Magyar Fórum, 1992. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-02 / 27. szám

2 Amikor ezeket a sorokat írom, még semmi jele sincs annak, hogy Göncz Árpád netán alá­írná a miniszterelnök felterjesztését. Ellenben a kiszivárogtatott értesülések szerint újra meg­tagadja a Gombár Csaba felmentésére irányuló előterjesztést. Az indoklást egyelőre nem is­merjük. Lehet, hogy­ ugyanaz lesz, mint a múltkor. Eddig minden aláírásmegtagadás­nak volt indoklása, és ezért aztán a kormány­fő is csatolt az előterjesztésekhez indoklást. Ugyanis az Alkotmánybíróság is dolgozott közben, és sorra gyártotta az értelmezéseket, a vitában álló felek pedig elkészítették az ér­telmezések értelmezéseit. MINDEZ ÓHATATLANUL A TALMU­­DOT JUTTATTA ESZÜNKBE. Van abban egy passzus az írás értelmezéséről és a törvé­nyek betartásáról. (Szó szerint idézzük, meg­tartva a magyar fordítás pongyolaságát.) „Van aki jól tud fejtegetni, de nem tudjál betar­tani, vannak mások, akik tudnak jól cselekedni, de nem tudnak jól fejtegetni." Nem az a célunk ezzel az idézettel, hogy a két fél között igazságot tegyünk és megálla­pítsuk, melyikük a jobb fejtegető,­­ amiből mellesleg szőrszálhasogatást csinált a nép­nyelv - és melyikük cselekvő ember, hanem egy szomorú tényre, a magyar demokrácia impotenciájára akarunk rámutatni. Göncz Ár­pád funkciójánál fogva sem lehetne cselekvő tényező, a fejtegetései pedig, amelyeket az alá nem írásaihoz fűz, pocsék rosszak, tarthatatla­nok, ámde mivel mégis tartja őket, s megta­gadja az aláírást, ő válik a cselekvő emberré. Szereptévesztés? Nagyfokú! A köztársaság elnökének a jelen alkotmányosság szerint csak a „betartásban" való példamutatás lehet­ne az egyetlen cselekvése és a ritka fejtegeté­seinek példamutatóaknak kellene lenniük. Ezzel szemben a miniszterelnök fejtegeté­sei a példásak és azáltal, hogy felterjesztései rendre aláíratlanul jönnek vissza, gyakorlati­lag nem funkcionál mint miniszterelnök, il­letve csak olyképpen, hogy jó fejtegetéseket ad közre. CSAKHOGY, HA VALAHOL EGY KOR­MÁNY - A VÉGREHAJTÓ HATALOM! -nem cselekszik, akár azért, mert meg van fosztva a cselekvés lehetőségétől, akár azért, mert lemond róla, ott az egész államgépezet megy tönkre és nemcsak a kormány bukik meg, hanem a történelem is kisiklik. Mert a mai világ­­állapot olyan, amelyben a kormány cselekvő­­képessége, a belviszonyok törvényes eszkö­zökkel való elrendezése és kézben tartása egyben a nemzeti függetlenség záloga is. Az erélytelen, vagy megkötött kezű kormánnyal rendelkező nemzet okvetlenül kiszorul a nemzetközi újraelosztásból. Ma a népeknek még önrendelkezése sincs, ma a nemzetközi politika küzdőterén álla­mok állnak szemben államokkal, kormá­nyokkal s ezért ez a nép, amelyiknek saját köztársasági elnöke által megalázott kormánya van, szükségképpen vesztes. A nép a vesztes! Ezt kellene a Göncz Árpád körül nyüzsgő fejtegetőknek megérteniük. Mert így őket sem veszik komolyan. Nem baj, mondhatná erre nemcsak az, aki a Talmud tudója, hanem minden logikus el­me, mert ha a passzív kormányt nem veszik komolyan, majd elfogadják a cselekvő elnö­köt. Dehát nem így van. A magát cselekvő­nek képzelő elnök egyszerűen nevetséges a nemzetközi diplomácia porondján. Hiszen minden politológusnövendék tudja, hogy apparátusa sincs