Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

L - Lachky Albert - Lacina László - Laczkó Mária - Laczkovich Piroska - Ladányi Antal - Ladányi Gedeon, Lindner

Lachky Albert (Liesbrock, Belgium, 1933. okt. 6.-Bp., 1958. nov. 28.): szerszám­készítő, lakatos. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivé­gezték. — írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956(Bp., 1989);Halottaink 1956. II. (Bp., 1989); Lacina László (Bp., 1922. aug. 30.-Bp., 1981. júl. 14.), rendező. A Színház- és Film­művészeti Főisk.-n 1964-ben szerzett diplo­mát; az egri színház szerződtette, ahol két éva­dot töltött. 1966-71-ben a Kaposvári Csiky Gergely Színház ig.-ja, 1971-78-ban az Áll. Déryné Színházban rendezett. 1978-tól a Népszínház tagja volt; ez évben nyugdíjba vonult. - I. r. Molnár Ferenc: Olympia; F. Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása; Darvas József: Pitypang; Szigligeti Ede: Liliomfz. - írod. Mihályi Gábor: A Kaposvár-jelenség (Bp., 1984); Laczkó Mária (Tiszaföldvár, 1914. dec. 14.-Bp., 1984. márc. 9.):operaénekes. Budá­novics Mária operaénekesnél és Palotai Árpád énektanárnál tanult magánúton. Sergio Failo­ni olasz karmester javaslatára 1945-ben a Magy. Áll. Operaház tagja lett. Puccini Tu­randot c. operájában debütált a címszereppel, s 1945-től 1965-ig az Operaház egyik kiváló drámai hősnője volt. — F. sz. Erzsébet (Verdi: Don Carlos); Amelia (Verdi: Álarcosbál); Leo­nora (Verdi: A trubadúr); Aida (Verdi: címsze­rep); Erzsébet (Wagner: Tannhäuser); Senta (Wagner: A bolygó hollandi); Szulamit (Goldmark: Sába királynője); Santuzza (Mas­cagni: Parasztbecsület); Erzsébet (Erkel Fe­renc: Hunyadi László). Laczkovich Piroska (Bp., 1906. dec. 15­-Bp., 1982. júl. 5.): jelmeztervező, Kro­csák Emil festő felesége. 1930-ban tanári okle­velet szerzett a Képzőművészeti Főisk.-n, s rajztanárként dolgozott. 1948-tól 1965-ig a bp.-i Nemzeti Színház jelmeztervezője volt, de közben más színházak számára is készített terveket. 195­3-tól a Színház-és Filmművésze­ti Főisk. jelmeztan tanára nyugdíjazásáig. Ő tervezte a vizsgaelőadások jelmezeit.­­ Je­lentősebb tervezései: Gorkij: Vássza Zseleznova; Czingmle: Elveszett levél; Osztrovszkij: Vihar; Csehov: Ványa bácsi; Csokonai: Özvegy Kar­nyóné; Ibsen: A vadkacsa; Li Hszing-tao: A kré­takör; M. Krleza: A Glembay Ltd.; Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága; Gogol: A revi­zor; Shakespeare: Szentivánéji álom; Szigligeti Ede: Liliomfi; Moliére: Dandin György. Ladányi Antal (Bp., 1901.márc. 15.-Bp., 1978. szept. 27.): könyvtáros, építészmér­nök. A bp.-i műegy.-en szerzett építészmér­nöki oklevelet (1930). Még hallgató korában, 1922-ben lett a Műegy.-i Könyvtár könyvtá­rosa, 1931-32-ben emellett tanársegéd az út-és vasútépítéstani tanszéken. 1937-től al­könyvtárnok, a könyvtár helyettes vezetője. A 30-as évek végétől kiépítette az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) szerinti szakkatalógust. 1949-ben kezdeményezte a gyűjtőkör pontos elhatárolását a Műegy.-i Könyvtár és a Technológiai Könyvtár között. 1951-57-ben a könyvtár ig.h.-e, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig ig.-ja. Az ötvenes évek végén kiépítette a hálózati és módszerta­ni osztályt a műszaki felsőoktatási könyvtár­hálózat összefogására. Az Országos Osztá­lyozó Bizottság tagjaként közreműködött az ETO hivatalos kiadásában. - Irod. Zsidai Jó­zsef: L. A. 75 éves (Könyvtáros, 1976. 5. sz.); Végh Ferenc: L. A. (Műszaki Egy.-1 Könyv­táros, 1978. 2. sz.); Móra László: L. A. 1901-1978 (Könyvtáros, 1982. 4. sz.). Ladányi Gedeon, Lindner (Bp., 1914.jan. 5.-Bp., 1990. aug. 28) gyorskorcsolyázó, ke­rékpáros, szakíró. A M. Kir. Pázmány Péter Tudományegyb­en jogi abszolutóriumot tett, 1963-ban a TF-en gyorskorcsolya szak­edzői oklevelet szerzett. 1932-től 1948-ig a Bp.-i korcsolyázó Egylet (BKE) gyorskor­csolyázója, 1932-től 1945-ig a MAC kerékpá­rosa, 1946-tg 1970-ig a Munkás Testedző Egylet (MTE) majd a Bp.-i Vörös Meteor gyorskorcsolya-szakosztály edzője, 1970-től 1978-ig Bécsben edzősködött. Gyorskorcso­lyázóként 1948-ban a St. Moritz-i téli olimpia résztvevője, 2-szeres főisk. világbajnok, fő-

Next