Magyar Élet Pártértesítője, 1944 (6. évfolyam, 8-17. szám)
1944-04-15 / 8. szám
4 MAGYAR ÉLET PÁRTÉRTESÍTŐJE 1944 ÁPRILIS 15. Vidéken több az élelmiszerhamisítás, mint Pesten Tej, melynek több mint a fele víz — Ezüstsálű tehéntúróból mészporból és timséből Az Országos Kémiai Intézet különböző vidéki kirendeltségeinek jelentéseiből érdekes és jellemző kép alakul ki a háborús viszonyok közepette különösen nagyon elszaporodott élelmiszerhamisításokról. A megállapítás szerint a vidéken sokkal több élelmiszerhamisítás történik, mint a fővárosban, vagy akár esők a vidék nagyobb városaiban is. Ennek az a magyarázata, hogy a fővárosi közönség és a kereskedők általában óvatosabbak a hamisításokkal szemben és gyanú esetén azonnal a vegyvizsgáló intézmények közreműködését veszik igénybe. Ezzel szemben a kisebb helyeken, a hamisítók inkább dolgoznak megbújva. A legtöbb visszaélés most is a tej és a tejtermékek körül történik. A megvizsgált mintának mintegy 35 százaléka kifogásolható. Olyan eset is előfordult már a vidéken, hogy a megvizsgált „tejben“ kétszer annyi vizet találtak, mint tejet. A rézgálichamisítás szintén tipikus vidéki eset. Keserűsót, vagy más hasonló anyagot kékre festenek és ráfogják, hogy a legkiválóbb minőségű rézgálic. Nagyobb mennyiségben „gyártották“ és kilónként 44 pengős árban hozták forgalomba. A vegyvizsgálatnak sikerült egy vágón ilyen ezüstgálicát elcsípni és megállapították, hogy az mészporból, timsóból, nagyon kevés kékkőből és szárított tehéntúróból álló keverék. Úgy hirdették a hamisítók, hogy egy kó ezüstgálic 1600 liter hatásos permetlevet ad. Ezzel a reklámmal sikerült az ezüstgálicnak nagy vevőtábort szerezni. A tésztaárut répalevéllel és anilinfestékkel színezik és tojássárgára maszkírozzák. Vidékiek egész karavánja indult útnak ezzel a csodaszerrel a főváros felé. Tehát jó lesz, ha a háziasszonyok jól megnézik azt a tésztaárut, amit „vidékiek“ kínálnak eladásra. A kávépótlék terén is rengeteg a visszaélés. A megvizsgált kávépótléknak mintegy 40 százalékában egy szemernyi kávét sem találtak. A részt a szaporító sütőporokkal űzött csalásoknál csak a márkás, likőrösüvegekbe forgalomba hozott „vaníliás likőrökkel“ űzött csalások vakmerőbbek. Ezekről a vaníliás likőrökről megállapította ugyanis az egy vizsgáló hivatal, hogy sem szesz, sem alkohol nincs bennük, festett vizet kínálnak eladásra a csalók. A feketepiacon forgalomba hozott, zsírnak az a jellemző vegyi tulajdonsága, hogy tört burgonyával és vízzel keverik. Az is a laikus, hiszékeny háziaszonyok becsapását célozza, hogy majoránna helyett orvosi zslizfűvet adnak el az alkalmi élelmiszerüzérek. A hamisítók ellen a hatóságok szigorú eljárásokat indítottak, 50 kg-on felül pedig minden befejezett 25 kg után további egy métert. A rendelet ezután intézkedik a nyírásról, a bejelentési kötelezettségről, a vásárlásról és a beszolgáltatásról. A gyapjúforgalom lebonyolítását a rendelet továbbra is a Futura gyapjosztályára bízza. A beszolgáltatott gyapjú ellenében szövetet kapnak a termelők A Budapesti Közlöny a közellátási miniszter rendeletét közli az idei gyapjú beszolgáltatásának és forgalmának szabályozásáról. A rendelet beszolgáltatási kötelezettségetír elő a következő mennyiségekben: racka birka után 1 kilogramm, bárány után 20 deka, cigája birka után Kárpátalján és Erdélyben egy kilogrammot, bárány után 20 dekát, az ország egyéb területén birkánként 2 kilogrammot, bárányonként 40 dekát. Azt a mennyiséget, amely a beszolgáltatási kötelezettségen felül megmarad, a termelő saját és alkalmazottai háztartási szükségleteire viszszatarthatja. Ha a gazdálkodó az 1944. évben összesen legalább 20 kilogramm gyapjút szolgáltat be és a beszolgáltatott gyapjú mennyisége merinogyapjúnál legalább ugyanannyi, mint amennyit a múlt évben beszolgáltatott cigája-gyapjúnál Kárpátalján és Erdélyben birkánként legalább másfél kg. bárányonként legalább 30 deka, az ország egyéb területein pedig birkánként legalább 3 kg. bárányonként legalább 60 deka. végül rackagyapjúnál birkánként legalább másfél kg, bárányonként pedig legalább 30 deka. a hatóság által megállapított áron gyapjúszövet juttatásban részesül, a termelők 20—50 kg-ig összesen 3 méter gyapjúszövetet kaphatnak. FONTOSABB RENDELETEK * I. II. 73. szám. 119.481/1944. P. M. Sz. rendelet a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1944. évi április havi árkiak megállapításáról. 74. Szám. 830/1944. M. E. Sz. rendeet az 1944. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges termelési hitel előmozdítása tárgyában. 76. szám. I. 250/1944. M. E. Sz. rendelet a rögtönbíráskodás újabb kiterjesztése és kihirdetésének elrendelése tárgyában. 78. szám. 106.600/1944. K. M. sz. rendelet sz 1944. évi nyírású gyapjú beszolgáltaásának és forgalmának szabályozása tárgyában. 79. szám,701.800/1944. K. M Sz. rendelet sz 1944. évi nyírású birkagyapjú és báránygyapjú árának, valamint a beszolgáltatott gyapjútöbblet után fizetendő nyírósúlyárkiegészítés és termelési jutalom (prémium) megállapítása tárgyában. 80. szám. II. 200/1944. K. M. sz. rendelet a zsákok és ponyvák köcsöndíjának megállapítása tárgyában. — 107.000/1944. K. M. sz. rendelet Ij 1944—45. évi termelési és beszolgáltatási kötelesség megállapítása és a beszolgáltatás tárgyában. — Európában Szatmárban terem a legjobb minőségű dió. Az eddigi kutatások alapján megállapítást nyert, hogy Szatmár megyében terem egész Európában a legjobb és legnemesebb dió. A szatmármegyei dió olaj, és vitamintartalomban vezet. Európa legjobb diófa a szatmármegyei kitűnő éghajlat alatt nemesedett meg. Erre a körülményre a szatmármegyei gazdák már régebben rájöttek és nem ritkaság a megye területén a 200—300 holdas diófatelepítés. Különösen a nagybányai és nagysomkúti éghajlat alatt terem a legjobb dió. A szatmármegyei diótermelést fokozni a legfőbb feladat, melyet legjobban magyaráz az a nemzetgazdasági körülmény, hogy Magyarország, sajnos, dióbehozatalra van szorulva.