egy komoly nemzetközi kérdés megtárgyalásához. Nincs áttekintése a gazdaság és a társadalom fölött, nem is kell, hogy legyen­­ normális esetben. Ez tehát, ami ma itt van, nem normális eset. A köztársasági elnök azért tudja megbéníta­ni a kormányt, a mögötte álló baloldali erők és egy törpe kisebbség sugallatára, mert leváltani csak az Országgyűlés kétharmadnyi szavaza­tával lehet, kétharmada pedig a nemzeti centrumnak, a kormánykoalíciónak nincs. Mellesleg: ezért fontos a Torgyán-féle bom­­lasztás a volt nómenklatúrás baloldal számá­ra. Annak a néhány szavazatnak a kiválása azt jelenti, hogy a koalíció még meg sem kí­sérelheti színfal mögötti alkukkal megterem­teni ezt a kétharmados többséget. Annak idején a csak miniszterelnök-helyet­tes Rákosi Mátyás számára a Vörös Hadsereg jelenléte és Vorosilov jelentette a kétharma­dos biztonságot, amelynek erejével felmor­zsolták a nemzeti centrumot, amelyet akkor a gyűjtőpárttá dagadt Kisgazdapárt alkotott. Most a kétharmados biztonságérzet teszi dölyfössé a köztársaság elnökét, hogy minő­síteni merje a miniszterelnök felterjesztéseit és közülük azokat, amelyek nem kedvezné­nek a kommunista-liberális baloldal soha fel nem adott hatalmi törekvéseinek, ne írja alá. A MAGYAR DEMOKRÁCIA UGYAN­OLYAN TEHETETLEN ÁLLAPOTBAN VAN, mint '47 nyarán, amikor a perek a nemzeti szellemű értelmiség és a történelmi vezető osztály antikommunista tagjai ellen már lefolytak, és csak idő kérdése volt, hogy mikor ütik ki teljes egészében a hatalomból a két választáson is diadalmaskodott kereszté­nyeket. A nyár veszélyes ebből a szempontból. „A nyár nagy kerítő!" Nem együtt az Ország­­­­gyűlés és a megkötött kezű kormányra esik a tár­sadalmi elégedetlenség teljes súlya, így aztán a benne meglévő eredendő opportunizmus végzetesen rossz döntésekre vezetheti, és el­kezdődhet egy olyan alkudozás, bőrmentés, amelyik a demokrácia széteséséhez vezethet. Ez a magyar demokrácia ugyanis olyan mint egy próbaper. Eleve itt akarták kipró­bálni a nagyhatalmak, hogy milyen módon lehet a legkisebb kockázattal átváltoztatni a szovjet rendszert valami másra. A magyar tár­sadalom eddig kitűnőre vizsgázott ebben a feladványban. Megmozdult, tüntetett, ami­kor kellett és amikor nagy felfordulás veszé­lye nélkül tehette, választott és alkudott, ami­kor ez következett és olyan kormányt ültetett hivatalba, amelyik hajlandó volt az előző kommunista kormányok előnytelen szerző­déseit teljesíteni és elvállalta a legnehezebb feladatot: új rendet teremteni a semmiből. A megoldást azonban nem követték a kör­nyéken és nem is látszik, hogy azután követ­ni óhajtanák. Lásd a volt Jugoszláviát. A nagy Szovjetunióról nem is tételezte fel sen­ki, hogy ott béke lesz az erőszakszervezetek szétesése után. Most inkább csodálkozás ta­pasztalható, hogy csak ilyen mérvű a véron­tás és hogy még az Európához közelebb eső részeken nincsenek pogromok. Meg éhséglá­zadások. Ebből a magyarországi nómenklatúra azt a következtetést vonta le, hogy nem is annyira fontos már a Nyugatnak a próbaper és amit felmutatott a világnak a stabilitás. Korábban, lehet, hogy az orrukra koppintottak volna a blokádszervező liberálisoknak a nyugati szponzorok, de az Öböl-háború és a szerb népirtások után már mindez sokkal kisebb súllyal esik a