Magyar Demokrata, 2003. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)

2003-10-02 / 40. szám

IMPRESSZUM Demokrata KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HETILAP Főszerkesztő: Bencsik András Vezető szerkesztő: Jókuthy Zoltán, Sinkovics Ferenc Főmunkatárs: Bánhidai Károly Publicisztika: Szalay Károly, Szentmihályi Szabó Péter, Ungváry Zsolt Riport: Ágoston Balázs, Bertók László Attila, Kállay-Nagy Szilvia, Szakács Gábor, Zsebők Csaba Arckép: Boros Károly Egészség: R. Papp Ágnes Naptár: Sándor Csilla Polgári kör: Somorjai Viktória Szövetség: Kántor Yvette Tudomány: Hankó Ildikó Média: Bándy Péter Kultúra: Barta Boglárka, Fehérváry Krisztina Új Jobboldal: Gazdag István Fotó: Ágg Károly, T. Szántó György, Veres Nándor, Nagy Bertalan Karikatúra: Szmodis Imre, Kállay-Dabrowszky Zsolt Grafikus: Baranyai Jenő Tördelék: Székely-Magyart Hunor, Valkóczi József Szedő: Cseh Ágnes * * * A Magyar Demokrata szerkesztősége: 1062 Budapest, Andrássy út 124. Telefon: 354 2350, 354 2351, Fax: 354 2359 E-mail­: demokrata @ mail:demokrata.hu Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 592 Titkárság: munkanapokon reggel fél 10-től délután 4-ig üzemel. Titkárságvezető: Adame Judit Kiadja a Magyar Ház Alapítvány Kiadóigazgató: Terebesi Éva Terjesztési igazgató: Jámbor Balázs Tel.: 354 2353, kizárólag terjesztési ügyekben, munkanapokon 10-15 óra között hívható e-mail: demo-terjesztes@freemail.hu Hirdetésfelvétel: Jenei Margit Tel.: (06 20) 941 6910, e-mail: jeneim@axelero.hu Kiadóhivatal (pénzügy, hirdetés): 1062 Budapest VI. ker., Andrássy út. 124. Telefon: 354 2350, 354 2351, Fax: 354 2359 Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 592 Az alapítvány bankszámlaszáma: 10700024-04798000-51100005 CIB Bank 1027 Bp., Medve utca 4-14. * * * Nyomda: Adoc Interprint Kft. HU-ISSN 1417-6432 Belföldi előfizetés díja: egy hónapra: 950 Ft, negyedévre 2820 Ft, fél évre 5600 Ft, egy évre 11 200 Ft Hetilapunk előfizethető a Magyar Posta Rt.-nél és a szerkesztőség kiadójában. Belföldi postai előfizetés: Buda­pesten a Postaigazgatóság kerületi ügyfélszolgálati irodái­nál, a hírlapkézbesítőknél és hírlap-előfizetési irodában: Bu­dapest Vili., Orczy tér 1. Levélcím: HELIR 1900. Tel.: (06 1) 303 3441, vidéken a postákon és a kézbesítőknél. Külföldi előfizetés a hírlap-előfizetési irodában: Vili., Orczy tér 1. Ki­adói előfizetés: 1062 Bp., Andrássy út 124., tel.: 354 2353. Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Az újság a Magyar Ház Könyvesboltokban és a szerkesztőségben 200 Ft-ért megvásárolható. Meg nem rendelt kéziratokat és fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Címlap: Baranyai Jenő Fotó: Veres Nándor 7. évfolyam 40. szám 2003. október 2. Demokrata 2003/40 BENCSIK ANDRÁS Soha ne add fel! Hétfőn délelőtt tizenegy óra tájban Újhelyi István, a Magyar Szocialista (Munkát­­lan) Párt médiaüdvöskéje megfutamodott. Három per­cig állta a sarat néhány félel­metes jobboldali szavazóval, akik gonoszul felborzolt szemöldökökkel néztek rá - vagy hárman. Ketten még meg is szólították. Az egyik megkérdezte, hogy mit ke­res itt, a Magyar Rádió bejá­ratánál, mert ott ácsorgott éppen. A másik azt mondta neki, jobb lenne, ha elhúzna onnan. Mint a vadlibák az új pártfogóban. És Újhelyi szót fogadott. Elhúzott Azt még futtában bejelentette a hoppon ma­radt média tudósítóinak, hogy a sajtótájé­koztatót, amit itt a Rádió előtt szeretett vol­na megtartani, de sajnos gyávaságból kifo­lyólag nem meri, azt tehát nem itt a nyár utcán, hanem a képviselőház biztonságos védelmében tartja meg. Kettő null a javunkra. Stílszerűen mondva, az első gólt a budapesti Vörösmarty