Hajdú Mihály: Nyelvjárástörténeti szövegek és följegyzések a XVIII-XIX. századi Békésről - Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 15. (Budapest, 1983)
Bevezetés Mielőtt a Békés megyei Levéltár iratai között elkezdtem volna a Békés városra jellemző nyelvjárástörténeti szövegek kiválogatását egy kisebb kiadvány közrebocsátása céljából, nem gondoltam, hogy jóval nehezebb dolgom lesz, mint e sorozat 7. számú füzete (Nyelvjárás történeti szövegek és följegyzések a XVIII—XIX. századi Orosházáról. Bp., 1981.) összeállításakor. Az iratok első áttekintésekor tapasztaltam, hogy egészen más minőségű, más jellegű anyagot tartalmaz a békési irattár. A nagyobb helységben régebb óta folytatott pontosabb adminisztráció egyrészt hivatalosabb, a köznyelvhez közelebb álló írásbeliséget eredményezett, másrészt pedig jóval kevesebb eredeti népi följegyzést őriztek meg. Bizonnyal az irattárolás régi módjának a következménye ez utóbbi. Valószínűleg nem tartották érdemesnek megőrizni a nem hivatalos, a nem tanult személy által készített iratokat, megállapodásokat, végrendeleteket stb. Több hivatásos nótárius is működve a helységben volt alkalom és lehetőség valamennyi hasonló témájú ügyet esküdtek előtt az egyik jegyző számára tollba mondani. Más jellegű a tanácsülési jegyzőkönyvek anyaga is Békés esetében. Míg Orosházán sok apró bírósági ügy tanúkihallgatása szerepelt a könyvekben magukban, Békésen csak utaltak rájuk, mellékletekre hivatkoztak, s ezek a valaha csatolt vagy külön tárolt iratok pedig ma már nincsenek meg. Mivel a mindennapi élet kisebb eseményei, pörlekedései nem kerültek oly nagy számban följegyzésre, ennek a füzetnek az anyaga kevésbé olvasmányos.