latba. Ezért aztán hányaveti módon is meg lehet tagadni az aláírást és vissza lehet dobni a lab­dát a kormánytérfélre, ha ott próbálnak meg akciókat szervezni az alá nem író elnök ellen, akkor ők vádolhatók meg a stabilitás felbon­tásával, amiért annyit áldoztak, és különben mindegy már, ha felborul, hát felborul, ki fi­gyel oda? Majd, ha itt is lesz százezer halott, akkor ide is elröppen Mitterrand elnök és hoz egy szál virágot az Ismeretlen Kormány sírjára. DE A NAGY VESZTES A PRÓBAPER ALPERESE LESZ, a magyar nép, amelynek pedig lehetett volna egy kis szerencséje eb­ben az általános recesszióban. Kaphatott vol­na kevesebbet fejtegető és a másikat tenni hagyó elöljárót. Csurka István Magyar Fórum Közéleti hetilap A szerkesztőbizottság elnöke: CSURKA ISTVÁN Főszerkesztő: KÓSA CSABA Szerkesztők: Fábián Gyula Krajczár Imre Mátyás István Székely Dezső Tasnádi Attila Főmunkatárs: Páskándi Géza T­ördelőszerkesztő: Varga Imre Szerkesztőség: 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 3. Levélcím: 1399 Bp. Pf.: 701/364 Telefon: 138-2399 138-4300 Szerkesztők: 266-4092 Telefax: 266-4086 Kiadóhivatal: 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 3. Telefon és telefax: 266-4253 Kiadja: Magyar Fórum Kiadói Kft. Felelős kiadó: Csurka István Nyomdai előkészítés: Publica Rt. Nyomás: APOLLÓ Kft. 1165 Budapest, Zsemlékes út 25. Felelős vezető: Mózes Ferenc Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahiva­talnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap Előfizetési Irodánál (HELIR, Budapest, Lehel u. 10/a. 1900), valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 HE­LÍR 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Külföldön terjeszti a KULTÚRA Könyv és Hír­lap Külkereskedelmi Vállalat. Budapest, Postafiók 149. H-1389 HU ISSN 0865-3909 Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Magyar Fórum 1992. július 2. Falunapok Lak­teleken Péntektől vasárnapig tarta­nak a falunapok e hét végén Lakiteleken. Ezrek és ezrek ké­szülnek ünnepelni boldogan, szabadon. Mert kell, újra kell, ami né­pi, ami nemzeti, ami közös örökségünk. Ami összetart bennünket. Szombaton Káka Rozália lesz a háziasszony, s felvo­nulnak a huszárok, fellibben a hőlégballon, repülőgépek szelik Lakitelek remélhetően kék egét. Ami különlegesség: magyar néptáncokat mutatnak be Auszt­ráliában élő magyarok. S ha majd esteledvén Faragó Laura vidám dalokat énekel, tudni lehet, hogy hamarosan, 19 órakor kezdődik a Nemzeti antológia, a falunapok mond­hatni legfontosabb rendezvé­nye, amelyet Lezsák Sándor szerkesztett és vezet. Itt olyan jeles vendégek lesznek, mint Balczó András, Chrudinák Alajos, Csurka Ist­ván, Für Lajos, Kozma Imre, Makovecz Imre, Tőkés László, Sinkovits Imre, Szokolay Sán­dor, Szörényi Levente. Majd táncház a Muzsikás-együttes­sel, valamint filmvetítés éjfél­kor: István, a király. Vasárnap, július 5-én térze­ne, huszárok és repülőgép­bemutató, Kaláka-együttes. Azután sátorbontás, és az em­lékek elraktározása: tudunk mi így is ünnepelni még. Vagy: már. M. I. Az AMOSZ üdvözli Antall József döntését Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ), Amerika legnagyobb magyar összefogásának elnöksége, dr. Balogh Sándor intézőbizottsági elnök, Fazekas Ferenc igazgatósági elnök és Pásztor