Magyar Építőművészet, 1955 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1955 / 1-2. szám

MAGYAR Építőművészet 1955. 1-2. SZÁM ÉPÍTÉSZETÜNK feladatait gazdasági, politikai és társadalmi életünk hatá- Rendet kell teremteni városrendezésünk terén. Felül rázza meg. Ötéves tervünk tanulságai, gazdasági életünk kell vizsgálnunk eddig elkészült városrendezési terveinket eredményei és a jelentkező hiányosságok — a III. Párt­ mind a programmok, mind a tervek realitása szempontjából, kongresszus és Pártunk Központi Vezetőségének határa- — Műszakilag ésszerű, gazdaságosan keresztülvihető áto­­zatai szerint — szocialista építésünk új szakaszának kiben- mezést kell biztosítani a lakásépítés, mezőgazdaság és ipari takozását teszik szükségessé. Az új szakasz gazdasági ki-­beruházások területére. Ki kell terjeszteni városrendezési bontakozása ütemében válik lehetségessé hogy építésze- gyakorlatunkat a mezőgazdasági városokra és falvakra is tünk feladatait határozottabban körvonalazhassuk. Az ahhoz, hogy falvaink kulturális színvonalát tervszerűen nevel­­építészet útjának meghatározása mindig szövetségi feladat hessük­ volt. Magunknak kell Központi Vezetőségünk határoz.­ Ennek a rendező­ munkának előfeltétele az ország terv­tainak építészeti vetületét is megállapítani. 1953-ban, ami­ létének regionális felmérése, amellyel tíz éve vagyunk adósok, kor­építésünk súlypontja az ipari építkezésekről a lakás- mert csak így válik lehetségessé városainknak és falvainknak építés és mezőgazdaság felé tolódott el, szövetségünk munkái az országban elfoglalt fontossága szerint, fejlődése perspek­­tának zömét a fokozott lakásépítés elősegítésére fordította.S­tíváinak és közvetlen szükségleteinek pontosabb felmérése. Első lakásépítési ankétünk azonban — bár felkeltette épít A település jelentőségének megállapítása első lépése annak a részeink érdeklődését a lakásépítés és városépítés problémái feltáró munkásságnak, amely hozzásegít a városok és falvak iránt — nem értelmezte helyesen a szocialista építés új szaka- belső törvényszerűségeinek felismeréséhez, — amely módot szának követelményeit, mert az épülő nehézipari központok nyújt fejlődésük következő fázisai meghatározásához, nagy településeinek komplex építészeti kérdéseivel foglalkoz Hozzásegítene e belső törvényszerűségek feltárása azok­zozt elsősorban, a lakosság országosan jelentkező lakásigénye­nak a különböző, az egyes településekre specifikus adottsá­­helyett. A Központi Vezetőség határozata, a lakosság élet-­goknak és szempontoknak a meghatározásához is, amelyek a színvonalának anyagi és kulturális téren való megnővő­ fejlesztés közvetlen módjait megszabhatják. Lesz települése­kedésével, az ország lakossága lakásigényének fokozatos és ahol a lakásépítések koncentrált igénye jelentkezik majd, — folyamatos kielégítését irányozza elő. Ez az elhatározás a máshol a foghíjak beépítése lesz sürgős, — egyes területeken lakásépítés szervezett átalakulását tette szükségessé. Nagy­ a saját­ ház problémák a legfontosabbak, — vagy műemlé­­mennyiségű és olcsón előállítható lakások tömegével kell a keink védelme lesz elsőrendű fontosságú, másutt a közművek, lakosság igényeit kielégítenünk. A lakásépítés új módjainak vagy utak építését kell elsősorban szorgalmazni. A közvetlen kialakítása során támogatta kormányzatunk a sajátház-épí- feladatok tisztázása, városrendezésünk eddig mechanikusan,­­és különböző módozatait városon és falun. A sajátház-építés minden településre egyformán alkalmazott módszerét tenné nagyarányú