Magyar Demokrata, 2019. október-december (23. évfolyam, 40-52. szám)
2019-10-02 / 40. szám
■ Főszerkesztő: Bencsik András ■ Vezető szerkesztő: Bándy Péter, Szarka Sándor ■ Főmunkatárs: Ágoston Balázs, Hankó Ildikó, Hernádi Zsuzsa, Sinkovics Ferenc, Szentesi Zöldi László ■ Publicisztika: Pozsonyi Ádám, Szalay Károly, Ungváry Zsolt ■ Riport: Fehérváry Krisztina, Juhári Andrea, Kovács Dániel, Lass Gábor, László Petra, Nagy Ida, Szabó Judit, Szakács Gábor ■ Naptár: Szencz Dóra ■ Kultúra: Barta Boglárka, Farkas Anita, Német Dániel, Szentes Anna ■ Külpolitika: Sayfo Omar ■ Sport: Bándy Péter, Szencz Dóra ■ Levelezés: Keck Zsigmond ■ Zöld jövő: Fehérváry Krisztina ■ Fotó: T. Szántó György, Vermes Tibor, Vogt Gergely ■ Karikatúra: Szmodis Imre ■ Művészeti vezető: Baranyai Jenő ■ Tipográfia: Valkóczi József ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1062 Budapest, Andrássy út 124. ■ Titkárság és marketing: Adame Judit H-P 10-16 óráig Tel.: 354 2350,354 2351 Fax: 354 2359 E-mail: adame.judit@demokrata.hu Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 592 ■ Terjesztés: Vass Andrea Tel.: 354 2353, fax: 354 2359 E-mail: terjesztes@demokrata.hu Kiadja az artamondo kft A lap kiadását támogatja a Magyar Ház Alapítvány Az Artamondó Kft. bankszámlaszáma: MKB10300002-10485845-49020026 SWIFT kód: MKKB HU HB IBAN-szám: HU081030 00021048 5845 4902 0026 Nyomda: Ipress Center Central Europe Zrt. Felelős vezető: Borbás Gábor HU-ISSN1417-6432 A Magyar Demokrata terjesztési adatait a gomt Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja. Lapunkat az Observer szemlézi. MTI hírfelhasználó ■ Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzlet ■ Postacím: 1932 Budapest ■ Előfizethető: az ország bármely postáján és a hírlapot kézbesítőknél. ■ Megrendelés és reklamáció: email: hirlapelofizetes@posta.hu telefon: (061)767 8262 ■ Kiadói előfizetés: 1062 Bp., Andrássy út 124., tel.: 354 2353. Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. ■ Belföldi előfizetés díja: negyedévre 4680 Ft, fél évre 9360 Ft, egy évre 18 720 Ft. Az újság a szerkesztőségben 400 Ft-ért vásárolható meg. Kiadói előfizetési reklamáció: 354 2353 (munkanapokon 10-16 óráig) Címlap: Baranyai Jenő Címlapfotó: Vermes Tibor XXIII. évfolyam 40. szám 2019. október 2. Bencsik András ■ egy hét Tájkép csata előtt Ez az Orbán-beszéd volt a legfontosabb. Az utóbbi időben többször is megfogalmazott olyan gondolatokat például a keresztény szabadság és a demokrácia viszonyrendszeréről, amelyek új megvilágításba helyeztek dolgokat, de ez a beszéd más volt. Érzelem volt benne, amit a miniszterelnök-pártelnök nem is akart titkolni. Bevallotta, hogy érzi és értékeli a felé áradó szeretetet, és amennyire tőle telik, igyekszik viszonozni; nyilvánosan megköszönte feleségének a türelmet és a megértést, mert bevallotta, hogy több időt kellene töltenie azokkal, akik a legközelebb állnak hozzá, a szüleivel, a gyermekeivel, az unokáival. Ez nem szokványos fordulat volt, érezni lehetett Orbán Viktor megrendülését, amit aligha azért érzett, mert izgult volna, vajon megválasztja-e ismét a kongresszus, hanem amint szavaiból kisejlett, azért, mert érezte és éreztetni akarta, hogy a most következő évtized hatalmas kihívásokat hoz, keményebb és drámaibb lesz, mint a 2010 óta eltelt tíz esztendő. Látnok vagy jó stratéga, aki ki tud következtetni dolgokat? Szinte mindegy, bizonyos szint fölött a kettő között nincs nagy különbség. Márpedig Orbán Viktor kiváló stratéga, ezt az ellenfelei is elismerik. A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében a miniszterelnök a világban létező illiberális demokráciákról beszélt, „amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, a politológiai elemzések sztárjai, mint például Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország”. Ekkor mondta azt is, hogy „ne az legyen a magyar társadalom szervezőelve, hogy mindent szabad, ami más szabadságát nem sérti, hanem legyen az, hogy amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd azt másokkal...” Öt évvel később, a Fidesz kongreszszusán már kifejthette: Magyarországon létrejött a kereszténydemokrata állam, amelyhez két rendszerváltáson keresztül jutottunk el. Az elsővel megszüntettük a szovjet világot, amelyet azonban végül „szocialista rémkormányzás” követett, és „csak rajtunk múlott, hogy utcai forradalom helyett az alkotmányos forradalmat választottuk”. Ez volt a 2010-es kétharmados, másképpen, alkotmányos forradalom, a lelkek láthatatlan forradalma. És ez volt a második rendszerváltás, amely nemzeti, keresztény rendszerváltás volt, amelynek köszönhetően hazánkat „a keresztény szabadság szellemében rendeztük be”. Hogy ennek mik az ismérvei? Világpolgárság helyett hazafiak, internacionalizmus helyett hazaszeretet, azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család, drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme, migráció helyett határvédelem, bevándorlók helyett magyar gyermekek, multikulturális zagyvalék helyett keresztény kultúra, erőszak és terror helyett rendezettség, biztonság, „december 5-i nemzetárulás helyett nemzetegyesítés”. Orbán Viktor listája szerint ez a keresztény szabadság. Miért fontos mindez? Mert nem fogunk unatkozni: „ami eddig történt, sem volt éppen kismiska, de az igazán nagy dolgok most következnek, és ebből semmiképpen sem szeretnék kimaradni” - mondta a miniszterelnök. Jelezte, a hazáért vívott csata nem valamiféle balsors, hanem vissza nem térő lehetőség, hogy megmutassuk erényeinket. „Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” - zárta beszédét. Magyarország felkészült a nagy európai válságra, amely népek sorsát rendezi majd át. ■ „...az igazán nagy dolgok most következnek..." demokrata.hu VEZÉRCIKK 3