Egyedi Antalné: Öcsödi szólások és közmondások - Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 51. (Budapest, 1992)

BEVEZETÉS Öcsöd Szolnok megye déli csücskében, a Hármas-Körös bal partján fekszik. Az első írásos emlék az úgynevezett Váradi Regestrumban található, 1202-1255. között. A tatárjárás után szabad kunok lakták, 1566-ban még itt éltek. A szomszédos kun helyekkel együtt Gyula vára alá tartoztak. A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírásában Öcsöd /Ecsed/ neve is szere­pel az adózó helységek között. A történelem vihara megtépázta községünket. 1714-ben Comet József szegedi kincstári jószágigazgatótól kapott engedély alapján Török Lukács, Izbéki István, Szűcs György, Papp András és tizenkét család megszállta a régi falut. A vidéket a Körös vize járta. Csak a magasabban fekvő ré­szek látszottak ki a tavaszi áradások idején. Ilyen magasan fekvő rész a község mai területe. Délről és nyugatról a Kiritó ölelte. Északra a Körös folyt. A lakosság főfoglalkozása állat­­tenyésztés és halászat volt. A község lakossága nem élt job­bágysorban. 1745-ben megváltották magukat. 1896-1903. között a Köröst szabályozták. A kanyargó folyót új mederbe terelték. A község lakóinak ez munkaalkalmat és jó szántóföldet jelentett. A község területe 21560 kh volt, melynek művelési ágak közötti megoszlása a következő: szántó 17147 kh legelő 1438 kh kert 130 kh erdő 31 kh rét 107 kh terméketlen tér. 1058 kh szőlő 30 kh belterület 650 kh 3

Next