Tarné Naszádos Katalin: Sárvári szólások és közmondások - Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 11. (Budapest, 1982)
33V32STES Szakdolgozatom témája Sárvár szólásai és közmondásai, Sárvár szülővárosom, ott éltem 13 évig. Ez a téma már középiskolás koromban érdekelt. Akkor a város Honismereti Szakkörében hasonló témában pályázatot hirdettek, és mi is gyűjtöttük a szólásokat, közmondásokat, szállóigéket és ragadványneveket. A pályázatra nagyon sok érdekes és értékes munkát küldtek be, amiket a gyűjtők engedélyével feldolgoztam a szakdolgozatomban. Segítséget nyújtott még D. Nagy Gábor :Magyar szólások és közmondások című könyve. Természetesen sok általam gyűjtött közmondást és szólást megtaláltam ebben a gyűjteményben is, de mivel a szerző nem jelölte meg külön az anyaggyűjtés helyét, ám azokat is bevettem a dolgozatomba. Ehhez a könyvhöz hasonlóan címszavakba és ábécé sorrendbe szedtem a gyűjtésemet, és ezen kívül még alakjuk, beszédben betöltött szerepük szerint is csoportosítottam őket. A szólások közül az egyszerű szólások csoportjába azokat tettem, melyeknek nincs mellékmondati részük, sem nem ismétlődnek az azonos mondatrészek. Az összetett alakúak két típusát különböztettem meg, a párhuzamos felépítésű szólást és a szóláshasonlatot. Párhuzamos felépítésű szólás az, amelyet valamilyen páros kötőszó bont kát tagra, vagy kötőszó nélküliek, de azonos nyelvtani szerepű és gyakran azonos szótagszámú kat tagra oszlanak, és a tagok ellentétes jelentésűek. A szólás hasonlatok is kéttagú kifejezések, de itt az első tag ige, vagy melléknév, a második tag pedig általában a mint kötőszóval bevezetett mellékmondat. A mondat jellegű szólások egyik csoportja az indulatszavakkal rokon. Kifejezhetnek fenyegetést, ellenkezést, figyel .-.eztetést, rendreutasítást stb..