Magyar Családtörténeti Szemle 1942.
1. szám - Eszterházy nádor magyarnyelvű levelei Győr megye levéltárában. 1711-1713. Közli: Dr. Lengyel Alfréd
sereg az élelmezés könnyebb biztosítása végett magyar földön és magyar költségen tartassék el. Továbbá az adók pontos és szigorú behajtása is egyik legfontosabb kormányzati pontja volt a királynak, jóllehet III. Károly már okult elődei példájából. Ő már sokkal mérsékeltebb és óvatosabb, hiszen tudja jól, hogy ha visszaidézné Lipót-féle abszolutizmus korszakát, nem kerülhetné el újabb fegyveres nemzeti felkelések vérzivatarát. A vármegyék szerepe általánosságban úgy körvonalazható a XVIII. század 10-es éveiben, hogy fő feladatuk az ország megingott pénzügyi egyensúlyának helyrehozása volt. A sok háborúskodás folytán beállott tekintélyes deficitet ők voltak hivatva erejüket meghaladó mértékben csökkenteni. Országgyűlési követeik útján beleszóltak ugyan az államügyek intézésébe, de e joguk úgyszólván elhomályosult a végnélküli kötelezettségek és közszolgáltatások tömegével szemben. Kivételt képezett természetesen a vármegyei fő- és köznemesség, melynek az adózás alóli mentességét továbbra is biztosították a törvények, ellenben sokszorosan vonatkozott a szegény armális nemesekre és nincstelen jobbágyokra. A zsarolás és önkényeskedés mindamellett nem vethette meg lábát a földesurak részéről, minthogy a király az egységesen átszervezett vármegyék élére megyebiztosokat állított, kik éber figyelemmel ellenőrizték az adószedés «humánus» végrehajtását. A községek által korábban nyert kiváltságoknak nem nagyon kedvezett ez a korszak. A király ugyanis meglehetősen ritkán járult hozzá egy-egy igen régebbi keletű privilégium megerősítéséhez. Szerencsések voltak e téren a győr-megyei Abda, Nagybajcs, Patas és Felpéc községek, melyek még időben ki tudták küzdeni számukra szerzett jogaik legfelsőbb elismerését és további érvényben maradását. A hadi- és pénzügyek tárgyában érkezett nádori leiratokon kívül csak elvétve találunk ezekben az években más tartalmú leveleket, melyeknek tárgya valóban nem valamilyen megterhelést jelentő szolgáltatás. E levelek legtöbbje országgyűlési követmeghívásokról, az uralkodó részéről történt köszönetnyilvánításokról, avagy egyéb köz-, illetve magánjogi természeti rendelkezésekről szólnak. Sőt néha egyes konkrét magánügyekre vonatkozólag tartalmaznak legmagasabb helyről érkező intézkedéseket. Eszterházy Pál herceg, mint nádor 1713-ban bekövetkezett halála miatt — III. Károly uralkodásának csupán első három esztendeje alatt töltötte be a nádori széket, bár tulajdonképen már 1681 óta viselte ezt a magas tisztséget. Működésének utolsó éveiben sem tudta azonban a magyar nemzet bizalmát megnyerni, hiszen már a Rákóczi-felkelés idején sem vette igénybe az ő közbenjárását és a szatmári béke megkötése körül is Pálffy János járt el a nemzet képviseletében. Tagadhatatlan, hogy kiváló hadvezér és diplomata, sőt nagyműveltségű, művészetpártoló államférfiú volt, de aulikus hajlamai mindig inkább Bécshez kapcsolták, amit sohasem tudott a magyarság neki megbocsátani. Hiszen épen ebben a korszakban szenvedett legjobban az abszolutizmus igája alatt s ekkor lett volna leg-