téren értük el, amikor többórás harsány füttyszóval befullasztottuk a drogbarátok tün­tetését Most sokkal kevesebben voltunk, az elején lehettünk tán féltucatnyian, de ez is soknak bizonyult Újhelyi Istvánkának, aki biz­oly sietve megpucolt hogy mire a mobiltele­fonokon elért és mozgósított polgári önkén­tesek ideértek a Pollack Mihály térre, hő­sünknek már híre-hamva sem volt Pedig milyen szépen kigondolta. Beje­lentette, hogy a Rádió előtt sajtótájékoztatót tart, de nem ám Kondor Katalin múltjáról, hanem a jelenéről. Ez ám az elegáns gondo­lati ív! Kondor Katalinról a vörös csürhe szennylapjában közzétesznek egy ormótlan nagy hazugságot, hogy az ember torkát ke­rülgeti az undor, s a Rádió elnök asszonyát elfogja a harag és a kétségbeesés, mert a mocsoknak ezt az újabb áradatát nem vélet­lenül rá zúdították, s amikor már úgy véli egy-két retkes bolsevik, hogy talán kellően előkészítették a talajt egy kis politikailag korrekt mocskolódásra, akkor valamelyi­kük odalopakodik a Rádió épülete elé, ma­gához inti a tévékamerákat és mikrofono­kat, és éppen készül beléjük nyilatkozni va­lami gusztustalanságot... ...De ez már nem megy. Ez már nem működik. Mert mi már mindenütt ott va­gyunk. Mert jönnek az SMS-ek, hogy hol és mikor, és mi autóba ugrunk és rohanunk. És időben megérkezünk. Van, aki vitatko­zik. Van, aki sípot fúj. Van, aki dudál. Van, aki csak álldogál és derűsen nézi, ahogy a magáról megfe­ledkezett bébibolsi néhány röpke perc alatt elveszítvén magabiztosságát, elbizonytala­nodik, elgyávul és elfut így kell harcolni, hölgyeim és uraim. Az utca legyen a pol­gároké. 1956 októberében vál­tott jogot a pesti nép arra, hogy az utcán járjon, és ugyanazon év novemberében veszítette el erre való jogát minden piszkos lelkű kommunista Hát most vi­gyázzanak! Mostantól fogva az utca ne legyen számukra biz­tonságos. Mostantól fogva sírják vissza a test­véri szovjet tankokat amelyek fedezékében és a vastag steppelt kabátkák melegében fog­tak fegyvert a saját népükre. Mai örököseiknek azonban se tank­juk, se steppelt pufajkájuk nincsen, így hát lapuljanak, s amíg még tehetik, pártirodájuk biztonságából és a baráti médiumok együtt­érző mikrofonjai, fényképezőgépei és kame­rái segítségével röpítsék világgá szánalmas hazugságaikat De igyekezzenek, mert már ez sem tart soká. Szász Károly fizikai megtámadása, Já­­rai Zsigmond meggyanúsítása, Polt Péter megfélemlítésének többszörös kísérlete, az Istenéhez megtért Teller Ede emlékének meggyalázása, a Sajtóklub és a Demokrata megvádolása nem érte el célját mint ahogy Kondor Katalin megrágalmazása is a visz­­szájára fordult Nő az undor és fogytán a tü­relem. Eddig minden évben hiába várt a pesti nép arra, hogy valaki talán éppen ab­ban az esztendőben elhozza október 23-ára, mint egy őszi Mikulás a forradalom ajándé­kát de nem hozta el senki, mert a forradal­mat nem hozzák, az, ha eljön az idő, belül­ről támad, és kifelé árad. Lehet hogy ez az ősz elhozza az áhított rendszerváltozást Nem azt a formális, üres cégtáblacserét amin már rég túl vagyunk, hanem az igazit a lelkek forradalmát Sok go­nosz ütés kell ahhoz, hogy végre lassan feltá­madjon a jogos harag és a dac, de úgy tetszik, már közeledünk a végkifejlethez. Már egyre több ember egyre dühösebb közöttünk, s mintha - ugye, Tisztelt Olvasó? - már mi is egyre dühösebbek lennénk. Mintha egyre jobban vágynánk arra, hogy valami nagy és szent dolgot csináljunk végre. Hogy nekünk is részünk legyen a történelemből. Hát ezért kell azt mondanunk Kondor Katalinnak és mindazoknak, akiket megtámadtak, s akiket még ezután támadnak majd meg, hogy: soha ne add fel! És akkor mi győzünk. EGY HÉT 3

Next