Magyar Demokrata, 2004. április-június (8. évfolyam, 13-25. szám)
2004-04-01 / 13. szám
IMPRESSZUM Demokrata KONZERVATÍV HETILAP Főszerkesztő: Bencsik András Főszerkesztőhelyettes: Jókuthy Zoltán Vezető szerkesztő: Sándor Csilla, Sinkovics Ferenc Főmunkatárs: Bánhidai Károly Publicisztika: Szalay Károly, Szentmihályi Szabó Péter, Ungváry Zsolt Riport: Ágoston Balázs, Kállay-Nagy Szilvia, Somorjai Viktória, Szakács Gábor, Zsebők Csaba Arckép: Boros Károly Egészség: R. Papp Ágnes Naptár: Kántor Yvette Tudomány: Hankó Ildikó Média: Bándy Péter Kultúra: Barta Boglárka, Fehérváry Krisztina Új Jobboldal: Gazdag István Fotó: Ágg Károly, T. Szántó György, Veres Nándor, Nagy Bertalan Karikatúra: Szmodis Imre, Kállay-Dabrowszky Zsolt Grafikus: Baranyai Jenő Tördelők: Székely-Magyari Hunor, Valkóczi József Szedő: Cseh Ágnes A Magyar Demokrata szerkesztősége: 1062 Budapest, Andrássy út 124. Telefon: 354 2350, 354 2351, Fax: 354 2359 E-mail: demokrata@mail:demokrata.hu Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 592 A titkárság munkanapokon reggel fél 10-től délután 4-ig Titkárságvezető: Adame Judit Kiadja a Magyar Ház Alapítvány Igazgató: Kiss Krisztina Terjesztési igazgató: Jámbor Balázs Tel.: 354 2353, kizárólag terjesztési ügyekben, munkanapokon 10-15 óra között hívható e-mail: terjesztes@demokrata.hu Hirdetésfelvétel: Jenei Margit Tel.: (06 20) 941 6910, e-mail: jeneim@axelero.hu Kiadóhivatal (pénzügy, hirdetés): 1062 Budapest VI. ker., Andrássy út. 124. Telefon: 354 2350, 354 2351, Fax: 354 2359 Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 592 Az alapítvány bankszámlaszáma: 10700024-04798000-51100005 CIB Bank 1027 Bp., Medve utca 4-14. * * * Nyomda: Adoc Interprint Kft. HU-ISSN 1417-6432 Belföldi előfizetés díja: egy hónapra: 1190 Ft, negyedévre 3530 Ft fél évre 7050 Ft egy évre 14100 Ft Hetilapunk előfizethető a Magyar Posta Rt.-nél és a szerkesztőség kiadójában. Belföldi postai előfizetés: Budapesten a Postaigazgatóság kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, a hírlapkézbesítőknél és hírlap-előfizetési irodában: Budapest Vili., Orczy tér 1. Levélcím: HELIR 1900. Tel.: (06 1) 303 3441, vidéken a postákon és a kézbesítőknél. Külföldi előfizetés a hírlap-előfizetési irodában: Vili., Orczy tér 1. Kiadói előfizetés: 1062 Bp., Andrássy út 124., tel.: 354 2353. Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Az újság a Magyar Ház Könyvesboltokban és a szerkesztőségben 250 Ft-ért megvásárolható. Meg nem rendelt kéziratokat és fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Címlap: Baranyai Jenő Címlapfotó: archív 8. évfolyam 13. szám 2004. április 1. BENCSIK ANDRÁS Európa vár Európát, az egyszerre hőgutával és fagyhalállal fenyegetett földrészt, tágabb otthonunkat sokan hajlamosak politikai értelemben - világnézettől függetlenül - leegyszerűsítő módon afféle földrészállamként fölfogni, ahol egyféle akarat, egyféle ízlés, egyféle gazdasági vagy éppen kulturális megfontolás az irányadó. Aki utálja Európát úgy utálja, mint egy nagy és ronda rovart, aki lelkesedik érte, úgy hajbókol előtte, mintha a ronda rovar valójában egy nagy és kövér uraság volna. Pedig Európa sokkal bonyolultabb, mint hinnénk. Vegyük példának okáért az elmúlt évszázad legvéresebb kezű gyilkosai, a bolsevikokat és a kommunistákat Róluk mondta Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke a Fidesz budapesti szövetségi gyűlésén, hogy tisztességtelen, ha a régi nómenklatúra szürkéi még mindig a hatalom folyosóin, a tévéstúdiókban és az újságok szerkesztőségeiben csellengenek. Magyarország szabad-e? - kérdezte Martens úr, és