Magyar Családtörténeti Szemle 1939.

1. szám - Baán Kálmán: Őskutatás és fajismeret.

táros területen dinári, alpesi s nyomokban keletbalti fajták élnek. Délkeleten Románia területén (Erdély nélkül), dinári, földközi és mongoloid fajtákat találunk. Déli határainkon túl túlnyomó többségben dinári és kissebb részben alpesi fajták élnek. A magyarság közé beszármazott fajták tehát előbbiek sorából valók. A magyar fajta, amely a legváltozatosabban rázúduló csapások mellett is az ország lakosságának nagyobbik részét teszi, két fő fajtaelemből áll, a számban nagyobb keletbalti (ugor) fajtából s a számban kisebb, mongol-kaukázusi (turáni) fajtából. Általános fajképét mongoloidnak mondhatjuk. Hogy a mai magyarság általános fajképére a mongoloid jelzőt használjuk, erre a túlnyomó számban előforduló jelleg mellett, a hazánk területén már az V-ik századtól majdnem a XVII-ik századig tartó faji rétegeződés is alapot nyújt. Az ország területére úgy a számbeli mennyiség, mint a történeti folytonosság tekintetében, a többi fajtákat messze meghaladó többségben mongoloid fajták települtek. Erről az alábbi összeállítást nyújthat hozzávetőleges képet: Korszak. Népi elnevezés Fajta. V. század. Hunok. Mongol VI. „ Germánok, szlávok és Északi, dinári és hun maradványok. mongoloid. VI—VIII „ Avarok, szlávok, Mongoloid, dinári, germánok alpesi, északi. IX. „ Magyar, bolgár-török. Mongoloid, keletbalti (ugor) X—XII. „ Besenyő és bolgár beszivárgás Mongoloid. XI—XIII. „ Elszigetelt kisszámú betelepü Alpesi, északi, dilés, (szászok, vallonok, oláhok). nári, földközi. XIII. „ Bessenő, kun betelepülés, Mongoloid. IQIqj» bentcs XVI—XVII „ Török, délszláv. (Török megszállás). Dinári, mongoloid. XVIII. „ Svábok, tótok, rácok. Alpesi, dinári, északi, (Betelepítések.) keletbalti. I. Mongoloid. II. Dinári III. Alpesi. IV. Északi. V. Földközi és egyéb. Az egymásra településeket bizonyító régészeti leletek, de a helytörténeti kutatások eredményei is arra mutatnak, hogy a magyarságot alkotó mongoloid fajták egymással vérségileg is kapcsolódtak.