kifejlődése, egy év alatt több tízezer ház mögé­ rugalmassá és szabhatna irányt építésünk második ötéves pülte, országunk építészeti képében olyan hatalmas tényezőt terve meghatározásának­ jelent, hogy az ezzel való foglalkozás építészetünk egyik döntő A városrendezés kérdéseihez fűződnek további problé­kérdése lett, másik a lakásépítés különböző területein. A városrendezés A lakásépítés új módjainak kialakítása, lakástervezésünk eredményei szabják meg végeredményben feladatait annak a új problémáit jelenti. Felöleli a régi lakások felújításának, tipizálásnak, amelynek kétségtelenül nem szabad kimerülnie városaink elavult lakásállománya szanálásának és újjáépít egy, vagy két típusterv kialakításában, hanem a típustervek­­­tésének, a sajátház-építés különböző módozatainak problé­­­ek olyan minőségét szolgáltatja, amelyek a sokoldalúan mást, az eddig gyakorolt újonnan létesülő lakóegységek kiala­ jelentkező feladatok megoldásához hozzásegíthetnek. A lakos­­kításán kívüli­ság igényeinek minden változatához kell megtalálni a tipi-Problémáink sajátossága ma, hogy tiszta körvonalakban zárásnak azt a módját, amely akár egyedi, akár tömeges épít­­jelentkeznek a szocialista építés törvényszerűségének erelé­­kezésnél is azoknak az irányelveknek szempontjait képviseli,­vel és annak óriási perspektívájában még akkor is, ha az épí- amely érvényes kialakítandó lakásépítésünk teljességére, rés mennyisége és üteme nincsenek még tervszerűen előtre- Foglalkozott ezzel a kérdéssel legutóbbi lakástervezői nyomva. Az építészet, új műszaki és művészi problémáinak ankétünk, azonban az önkritika élességével kell megállapítani, megoldása szempontjából így előnyös helyzet adódik, ötéves hogy nem adott választ azokra a kérdésekre, amelyeket köz­tervünk lázas ütemben folytatott tervezésétől eltérően, most ponti Vezetőségünk határozata szövetségünk részére fel­ 1955-ben, második ötéves tervünket előkészítő esztendőben, adott. Építészeink érdektelensége és a problémák meg nem kellő idő és energia jelentkezik olyan kérdések megoldására, értése jelentkezett az ankéton. Érdektelenség, mert vezető amelyek tulajdonképpen nem a feladat nagyságával, mennyi­ építészeink nem vettek részt a vitában és a meg nem értési­ségével, hanem annak minőségével függnek össze. A műszaki különösen a műegyetem azon területéről, amely építészi gyár és művészi szempontok minőségi tisztázása kétségtelenül korlátunkkal kapcsolatát évek óta elvesztette. A „maxima­­visszahatással lesz a mennyiségeknek — az évenkénti ate­­lizmus“ ,,a kérdést véglegesen elintéző“ módszerek felvetése­ieknek megállapítására is. A problémák előzetes felvetése azt jelenti, hogy építészetünk és építőiparunk jelen fejlődési országunk technikai képességének alapos felmérése, építő­­szakaszát sokan nem értik meg. Mint használhatatlant, félre­­művészi utunknak e képességgel összehangolt meghatározása, tenni az ankétre elkészített tervgyűjteményt, építészeink feloldhatja azokat az ellentmondásokat, amelyek a hirtelen utolsó másféléves munkájának eredményét, — és kétségtele­­jelentkező feladatok megoldatlan problémái során mindig nül képességeinek megnyilvánulását is — megállítását be­­adódtak. A megoldásra váró problémák között első helyen sze­­lenti tervezésünk teljes folyamatának. A „finom­ mechani­­­epel a városrendezés kérdése, amely az építés és építészet kai vizsgálati módszerek­ türelmetlen követelése a vizsgálat szétágazó problematikáját egységben jeleníti meg, tárgyának tisztázása előtt épp úgy, mint a tipizálás és szab­

Next