Magyar Építőművészet, 1960 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1960 / 1. szám

BEVEZETŐÜL VAVAVAVAVAV­AVAVAVAVAVA A Magyar Szocialista Munkáspárt gondolatai és célkitűzései, melyek a szocializmus alapjai lerakásának befejezésére, a szocializ­mus-építés még lendületesebb továbbvitelére vonatkoznak, s melyeket a VII. Kongresszus jóváhagyott, az építészetet is hatal­mas és nagyszerű feladatok elé állítják az elkövetkező eszten­dőkben. „A növekvő építési feladatok megvalósítása megköveteli, hogy az országos építőipar termelését 1958-hoz viszonyítva legalább 75%-kal emeljük.” „Az építési szervezet és irányítás tökéletesíté­sével, a korszerű anyagok és technológia bevezetésével csökken­teni kell az építési időtartamot és az építkezések költségét.” „Az építőanyagipar termelését az 1965. évre 1958-hoz viszonyítva mintegy 85%-kal kell növelni” és „az építőanyagipar korszerű gyártási ágait” tovább kell fejleszteni. A „szociális, kulturális és egyéb nem-termelő célokra szánt 37—38 milliárd forintból — többek között — 250 000 lakást kell megépíteni (1965-ig) és 5 milliárdot kell tatarozásra fordítani. Az előirányzott összegből olyan lakásokat kell építeni, melyek többsége „két- és többgyerme­kes családok igényeinek” megfelelően „két- és három­ lakóhelyi­ségből” áll, s melyek „általában közművesítéssel, nagyrészt gáz bevezetésével, mintegy 40—45%-ánál pedig beépített konyhabú­torokkal és szekrényekkel” létesülnek (A VII. Kongresszus irány­elveiből). Ezek a gondolatok és célkitűzések döntő módon érintik az építészetet, mint a tudomány, a technika és a művészet sajátos szintézisét, s így mindenekelőtt azokat, akik e szintézis megte­remtésére, az építészeti koncepció kialakításának és megvalósí­tásának szellemi irányítására, a legalkalmasabbak: a tervező építé­szeket. Hogy azonban az építészek e feladatuknak — és a kitűzött céloknak — a legmagasabb színvonalon, a maximális hatásfokkal eleget tehessenek, az erkölcsi és — nem utolsó sorban — az anyagi megbecsülés ösztönző faktorát az eddiginél sokszorta na­gyobb mértékben kell bekapcsolni az alkotómunka hajtóerői közé. „A kormány már másfél évvel ezelőtt utasította az illetékeseket, különösen az építőipar irányítóit, hogy dolgozzanak ki egy jobb ösz­tönző módszert, olyat, amely megfelel a tervezőirodákban dolgozók egyéni érdekeinek is és a népgazdaság érdekeinek is.” (Kádár elvtárs kongresszusi beszédéből.) A Magyar Építőművészet Szerkesztőbizottsága ez új esztendő megkezdésekor ígéretet tesz, hogy a VII. Kongresszus által, a második ötéves terv keretében előirányzott nagyon komoly épí­tészeti feladatok és célok minél tökéletesebb megvalósításáért, és ennek érdekében, a tervezők munkájának sokkal hatékonyabb ösztönzéséért, az alkotó építészek nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsüléséért — a maga eszközeivel — lankadatlan küzdelmet fog folytatni. 3

Next