Magyar Építőipar, 2017 (67. évfolyam, 1-5. szám)
2017-01-01 / 1-2. szám
GÁSPÁR ORSOLYA: NERVI MAGYARORSZÁGON „Érdekes megfigyelni azt, hogy azok a szerkezetek, melyek egy új irányt indítanak el, mindig a gazdaságosságot szolgáló alapötletből indulnak ki. Az ebben az irányban konstruált további szerkezetek azután két csoportba oszthatók. Az egyik csoport az ötletből fakadó új formát igyekszik utánozni - természetesen az eredetiség igénye miatt némi változtatással - de az alapötletet nem érzékeli és így gazdaságtalan lesz és ugyanakkor formailag sem tökéletes. A másik csoport átérzi az alapötletet és ezt alkalmazza az adott körülményekhez. Ezek a szerkezetek gazdaságosak és ugyanakkor minden erőltetés nélkül, szinte maguktól új és jó formát eredményeznek. Az első csoportnak minden törekvése az, hogy ne utánozzon és - nem értve át a lényeget - mégis utánoz. A második csoport szégyenkezés nélkül utánozza azt, ami a mintában lényeges és hasznos, és mégis újat alkot." I Pelikán, 19641 Nervi korának egyik leghíresebb tervezője volt, munkáit nemzetközi szinten is, széles körben publikálták. Nervi már életében legenda lett, hazánkban is. Építész és mérnökgenerációk csodálták. Épületei beépültek az oktatásba, így többen hallgatóként a hatása alá kerültek. Nervi sajátos, a klasszikus modernnek a szerkezet és forma összhangjáról vallott elveihez jól illeszkedő nyelvezete különösen fontos hivatkozási alap volt hazánkban, ahol a XX. század történelmi és társadalmi változásai miatt a modern időben és felfogásában is másképp jelent meg, mint Nyugat-Európában. Egy ilyen formátumú alkotó hatásának feltárása a tervezői gondolkodás jellegéből adódóan nehéz feladat. Sok olyan, megvalósult épület van hazánkban, ahol érezhető Nervi hatása. De vajon mit jelent ez a hatás? Pelikán József fenti gondolatai fontos támpontot jelentenek a válaszhoz. Egyrészt érdekes kérdés, hogy Nervi munkásságának van-e olyan vonatkozása, amely szerves részévé vált egyes hazai alkotók, alkotói csoportok munkájának. Másrészt fontos azt látni, hogy valójában milyen publicitása volt Nervi munkáinak Magyarországon, kik, milyen csatornákon ismerhették meg a műveit. Magyarország a második világháborút követően a szovjet érdekszférába, a 'vasfüggöny' mögé került. Egy viszonylag szűk szakmai közeg hozzáfért a nyugat-európai kiadványokhoz, ahonnan első kézből értesülhetett Nervi munkásságáról. A tervezők többségéhez azonban csak a hazai publikációk jutottak el. Nervit megkülönböztetett figyelem övezte a hazai szaksajtó részéről. Időnként szinte döbbenetesen gyorsan jelentek meg magyarul is egy-egy épületet méltató cikkek, így Nervi munkái gyakorlatilag az átadásukkal egy időben hazánkban is ismertté váltak. Nervi munkásságának hazai (el)ismertségét jól példázza, hogy a nemzetközi modern építészetet bemutató könyvsorozat elsőként, 1966-ban megjelenő kötete éppen egy Nervi monográfia (Major, 1966). Az első kérdés megválaszolásához a magyar vasbeton építészet két, egyébként kiemelkedő irányzata, a héjépítészet és az előregyártás (illetve ezek kombinációja) vezet. A magyar héjépítészet, az ún. Magyar Iskola alkotói elméletileg rendkívül felkészült, kiváló mérnökök voltak. A héjépítészet legjelesebb hazai művelői nemzetközi kortársaikhoz hasonlóan nem nélkülözték a mérnöki intuíciót, azonban munkásságukban a szerkezetek működésének analitikus leírására való törekvés, különböző mértékben, de meghatározó. A megvalósult szerkezetek nemzetközi viszonylatban legfőbb értéke, hogy a számításukra a tervező sokszor új módszert dolgozott ki, melyet gyakran az épülettel együtt publikált. Nemvi intuitív, expresszív formákat eredményező gondolkodásmódja ettől eltérő. Ezért a Nervi épületeiről ismert elemek visszaköszönése a hazai épületeken többször inkább formai, mint tartalmi/gondolati utalás. Az előregyártásban, mint a gazdaságos építés zálogában, Nervihez hasonlóan hazánkban is nagyon hittek. Az e téren elért, nemzetközileg is kimagasló hazai eredményeket az UIA Auguste Perret díjjal ismerte el. Nervi munkáinak hazai recenzióiban, illetve a munkásságát általánosabban bemutató írásokban rendszeresen hivatkoznak az előregyártás és gazdaságosság tárgykörében tett megállapításaira, illetve megvalósult épületeinek technológia újításait méltatják. Az előregyártás az a terület, ahol Nervi hatása mélyebb, elméleti síkon is megjelent a magyar építészetben és szerkezettervezésben. Itt érvényesült a Pelikán-féle csoportosítás szerinti jó értelemben vett adaptálás, amikor a tervező ,,átérti az alapötletet és ezt alkalmazza az adott körülményekhez". Pelikán J.: A szerkezettervezésről általában. Magyar Építőipar, 1964 (131/3. 167-175. Major M.: Pier Luigi Nervi. Akadémia Kiadó, Budapest, 1966.