Magyar Demokrata, 2002. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)
2002-10-03 / 40. szám
58 KIÁLLÍTÁS Brassói stációk Jézus szenvedéstörténete kétezer éve ihletet ad a művészeknek: gótikus szárnyasoltárok, népi kálváriák, barokk stációk fejezik ki az Istenfiú emberi kínjait és régenvolt közösségek hitét, érzésvilágát. A XX. század eszmei zűrzavara nem kedvezett a műfajnak, a újkori stációk többnyire dekoratív templomdíszek, átélés helyett magyarázattal, hit helyett elvont szimbólumokkal Sonkodi Rita, fiatal szegedi festő szakít a jelképes ábrázolással. Tizennégy táblaképén - akár a régi mesterek - látványként fogalmazza meg az eseményeket. Formában-színben összefüggő, ám változatosan felépített jelenetek füzérét festi, amelyek áhítatra és elmélyedésre bőséges időt hagyva, lassan sodorják nézőjüket az ítélettől a sírbatételig vezető úton. A festő, mintha kamerával is komponálna, hol mélyebbre viszi a szereplőket a kép terében - Jézust halálra ítélik -, hol közelebb hozza őket a kép síkjához. Egy poroszló kilép a festett képkeretre, a megfeszített alakja pedig egymagában kitölti a teret. Eszköz a fény is, mennyei reflektorból pásztáz végig a képeken, egyetlen fájdalmasan lüktető kompozícióvá fogja össze őket, elidőzve Jézus köpenyén, Mária fátylán, Veronika kendőjén. Az uralkodó barnásvörös tónusok közül kivillan egyegy tiszta színfolt, sárga turbán, kék köntös, piros tunika, és ezeket a fehér drapériákat átszínező reflexek hangolják a képek egészéhez. Sonkodi Rita stációin nincs táj, nincs architektúra. A lazúrosan derengő, irracionális térben csak a sötétbe vesző út, a Via dolorosa valóságos, amely azonban bárhol lehet, leginkább lelkünk kietlen tájain, ahol újra végbemegy a megváltás története, és mi nézőből résztvevővé válva, megrendülten követjük az Üdvözítő lépéseit. Sonkodi Rita stációi a brassói Szent Kereszt templom számára készültek. A templom tervezője Novák István Ybl-díjas szegedi építész. Jámbor Sonkodi Rita stációi - brassói Szent Kereszt templom III A IS Veszélyes emléktárgyak Az élőhelyek megszűnése és nagymértékű, folyamatos csökkenése miatt rengeteg állat- és növényfaj tűnt el örökre a Föld színéről vagy került napjainkban a kihalás szélére. A további értelmetlen pusztítást megakadályozandó indította el a Rex Kutyaotthon Alapítvány egzotikus állatvédelmi csoportja a Veszélyes emléktárgyak: tájékozódjon, mielőtt vásárol elnevezésű figyelemfelkeltő kampányát. Ennek elsődleges célja, hogy a magyar turisták megismerjék és betartsák a washingtoni egyezményt (CITES), amely 1973-ban született a veszélyeztetett vadon élő állatok és növényfajok nemzetközi kereskedelméről. Az egyezményhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. A CITES védelmét 35 000 faj - állat és növény - élvezi, ezek közül sokkal tilos kereskedni, illetve adás-vételük engedélyhez kötött. Ha nincs engedély, a szállítmányokat a hatóságok azonnal elkobozzák, s a vevő kárát ebben az esetben senki sem fogja megtéríteni, sőt az illegális kereskedelmet súlyosabb esetben akár szabadságvesztéssel is büntethetik. A tiltott vagy CITES-engedélyhez kötött állat és növényi eredetű termékek többek között a következők: A tigris-, orrszarvú- vagy leopárdszármazékokat tartalmazó, főként kínai gyógyszerek; elefántcsontból készült emléktárgyak, ékszerek, nagymacskákból készített bundák és tárgyak; a korallok és a kaviár; a tengeri teknősök páncéljából készült ékszerek, fésűk és szemüvegkeretek; kígyó-, gyík-, aligátorvagy krokodilbőrből készült táskák, övek, cipők és egyéb termékek; a tibeti antilop gyapjából készült sálak. Az akció azonban nem csupán az egzotikus emléktárgyak kereskedelmére terjed ki, hanem felhívja a figyelmet arra, hogy a szórakoztatóipar is számtalan veszélyt rejt az állatok számára. Így például a cirkuszokban, óceanáriumokban és a terráriumokban tartott állatok gyakran szenvednek, a bikaviadalok, a medvetáncoltatás és a szórakoztató létesítmények vadállat-bemutatói pedig komoly fizikai és maradandó pszichikai sérülést okozhatnak az állatoknak. B. B. TERMÉSZET H K M I. A. FILM In memóriám Kodály Zoltán Az 1991-ben megalakult Budavári Zeneművészeti Alapítvány egyik legfontosabb missziója az 1992-ben először megrendezett Egyházzenei Fesztivál, melynek célja, hogy folyamatosan pótolja a magyar zenetörténetben megmutatkozó hiányosságokat. Az idei, szeptember eleji fesztivál és hangversenysorozat Kodály Zoltán szellemét és munkásságát elevenítette fel, a zeneszerző születésének 120. évfordulóján. Kodály művészetét nem csupán a magyar közönség ismerte és ismerte el, hanem Európában és a kontinensen kívül is milliók tanultak az ő módszerével, foglalkoztak a magyar népzenével és népdallal. Haláláig felelősséget érzett hazánk és ősi kultúránk megmaradásáért, és vallotta: „Magyar kultúra: örök harc a hagyomány és a nyugati kultúra közt. Béke csak úgy lehet, ha a népkultúra nő fel magas kultúrává, saját törvényei szerint. Európától csak azt veszi át, ami erre kell, s azt is szervesen magába olvasztja. Elérhetjük-e? Janus-arcunk lehet-e valaha egyakaratú, magával egyes lélek arca? Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a votják, cseremisz fogja, másikat Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem ide-oda hányódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefogó szárazföld? Feladatnak elég volna újabb ezer évre.” Az Egyházzenei Fesztivál színvonalát emelte László Váradi Gyula Dona Nobis Pacem - Adj nekünk békét! című filmjének és az Ura lessz-e sorsodnak? szakrális oratóriumának bemutatása az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az Ura lessz-e sorsodnak című szakrális irodalmi és zenei összeállításban a magyar népi és műköltészetből hallhattunk válogatást, az Ómagyar Mária-siralomtól kezdődően a XX. század nagyjainak lírájáig Kubik Anna, Bubik István, Mécs Károly színművészek, valamint Végh Krisztina és Solti Csaba balettművészek előadásában. Barta Boglárka Kodály-emlékfim - Uránia Nemzeti Filmszínház Y I M I. I . I / I. I I .V Demokrata Fim 2/41i