A Magyar Detektív, 1933 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1933-07-15 / 14. szám
‘Шаццах 'Detektiv KÉPES FOLYÓIRAT A M. KIR. ÁLLAMI RENDŐRSÉGI DETEKTÍVEK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÓTLÓ ÉS SEGÉLYZŐ EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik 1-én és 15-én Előfizetés egy évre 20 . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy út 23 Ill. em. Tel.: 24-1-48 főmunkatárs- dr. Kovács DÉNES • Vil. évfolyam 14. (164) szám # felelős szerkesztő: vécsey leó Budapest, 1933. évi julius 15 Аж erkölcsi megmijkodás Irta: Dr. Hans Kerstiens Oberregierungsrat, a porosz belügyminisztérium rendészeti osztálya előadója Az új német közigazgatásrendészeti törvény 14. §-a elsőrendű kötelességévé tette a rendőrtisztviselőnek az ezidőszerint uralkodó etikai szemlélet szempontjainak ellenőrzését az élet minden vonatkozásában, ama alapvető meggondolás alapján, hogy Németország talpraállítása és újjáépítése nem képzelhető a német nép erkölcsi megújhodása nélkül. A német birodalmi belügyminisztérium ezzel kapcsolatban egész sereg rendeletét, bizalmas utasítást és parancsot bocsájtott ki, az eddig volt rendelkezések kiegészítésére. Az intézkedések általában a következő négy csoportra oszthatók: 1. A botrányokozó és szeméremsértő írások, képek, ábrázolatok és előadások elleni rendszabályok. — 2. A színházak, varieték, mulatóhelyek, vendéglők kávéházak fokozottabb ellenőrzése. —■ 3. A nyilvános fürdőzés ellenőrzése. ■— 4. A prostitúcióprobléma új és gyökeres szabályozása. A szeméremsértő írásművek és képek elleni küzdelem Németországban már 1926-ban megkezdődött, de az új rendeletek zöme az 1933 esztendő első három hónapjáról datálódik. Ezek szerint megkülönböztetünk erkölcstelen írásokat, továbbá olyanokat, amelyek nem erkölcstelenek ,de a szeméremérzetet, a vádlási érzést, a jóízlést durván sértik. Külön kategória a kifejezett pornográfia ,ami az ifjúság megmételyezése szempontjából rejt különösen nagy veszedelmeket. Az erkölcstelen képek és iratok elleni küzdelem központi szerve a berlini rendőrelnökség, amely, mint ismeretes, eddig 80 illusztrált folyóirat évfolyamait és külön példányait foglalta le. A színházak és mulatóhelyek ellenőrzésénél nemcsak a szeméremsértő fin. szépségestéket s ruhátlan revüket tiltották be a rendeletek, de a túlságosan merész öltözködést és a fürdőtrikóban történő táncot is. Az újabban divatos «szépségversenyeken» is tilos a fürdőtrikós felvonulás. Külön szabályozzák az új rendeletek a mulatókban, bárokban, vendéglőkben, cukrászdákban és zenés kávéházakban szerződtetett női alkalmazottak ügyét. A nyilvános fürdőzés — beleértve a napfürdőt és légfürdőt is — szintén szigorú rendőri ellenőrzés alá került. A strandokon és közös fürdőkben történő botrányt okozó kiDetektívregények és bűnügyi leírások romantikus, de a legtöbbször szembeötlő naivitásokkal teli epizódja, amikor a regényhős bűnügyi nyomozó, nagyítóüveggel a kezében megvizsgálja a helyszín padlózatát vagy szőnyegét s az ott talált vérnyomokból von le döntőerejű következtetést. A vérnyom — amiként minden apró nyom, folt és jelentéktelennek látszó jel — valóban fontos segédeszköze a gyakorlati bűnügyi nyomozásnak, de természetesen csak a megfelelő szakember kezében. A vérnyomvizsgálat. Alapvető szabály, hogy minden folt, amely a bűncselekményből vagy a bűntettesről származhat, egészen friss állapotában keresendő. Ez leginkább vonatkozik a vérnyomokra. A vérnyomok formájából meghatározható, hogy milyen irányból és milyen magasságból cseppent, illetőleg folyt le a vér. Ezt különben az összes tankönyvek fölemlítik. Ha a vér kis magasságból folyik le, függőlegesen, egy felületre, akkor a vérnyomok formája teljesen zárt egészet képező körtelkedés 1932 óta közveszélyes bűncselekmény lett. A fürdőruhák megrendszabályozásának rendelkezései, amelyet már az ipar is megfelelően figyelembe vesz, közismertek. A prostitúció és az ezzel kapcsolatos problémák új rendszabályait a 478—33 és 888—33. számú, ez év februárjában, illetve májusában megjelent rendeletek alkotják. Az új rendelkezések friss és tiszta tartalommal töltik meg új Németországban a közbiztonság és közrend védelmének magasztos és mindenek felett való feladatkörét mutat. Az itt lefolytatott kísérletezők szerint a 10 cm. magasból lefolyt vércsepp csipkézettség nélküli kört alkot, a 20 cm. magasból folyó vércsepp kis csipkézettséggel bír, míg az 50 cm. magasból lefolyó vércsepp pedig erősen csipkézett. Ha a vércseppek fecskendezettek, akkor körte-alakot képeznek, amelynek a feje adja meg azt az irányt, amelyről a mozgás történt. A vérnyomfényképezés. Ugyanez a szabály érvényesül, ha a vércseppek egy mozgó emberről folytak le. A vérnyom csóvája képezi azt az irányt, amelyben az illető egyén haladt. Itt azonban nagyon kell vigyázni arra, — s ez az, ami az eddig ismert tankönyvekben nincs megírva — hogy a vérnyom lecseppenhetett egy hátrafelé lendülő karról is, amikor a vérnyom alakja ellenkező irányú. Ha kétség merül fel aziránt, hogy a feltalált folt vérnyom-e, akkor a vérnyom azzal a tárggyal együtt viendő el a vizsgálat céljaira, amelyen az feltaláltatott. Ha ez akadályokba ütközne, akkor a vérnyomot óvatosan lekaparjuk a Nyomvizsgálat a helyszínen Következtetések a vércsepp alakjából — Apró nyomok fontossága a helyszíni vizsgálatnál —A kriminalisztikai vegyvizsgálat írta: STAGE-JENSEN a dán bűnügyi laboratórium igazgatója, a kopenhágai bűnügyi rendőrség volt főnöke