Magyar Fórum, 1992. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-02 / 27. szám
2 Amikor ezeket a sorokat írom, még semmi jele sincs annak, hogy Göncz Árpád netán aláírná a miniszterelnök felterjesztését. Ellenben a kiszivárogtatott értesülések szerint újra megtagadja a Gombár Csaba felmentésére irányuló előterjesztést. Az indoklást egyelőre nem ismerjük. Lehet, hogy ugyanaz lesz, mint a múltkor. Eddig minden aláírásmegtagadásnak volt indoklása, és ezért aztán a kormányfő is csatolt az előterjesztésekhez indoklást. Ugyanis az Alkotmánybíróság is dolgozott közben, és sorra gyártotta az értelmezéseket, a vitában álló felek pedig elkészítették az értelmezések értelmezéseit. MINDEZ ÓHATATLANUL A TALMUDOT JUTTATTA ESZÜNKBE. Van abban egy passzus az írás értelmezéséről és a törvények betartásáról. (Szó szerint idézzük, megtartva a magyar fordítás pongyolaságát.) „Van aki jól tud fejtegetni, de nem tudjál betartani, vannak mások, akik tudnak jól cselekedni, de nem tudnak jól fejtegetni." Nem az a célunk ezzel az idézettel, hogy a két fél között igazságot tegyünk és megállapítsuk, melyikük a jobb fejtegető, amiből mellesleg szőrszálhasogatást csinált a népnyelv - és melyikük cselekvő ember, hanem egy szomorú tényre, a magyar demokrácia impotenciájára akarunk rámutatni. Göncz Árpád funkciójánál fogva sem lehetne cselekvő tényező, a fejtegetései pedig, amelyeket az alá nem írásaihoz fűz, pocsék rosszak, tarthatatlanok, ámde mivel mégis tartja őket, s megtagadja az aláírást, ő válik a cselekvő emberré. Szereptévesztés? Nagyfokú! A köztársaság elnökének a jelen alkotmányosság szerint csak a „betartásban" való példamutatás lehetne az egyetlen cselekvése és a ritka fejtegetéseinek példamutatóaknak kellene lenniük. Ezzel szemben a miniszterelnök fejtegetései a példásak és azáltal, hogy felterjesztései rendre aláíratlanul jönnek vissza, gyakorlatilag nem funkcionál mint miniszterelnök, illetve csak olyképpen, hogy jó fejtegetéseket ad közre. CSAKHOGY, HA VALAHOL EGY KORMÁNY - A VÉGREHAJTÓ HATALOM! -nem cselekszik, akár azért, mert meg van fosztva a cselekvés lehetőségétől, akár azért, mert lemond róla, ott az egész államgépezet megy tönkre és nemcsak a kormány bukik meg, hanem a történelem is kisiklik. Mert a mai világállapot olyan, amelyben a kormány cselekvőképessége, a belviszonyok törvényes eszközökkel való elrendezése és kézben tartása egyben a nemzeti függetlenség záloga is. Az erélytelen, vagy megkötött kezű kormánnyal rendelkező nemzet okvetlenül kiszorul a nemzetközi újraelosztásból. Ma a népeknek még önrendelkezése sincs, ma a nemzetközi politika küzdőterén államok állnak szemben államokkal, kormányokkal s ezért ez a nép, amelyiknek saját köztársasági elnöke által megalázott kormánya van, szükségképpen vesztes. A nép a vesztes! Ezt kellene a Göncz Árpád körül nyüzsgő fejtegetőknek megérteniük. Mert így őket sem veszik komolyan. Nem baj, mondhatná erre nemcsak az, aki a Talmud tudója, hanem minden logikus elme, mert ha a passzív kormányt nem veszik komolyan, majd elfogadják a cselekvő elnököt. Dehát nem így van. A magát cselekvőnek képzelő elnök egyszerűen nevetséges a nemzetközi diplomácia porondján. Hiszen minden politológusnövendék tudja, hogy apparátusa sincs egy komoly nemzetközi kérdés megtárgyalásához. Nincs áttekintése a gazdaság és a társadalom fölött, nem is kell, hogy legyen normális esetben. Ez tehát, ami ma itt van, nem normális eset. A köztársasági elnök azért tudja megbénítani a kormányt, a mögötte álló baloldali erők és egy törpe kisebbség sugallatára, mert leváltani csak az Országgyűlés kétharmadnyi szavazatával lehet, kétharmada pedig a nemzeti centrumnak, a kormánykoalíciónak nincs. Mellesleg: ezért fontos a Torgyán-féle bomlasztás a volt nómenklatúrás baloldal számára. Annak a néhány szavazatnak a kiválása azt jelenti, hogy a koalíció még meg sem kísérelheti színfal mögötti alkukkal megteremteni ezt a kétharmados többséget. Annak idején a csak miniszterelnök-helyettes Rákosi Mátyás számára a Vörös Hadsereg jelenléte és Vorosilov jelentette a kétharmados biztonságot, amelynek erejével felmorzsolták a nemzeti centrumot, amelyet akkor a gyűjtőpárttá dagadt Kisgazdapárt alkotott. Most a kétharmados biztonságérzet teszi dölyfössé a köztársaság elnökét, hogy minősíteni merje a miniszterelnök