Magyar Demokrata, 2018. április-június (22. évfolyam, 14-26. szám)

2018-04-04 / 14. szám

■ Főszerkesztő: Bencsik András ■Vezető szerkesztő: Bándy Péter, Szarka Sándor ■ Főmunkatárs: Ágoston Balázs, Hankó Ildikó, Hernádi Zsuzsa, Máté T. Gyula, Sinkovics Ferenc, Szentesi Zöldi László ■ Publicisztika: Pozsonyi Ádám, Szalay Károly, Ungváry Zsolt ■ Riport: Fehérváry Krisztina, Juhári Andrea, Kovács Dániel, Lass Gábor, László Petra, Nagy Ida, Szabó Judit, Szakács Gábor ■ Naptár: Szencz Dóra ■ Kultúra: Barta Boglárka, Farkas Anita, Német Dániel, Szentei Anna ■ Külpolitika: Sayfo Omar ■ Sport: Bándy Péter, Szencz Dóra ■ Levelezés: Keck Zsigmond ■Zöld Jövő: Fehérváry Krisztina ■ Fotó:T. Szántó György, Somfai Sándor, Veres Nándor (Erdély), Vermes Tibor ■ Karikatúra: Szmodis Imre ■ Művészeti vezető: Baranyai Jenő ■Tipográfia, Valkóczi József ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1062 Budapest, Andrássy út 124. ■Titkárság és marketing: Adame Judit H-P 10-16 óráig Tel.: 354 2350,354 2351 Fax: 354 2359 E-mail: adame.judit@demokrata.hu Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 592 ■Terjesztés: Nagyné Bellér Gabriella Tel.: 354 2353, fax: 354 2359 E-mail: terjesztes@demokrata.hu Kiadja az artamondo kft. A lap kiadását támogatja a Magyar Ház Alapítvány Az Artamondó Kft. bankszámlaszáma: MKB10300002-10485845-49020026 SWIFT kód: MKKB HU HB IBAN-szám: HU081030 00021048 5845 4902 0026 Nyomda: Ipress Center Central Europe Zrt. Felelős vezető: Borbás Gábor HU-ISSN1417-6432 A Magyar Demokrata terjesztési adatait a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja. Lapunkat az Observer szemlézi. MTI hírfelhasználó ■ Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzlet ■ Postacím: 1932 Budapest ■Előfizethető: az ország bármely postáján és a hírlapot kézbesítőknél. ■ Megrendelés és reklamáció: e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu telefon: (061)767 8262 ■ Kiadói előfizetés: 1062 Bp., Andrássy út 124., tel.: 354 2353. Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. ■ Belföldi előfizetés díja: negyedévre 4680 Ft, fél évre 9360 Ft, egy évre 18 720 Ft. Az újság a Szkítia könyvesboltban és a szerkesztőségben 400 Ft-ért vásárolható meg. Kiadói előfizetési reklamáció: 354 2353 (munkanapokon 10-16 óráig) Címlap: Baranyai Jenő Címlapfotó: Vermes Tibor XXII. évfolyam 14. szám 2018. április 4. Bencsik András ■ egy hét Üdv néked, Magyarország! Azt gondoltam, valami imádságfélét ké­ne írni, mert elmondtam már mindent, amit gondolok, és elmondtuk egymás­nak ezerszer is, hogy miért és hogyan és mi végre, de még mindig erős bennem a féltő aggodalom, a reménység mos­tohatestvére, és sokakkal találkozom országjárásom során, akikben hasonló érzelmek kavarognak. Győzünk? Veszí­tünk? Kétség és remény. Azt gondoltam ezért, valami imád­ságfélét kéne írni. És ekkor egy szem­­pillantás alatt eszembe jutott Radnóti Miklós. A sötétség és a fény, a könyör­telen összeomlás és a megbocsátó fel­támadás, a bénító reménytelenség és a félelmen túlszárnyaló kozmikus szeretet költője. Ekkor a lelkem megtelt öröm­mel, reménységgel és szeretettel, mert ez talán az egyik legszebb ima. „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok, S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az utón, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csörgő, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép­e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, sfojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji jelleg. ” w w w. d e m o krata.hu 3 VEZÉRCIKK

Next