válaszolt is rá a tizenkét és fél ezer ember előtt igen is, meg nem is. És vajon Európa szabad-e? - kérdezhetnénk vissza, így pár héttel a vágyott avagy utált (nem kívánt törlendő) csatlakozás előtt. A kérdés eldöntése az olvasó feladata Amihez, engedelmével, egy itthoni és egy külhoni példával szolgálnék. Előbb legyen a külhoni, az EU egyik pillérének számító Németországból, jelesül Lipcséből, az ottani könyvvásárból. Sandra Kalniete, Lettország volt külügyminisztere tartotta a híres Lipcsei Könyvvásár nyitóbeszédét, amiből jó nagy kalamajka lett Kalniete ugyanis - ebből lett a baj - párhuzamot vont a nemzeti és a nemzetközi szocializmus bűnei között És ezzel kiváltotta a jelenlévő, a Német Zsidók Központi Tanácsát képviselő Salomon Korn tiltakozását aki annak hallatán, hogy a két rendszer bűncselekményeit hasonló formában kell megítélni, felállt és felháborodottan elhagyta a termet. Ebből a távozásból aztán jókora médiavihar kerekedett Lehet hogy Lipcsében nem volna ajánlatos egy Terror Háza típusú múzeumot megnyitni úgy tetszik, Magyarországon sokkal több mindent szabad. Itthon például a szólásszabadság jegyében a náci beszéd egy egészen különlegesen virtuóz példányával ismerkedhettek meg a héten a Népszabadság olvasói, ahol Mel Gibson „evangéliumáról” tett közzé nyit levelet néhány, magát katolikus teológusnak, metodista lelkésznek, református lelkésznek, művészettörténésznek és filozófusnak állító személy. Ebben A passió című filmről fejtik ki a véleményüket Néhány rövid idézet következik. „Mel Gibsort filmje egy lelki antraxakció piaci kísérlete, amely az üdvösség és kárhozat az élet és halál kockázatának komolyságával veszélyezteti az örömhírt szomjazó ember keresését Testvéreinknek, akik Mel Gibson pornográf művének megtekintésére vállalkoznak, Isten előtti felelősséggel és súlyos aggodalommal azt tanácsoljuk, hogy a Názáreti Jézusra emlékező imádsággal és böjtöléssel erősítsék meg lelküket a Sátán A passión keresztül megvalósuló kísértésének elviselésére.” Hogy miért sátáni a film, s miért kell a mozinézőknek imádkozniuk és böjtölniük a film megtekintése után, arra vonatkozóan az alábbiak adhatnak iránymutatást: „A bibliai passiótól... tökéletesen idegen a zsidók elítélése, Krisztus-gyilkos és vandál indulatok reprezentánsaiként történő beállítása is. (...) A Názáreti Jézus éppúgy szerette zsidó testvéreit, mint Atyja, aki örökkön való szövetséget kötött velük, megbánhatatlan ígéretekkel ajándékozta meg őket, és együtt vándorolt velük a történelem Via Dolorosáin. A nagypéntek szerzője ma is együtt él népével, és fájdalmaiban együtt szenved velük. Most éppen Mel Gibson filmjének láttán.” A „nagypéntek szerzője” az nem egy neves slágergyáros, hanem a szövegkörnyezetből kitalálhatóan maga az Úristen. Aki a levél megfogalmazói szerint azért szenved Mel Gibson filmjének láttán, mert a népszerű mozisztár a filmben nem domborította ki eléggé a Mindenség Urának kizárólagos részvételét Egyszülött Fia megkínzásában és kivégzésében. Sajátságos gondolatmenet Sajátságosan beteg. Van benne valami perverz, kegyetlen sötétség: a fiúgyilkos Isten. Ők ezt ájtatosan így adják elő: „a Golgota szeplőtelenül szentségi cselekményének minden pillanata mögött 0, és csak 0 áll.” KülönöS képi a kiáltvány megfogalmazói elképzelik a gyermekgyilkos Istent, amint az ő választott népével egyetemben jegyet vesz A passióra, bevonul valami nagy moziterembe, nézi a filmet de mert nem látja magát szenved és átkozódik. Ó, igen. Európa ezerarcú. Csupa szín, csupa illat, csupa átalakulás, csupa rejtelmes pillanat Európa vár ránk. És mi szaladunk, szaladunk. EGY HÉT 3