felterjesztéseit és közülük azokat, amelyek nem kedveznének a kommunista-liberális baloldal soha fel nem adott hatalmi törekvéseinek, ne írja alá. A MAGYAR DEMOKRÁCIA UGYANOLYAN TEHETETLEN ÁLLAPOTBAN VAN, mint '47 nyarán, amikor a perek a nemzeti szellemű értelmiség és a történelmi vezető osztály antikommunista tagjai ellen már lefolytak, és csak idő kérdése volt, hogy mikor ütik ki teljes egészében a hatalomból a két választáson is diadalmaskodott keresztényeket. A nyár veszélyes ebből a szempontból. „A nyár nagy kerítő!" Nem együtt az Országgyűlés és a megkötött kezű kormányra esik a társadalmi elégedetlenség teljes súlya, így aztán a benne meglévő eredendő opportunizmus végzetesen rossz döntésekre vezetheti, és elkezdődhet egy olyan alkudozás, bőrmentés, amelyik a demokrácia széteséséhez vezethet. Ez a magyar demokrácia ugyanis olyan mint egy próbaper. Eleve itt akarták kipróbálni a nagyhatalmak, hogy milyen módon lehet a legkisebb kockázattal átváltoztatni a szovjet rendszert valami másra. A magyar társadalom eddig kitűnőre vizsgázott ebben a feladványban. Megmozdult, tüntetett, amikor kellett és amikor nagy felfordulás veszélye nélkül tehette, választott és alkudott, amikor ez következett és olyan kormányt ültetett hivatalba, amelyik hajlandó volt az előző kommunista kormányok előnytelen szerződéseit teljesíteni és elvállalta a legnehezebb feladatot: új rendet teremteni a semmiből. A megoldást azonban nem követték a környéken és nem is látszik, hogy azután követni óhajtanák. Lásd a volt Jugoszláviát. A nagy Szovjetunióról nem is tételezte fel senki, hogy ott béke lesz az erőszakszervezetek szétesése után. Most inkább csodálkozás tapasztalható, hogy csak ilyen mérvű a vérontás és hogy még az Európához közelebb eső részeken nincsenek pogromok. Meg éhséglázadások. Ebből a magyarországi nómenklatúra azt a következtetést vonta le, hogy nem is annyira fontos már a Nyugatnak a próbaper és amit felmutatott a világnak a stabilitás. Korábban, lehet, hogy az orrukra koppintottak volna a blokádszervező liberálisoknak a nyugati szponzorok, de az Öböl-háború és a szerb népirtások után már mindez sokkal kisebb súllyal esik a latba. Ezért aztán hányaveti módon is meg lehet tagadni az aláírást és vissza lehet dobni a labdát a kormánytérfélre, ha ott próbálnak meg akciókat szervezni az alá nem író elnök ellen, akkor ők vádolhatók meg a stabilitás felbontásával, amiért annyit áldoztak, és különben mindegy már, ha felborul, hát felborul, ki figyel oda? Majd, ha itt is lesz százezer halott, akkor ide is elröppen Mitterrand elnök és hoz egy szál virágot az Ismeretlen Kormány sírjára. DE A NAGY VESZTES A PRÓBAPER ALPERESE LESZ, a magyar nép, amelynek pedig lehetett volna egy kis szerencséje ebben az általános recesszióban. Kaphatott volna kevesebbet fejtegető és a másikat tenni hagyó elöljárót. Csurka István Magyar Fórum Közéleti hetilap A szerkesztőbizottság elnöke: CSURKA ISTVÁN Főszerkesztő: KÓSA CSABA Szerkesztők: Fábián Gyula Krajczár Imre Mátyás István Székely Dezső Tasnádi Attila Főmunkatárs: Páskándi Géza Tördelőszerkesztő: Varga Imre Szerkesztőség: 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 3. Levélcím: 1399 Bp. Pf.: 701/364 Telefon: 138-2399 138-4300 Szerkesztők: 266-4092 Telefax: 266-4086 Kiadóhivatal: 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 3. Telefon és telefax: 266-4253 Kiadja: Magyar Fórum Kiadói Kft. Felelős kiadó: Csurka István Nyomdai előkészítés: Publica Rt. Nyomás: APOLLÓ Kft. 1165 Budapest, Zsemlékes út 25. Felelős vezető: Mózes Ferenc Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap Előfizetési Irodánál (HELIR, Budapest, Lehel u. 10/a. 1900), valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 HELÍR 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Külföldön terjeszti a KULTÚRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat. Budapest, Postafiók 149. H-1389 HU ISSN 0865-3909 Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Magyar Fórum 1992. július 2. Falunapok Lakteleken Péntektől vasárnapig tartanak a falunapok e hét végén Lakiteleken. Ezrek és ezrek készülnek ünnepelni boldogan, szabadon. Mert kell, újra kell, ami népi, ami nemzeti, ami közös örökségünk. Ami összetart bennünket. Szombaton Káka Rozália lesz a háziasszony, s felvonulnak a