Magyar Építőművészet, 1955 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 1-2. szám
MAGYAR Építőművészet 1955. 1-2. SZÁM ÉPÍTÉSZETÜNK feladatait gazdasági, politikai és társadalmi életünk hatá- Rendet kell teremteni városrendezésünk terén. Felül rázza meg. Ötéves tervünk tanulságai, gazdasági életünk kell vizsgálnunk eddig elkészült városrendezési terveinket eredményei és a jelentkező hiányosságok — a III. Párt mind a programmok, mind a tervek realitása szempontjából, kongresszus és Pártunk Központi Vezetőségének határa- — Műszakilag ésszerű, gazdaságosan keresztülvihető átozatai szerint — szocialista építésünk új szakaszának kiben- mezést kell biztosítani a lakásépítés, mezőgazdaság és ipari takozását teszik szükségessé. Az új szakasz gazdasági ki-beruházások területére. Ki kell terjeszteni városrendezési bontakozása ütemében válik lehetségessé hogy építésze- gyakorlatunkat a mezőgazdasági városokra és falvakra is tünk feladatait határozottabban körvonalazhassuk. Az ahhoz, hogy falvaink kulturális színvonalát tervszerűen nevelépítészet útjának meghatározása mindig szövetségi feladat hessük volt. Magunknak kell Központi Vezetőségünk határoz. Ennek a rendező munkának előfeltétele az ország tervtainak építészeti vetületét is megállapítani. 1953-ban, ami létének regionális felmérése, amellyel tíz éve vagyunk adósok, korépítésünk súlypontja az ipari építkezésekről a lakás- mert csak így válik lehetségessé városainknak és falvainknak építés és mezőgazdaság felé tolódott el, szövetségünk munkái az országban elfoglalt fontossága szerint, fejlődése perspektának zömét a fokozott lakásépítés elősegítésére fordította.Stíváinak és közvetlen szükségleteinek pontosabb felmérése. Első lakásépítési ankétünk azonban — bár felkeltette épít A település jelentőségének megállapítása első lépése annak a részeink érdeklődését a lakásépítés és városépítés problémái feltáró munkásságnak, amely hozzásegít a városok és falvak iránt — nem értelmezte helyesen a szocialista építés új szaka- belső törvényszerűségeinek felismeréséhez, — amely módot szának követelményeit, mert az épülő nehézipari központok nyújt fejlődésük következő fázisai meghatározásához, nagy településeinek komplex építészeti kérdéseivel foglalkoz Hozzásegítene e belső törvényszerűségek feltárása azokzozt elsősorban, a lakosság országosan jelentkező lakásigényenak a különböző, az egyes településekre specifikus adottsáhelyett. A Központi Vezetőség határozata, a lakosság élet-goknak és szempontoknak a meghatározásához is, amelyek a színvonalának anyagi és kulturális téren való megnővő fejlesztés közvetlen módjait megszabhatják. Lesz településekedésével, az ország lakossága lakásigényének fokozatos és ahol a lakásépítések koncentrált igénye jelentkezik majd, — folyamatos kielégítését irányozza elő. Ez az elhatározás a máshol a foghíjak beépítése lesz sürgős, — egyes területeken lakásépítés szervezett átalakulását tette szükségessé. Nagy a saját ház problémák a legfontosabbak, — vagy műemlémennyiségű és olcsón előállítható lakások tömegével kell a keink védelme lesz elsőrendű fontosságú, másutt a közművek, lakosság igényeit kielégítenünk. A lakásépítés új módjainak vagy utak építését kell elsősorban szorgalmazni. A közvetlen kialakítása során támogatta kormányzatunk a sajátház-épí- feladatok tisztázása, városrendezésünk eddig mechanikusan,és különböző módozatait városon és falun. A sajátház-építés minden településre egyformán alkalmazott módszerét tenné nagyarányú kifejlődése, egy év alatt több tízezer ház mögé rugalmassá és szabhatna irányt építésünk második ötéves pülte, országunk építészeti képében olyan hatalmas tényezőt terve meghatározásának jelent, hogy az ezzel való foglalkozás építészetünk egyik döntő A városrendezés kérdéseihez fűződnek további problékérdése lett, másik a lakásépítés különböző területein. A városrendezés A lakásépítés új módjainak kialakítása, lakástervezésünk eredményei szabják meg végeredményben feladatait annak a új problémáit jelenti. Felöleli a régi lakások felújításának, tipizálásnak, amelynek kétségtelenül nem szabad kimerülnie városaink elavult lakásállománya szanálásának és újjáépít egy, vagy két típusterv kialakításában, hanem a típustervektésének, a sajátház-építés különböző módozatainak probléek olyan minőségét szolgáltatja, amelyek a sokoldalúan mást, az eddig gyakorolt újonnan létesülő lakóegységek kiala jelentkező feladatok megoldásához hozzásegíthetnek. A lakoskításán kívüliság igényeinek minden változatához kell megtalálni a tipi-Problémáink sajátossága ma, hogy tiszta körvonalakban zárásnak azt a módját, amely akár egyedi, akár tömeges építjelentkeznek a szocialista építés törvényszerűségének erelékezésnél is azoknak az irányelveknek szempontjait képviseli,vel és annak óriási perspektívájában még akkor is, ha az épí- amely érvényes kialakítandó lakásépítésünk teljességére, rés mennyisége és üteme nincsenek még tervszerűen előtre- Foglalkozott ezzel a kérdéssel legutóbbi lakástervezői nyomva. Az építészet, új műszaki és művészi problémáinak ankétünk, azonban az önkritika élességével kell megállapítani, megoldása szempontjából így előnyös helyzet adódik, ötéves hogy nem adott választ azokra a kérdésekre, amelyeket köztervünk lázas ütemben folytatott tervezésétől eltérően, most ponti Vezetőségünk határozata szövetségünk részére fel 1955-ben, második ötéves tervünket előkészítő esztendőben, adott. Építészeink érdektelensége és a problémák meg nem kellő idő és energia jelentkezik olyan kérdések megoldására, értése jelentkezett az ankéton. Érdektelenség, mert vezető amelyek tulajdonképpen nem a feladat nagyságával, mennyi építészeink nem vettek részt a vitában és a meg nem értésiségével, hanem annak minőségével függnek össze. A műszaki különösen a műegyetem azon területéről, amely építészi gyár és művészi szempontok minőségi tisztázása kétségtelenül korlátunkkal kapcsolatát évek óta elvesztette. A „maximavisszahatással lesz a mennyiségeknek — az évenkénti atelizmus“ ,,a kérdést véglegesen elintéző“ módszerek felvetéseieknek megállapítására is. A problémák előzetes felvetése azt jelenti, hogy építészetünk és építőiparunk jelen fejlődési országunk technikai képességének alapos felmérése, építőszakaszát sokan nem értik meg. Mint használhatatlant, félreművészi utunknak e képességgel összehangolt meghatározása, tenni az ankétre elkészített tervgyűjteményt, építészeink feloldhatja azokat az ellentmondásokat, amelyek a hirtelen utolsó másféléves munkájának eredményét, — és kétségtelejelentkező feladatok megoldatlan problémái során mindig nül képességeinek megnyilvánulását is — megállítását beadódtak. A megoldásra váró problémák között első helyen szelenti tervezésünk teljes folyamatának. A „finom mechaniepel a városrendezés kérdése, amely az építés és építészet kai vizsgálati módszerek türelmetlen követelése a vizsgálat szétágazó problematikáját egységben jeleníti meg, tárgyának tisztázása előtt épp úgy, mint a tipizálás és szab