértékesebb forrásanyag a különböző vitás ügyekben, perekben,a határjárások alkalmával tartott tanúval­lalási jegyzőkönyvek. Ezekből életkorok, családi kapcsolatok, foglalkozás, tulajdonságra utaló adatok nyerhetők. A Centem­fitett országos levéltári anyagból számba jöhetnek az U. et C. gyűjtemény, vicális conscriptiok, település és népességössze­írási csoportok. Végül szükséges a vonatkozó forrásirodalom ismerete. Amint a nemes családok kutatása során felötlik a kér­dés, vajon hol vannak a családtörténeti kutatások korlátai, illetve határai, épp így nagy kérdés, hol vannak a polgári családkutatások határai. A cím­erleveles, armalista családoknál általánosságban kutatásunk fő célját, az armalisszerző ősig iz­ről-ízre való leszármazás kimutatása képezi és így egy bizonyos irány és korlát van megjelölve. A donációs nemességnél a kutatási határt, a királyi adományban részes ősig való genea­lógia felderítése képezi, természetesen a legrégibb családoknál nincs semmi bizonyos alap. 3

Next