László országos elnök örömmel üdvözlik Antall József miniszterelnöknek Göncz Árpád államelnökhöz intézett feliratát, hogy a Magyar Tv és Rádió elnökeit bocsássák el. Az RMDSZ annak a reményének ad kifejezést, hogy ezúttal Göncz államelnök a Tv és a Rádió elnökeinek elbocsátását alá fogja írni, és ezzel lehetővé teszi az új elnökök kinevezését. Magyarország mai nehéz helyzetében az RMOSZ azt is reméli, hogy az ál­lamelnök a miniszterelnök kérésének haladéktalanul eleget tesz, és nem rontja tovább disszonáns akadékoskodásával a magyar államvezetés jó hírnevét. Az RMOSZ elnöksége reméli, hogy ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a rendszerváltás a Tv-nél és a Rádiónál is bekövetkezzen, mint ahogy a szavazók akaratából, legalább a politikai életben nagyrészt már bekövetkezett. A fenti álláspontját az RMDSZ elnöksége levélben hozta a miniszterelnök és az államelnök tudomására.____________________ OLASZ-MAGYAR Visszatérés a kommuniz­musból címmel olasz „doku­mentumfilmet" láthattunk hét­főn az egy évvel ezelőtti ma­gyar „valóságról". Az „olasz" dokumentumfilm - jórészt ma­­gyarok készítették-kideríti, hogy a magyarok igazán nem is örül­nek az orosz csapatok kimene­telének, a szocialista párti kép­viselő azon háborog, minek ha­rangozni, mások bizony nyíl­tan kimondják, mert demokrá­cia van, hogy jobb volt a kom­munizmusban, valaki a Lehel piacon, elsírja, hogy saját apja­ként siratta el Kádár Jánost, há­rom csitri lány azon morfondí­rozik, hogy nem tudja, mihez kezdjen magával, az egyik fia­talember viszont nagyon is tisz­tában van igényeivel: sok pénz kellene neki, és mint aki hason­lóképpen tisztán lát politikai kérdésekben is, kategorikusan kijelenti, hogy csalódott a kor­mányban. Ebben a „dokumentumfilm­ben" szintén mindenki csaló­dott vagy rosszkedvű, de hogy ne lógjon ki ,annyira a lóláb, megszólaltatnak a „tárgyila­gosság" kedvéért néhány re­ménytelibb lelket is. Szót kap Göncz Árpád is, aki a film szerint „az ország irányítója." Így néz ki tehát Magyaror­szág. „Olasz szemüvegen" ke­resztül, a „Magyar Televízió" 2. csatornáján. (Banos) Közlemény A Magyar Fórum Szerkesztőségének és Kiadó­­hivatalának telefonszámai 1992. július 6-tól megváltoznak. A Szerkesztőség új telefax száma: 266-4086 A szerkesztők új telefonszáma: 266-4092 A Kiadóhivatalé: 266-4253 V_____________________________________­ FELHÍVÁS A Magyar Újságírók Közössége kéréssel fordul Olva­sóinkhoz, Vállalkozóinkhoz, a hazában és határainkon kívül élő Honfitársainkhoz. Létünk és működésünk ér­dekében életre hívtuk a Sajtószabadság Alapítványt. Az Alapítvány csekkszámlaszáma a következő: OTP, V. kerületi fiók, szjn.: 508-42566-1. Köszönjük a támogatást! Sport és honvédelem A Magyar Honvédség sajá­tos módon készül az olimpia ez évi megnyitójára. A megnyitó előtt két nappal, július 23-án 17.30-kor, Barcelo­nában, az olimpiai falu főbejá­ratánál találkoznak a sportvi­lág legjelesebb viadalán indu­lók és a Magyar Honvédség képviselői. A hivatásos katonákból és polgári alkalmazottakból szer­veződött csoport közel két hé­ten át - stafétaszerűen futva - jut el Barcelonába. Az útvonalon, amelyen a ka­tonák eddig jobbára térképhar­cot folytattak, ma már az olim­piai eszmét, valamint az euró­pai összefogás szükségességét hirdetik.

Next