huszárok, fellibben a hőlégballon, repülőgépek szelik Lakitelek remélhetően kék egét. Ami különlegesség: magyar néptáncokat mutatnak be Ausztráliában élő magyarok. S ha majd esteledvén Faragó Laura vidám dalokat énekel, tudni lehet, hogy hamarosan, 19 órakor kezdődik a Nemzeti antológia, a falunapok mondhatni legfontosabb rendezvénye, amelyet Lezsák Sándor szerkesztett és vezet. Itt olyan jeles vendégek lesznek, mint Balczó András, Chrudinák Alajos, Csurka István, Für Lajos, Kozma Imre, Makovecz Imre, Tőkés László, Sinkovits Imre, Szokolay Sándor, Szörényi Levente. Majd táncház a Muzsikás-együttessel, valamint filmvetítés éjfélkor: István, a király. Vasárnap, július 5-én térzene, huszárok és repülőgépbemutató, Kaláka-együttes. Azután sátorbontás, és az emlékek elraktározása: tudunk mi így is ünnepelni még. Vagy: már. M. I. Az AMOSZ üdvözli Antall József döntését Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ), Amerika legnagyobb magyar összefogásának elnöksége, dr. Balogh Sándor intézőbizottsági elnök, Fazekas Ferenc igazgatósági elnök és Pásztor László országos elnök örömmel üdvözlik Antall József miniszterelnöknek Göncz Árpád államelnökhöz intézett feliratát, hogy a Magyar Tv és Rádió elnökeit bocsássák el. Az RMDSZ annak a reményének ad kifejezést, hogy ezúttal Göncz államelnök a Tv és a Rádió elnökeinek elbocsátását alá fogja írni, és ezzel lehetővé teszi az új elnökök kinevezését. Magyarország mai nehéz helyzetében az RMOSZ azt is reméli, hogy az államelnök a miniszterelnök kérésének haladéktalanul eleget tesz, és nem rontja tovább disszonáns akadékoskodásával a magyar államvezetés jó hírnevét. Az RMOSZ elnöksége reméli, hogy ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a rendszerváltás a Tv-nél és a Rádiónál is bekövetkezzen, mint ahogy a szavazók akaratából, legalább a politikai életben nagyrészt már bekövetkezett. A fenti álláspontját az RMDSZ elnöksége levélben hozta a miniszterelnök és az államelnök tudomására.____________________ OLASZ-MAGYAR Visszatérés a kommunizmusból címmel olasz „dokumentumfilmet" láthattunk hétfőn az egy évvel ezelőtti magyar „valóságról". Az „olasz" dokumentumfilm - jórészt magyarok készítették-kideríti, hogy a magyarok igazán nem is örülnek az orosz csapatok kimenetelének, a szocialista párti képviselő azon háborog, minek harangozni, mások bizony nyíltan kimondják, mert demokrácia van, hogy jobb volt a kommunizmusban, valaki a Lehel piacon, elsírja, hogy saját apjaként siratta el Kádár Jánost, három csitri lány azon morfondírozik, hogy nem tudja, mihez kezdjen magával, az egyik fiatalember viszont nagyon is tisztában van igényeivel: sok pénz kellene neki, és mint aki hasonlóképpen tisztán lát politikai kérdésekben is, kategorikusan kijelenti, hogy csalódott a kormányban. Ebben a „dokumentumfilmben" szintén mindenki csalódott vagy rosszkedvű, de hogy ne lógjon ki ,annyira a lóláb, megszólaltatnak a „tárgyilagosság" kedvéért néhány reménytelibb lelket is. Szót kap Göncz Árpád is, aki a film szerint „az ország irányítója." Így néz ki tehát Magyarország. „Olasz szemüvegen" keresztül, a „Magyar Televízió" 2. csatornáján. (Banos) Közlemény A Magyar Fórum Szerkesztőségének és Kiadóhivatalának telefonszámai 1992. július 6-tól megváltoznak. A Szerkesztőség új telefax száma: 266-4086 A szerkesztők új telefonszáma: 266-4092 A Kiadóhivatalé: 266-4253 V_____________________________________ FELHÍVÁS A Magyar Újságírók Közössége kéréssel fordul Olvasóinkhoz, Vállalkozóinkhoz, a hazában és határainkon kívül élő Honfitársainkhoz. Létünk és működésünk érdekében életre hívtuk a Sajtószabadság Alapítványt. Az Alapítvány csekkszámlaszáma a következő: OTP, V. kerületi fiók, szjn.: 508-42566-1. Köszönjük a támogatást! Sport és honvédelem A Magyar Honvédség sajátos módon készül az olimpia ez évi megnyitójára. A megnyitó előtt két nappal, július 23-án 17.30-kor, Barcelonában, az olimpiai falu főbejáratánál találkoznak a sportvilág legjelesebb viadalán indulók és a Magyar Honvédség képviselői. A hivatásos katonákból és polgári alkalmazottakból szerveződött csoport közel két héten át - stafétaszerűen futva - jut el Barcelonába. Az útvonalon, amelyen a katonák eddig jobbára térképharcot folytattak, ma már az olimpiai eszmét, valamint az európai összefogás szükségességét hirdetik.