Magyar Fórum, 1996. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-04 / 1. szám

4 jogállam ezeknek? Az Alkotmánybíróság ítéletei a kormánykoalíció folyamatos támadását váltották ki. Kis János SZDSZ-pártvezér szerint a magyar alkotmány nem zárja ki a sokkterápia lehetőségét, és az AB okvetetlenkedése aláássa a hitelezők bizalmát a magyar kormánynyal szemben. Majd jön a fenyegetés, hogy „ez azoknak a megélhetését veszélyezteti, akik örülnek az AB döntésének.” 36 Akik nem örülnek, azok jól megélnek - Kis polgártárs szerint. Gál Zoltán házelnök, akinek autója két vétlen ember halálát okozta, többször panaszkodott, hogy az ügynöktörvényt törölni kell, mert „ez nem érdekli az embereket”.37 A Belügyminisztérium biztos, ami biztos alapon lelassította az egész folyamatot.38 Az Igazságügy Minisztérium elkészítette azon jogok listáját, amelyeket rendkívüli állapot esetén sem lehet megvonni. Ezek: az Kölyökkoromban egy szép, késő őszi napon arról kezdtek suttogni az osztálytársaim, hogy Csepelen sztrájkolnak a munkások. Oda is ballagtam a tízperces szünetben a leghatalmasabb tanárhoz, hogy mondaná meg erről az igazat. Laci bácsi, a nyalka testnevelő páváló testét szétszórta a hír, s úgy nézett rám, mint egy kényszeres igazmondásba rekedt hülyére. A kötélmászatú, békaügettető óriás zavartan heherészni kezdett, s nem tudta eldönteni, hogy hülyegyerek-bőrbe bújt provokációt küldtek-e a nyakára, vagy a világ leghatalmasabb világnézetének a színe elé futó repedése vagyok. Sztrájk - takarta el egy baljós felhő a pártállamilag szavatolt, kerek képű Napot; sztrájk - rezzent össze Laci bácsi bizonyos történelmi csínyek bosszúba fulladt emlékétől. Sztrájk - pottyant ki belőlem a szó, s végigszaladt a palota szobáin, éles pattogással tovább szökkent a hatalmas, üres termek kőpadlóján, le a lépcsőn, átsurrant egy alabárd köré terpesztett párcsizma között a Laci bácsi-forma utolsó kertészig, aki jóindulatúan magához pisszentett, és az elejtett szót kicsi markomba visszagyömöszölve kilökdösött a tetthelyről. Akkoriban nagyon izgalmasnak tűnt, hogy vannak az intim testrészek és váladékok neveinél illetlenebb szavak is, amelyek megzavarják a felnőtteket, mert kimondásukkal egy végtelenbe futó, hajszálvékony csengőzsinórt rántunk meg, s ki tudja, milyen dögletes erők szivárognak elő a jelre. Azóta sem tanultam meg káromkodni, kerülöm a csúnya szavakat, de ezt a riadalmat keltő, sárkányhergelő sima beszédet jól begyakoroltam. Ó, pedig inkább a nagydarab, egészséges, trágár bumfordiságot, a szorongó okosságot, a nyers érdekekből megfejthető intelligenciát, az önmaguk előtt is titkos ügynököket szeretik. Jó ideje már nem a hökkentés vezet, hogy a parti elején ruhástul ugorjak a szökőkútba, nem egy önkorlátozó jó modor éretlen kritikusa vagyok, vagy hazátlan tréfacsináló, aki azon évődik, hogy hány politikus jutna nyilvánossághoz, ha az asztalhoz szögezett mikrofonok elhajolnának egy élethez és emberi méltósághoz, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog. Slussz! Ennyi! Rendkívüli állapot esetén minden egyéb jogot felfüggesztenek: egyenlőség, személyes sérthetetlenség, mozgás szabadsága, bíróság előtti egyenlőség, házasodás joga, a gondolkozás és beszéd szabadsága, a gyermeknevelés joga, a kutatás és művészet szabadsága, a független bírósághoz való jog, a jogtalan elítélés esetén való kártérítés joga, a gyülekezési jog, a közügyekben való részvétel joga, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés joga, a munkahely megválasztásának joga, szakszervezeti jogok, lakóhely-megválasztás joga. Ezeket mind „felfüggesztik”!39 Az igazságügy-miniszter szorgalmas előkészítő munkáját fél évvel korábban (!) Hajdú János MSZP-képviselő eképpen indokolta: „Aligha kerülhetjük meg várható helyzetünkben a közmunkák tömeges megszervezését, vagy az olyan - megegyezésen alapuló - megoldásokat, mint a rövidített munkahét - arányos jövedelemmel - a munkahelyek számának növelésére.” 40 A Gulaggazdálkodás apostolai visszatértek nyugati támogatással. Hajdú János egy svájci autókereskedő üzleti partnere szabadidejében. A rendőrség a nep időszakban először előállított egy újságírót, aki a Bokroscsomagnak nevezett gumicsontról a hivatalos engedély előtt írt a Magyar Hírlapban. A főkapitány azt mondta, hogy a jövőben is kihallgatják az újságírókat, hogy honnan veszik értesüléseiket. Mondta ezt annak ellenére, hogy a főügyész, Györgyi Kálmán figyelmeztette, hogy az újságíróknak mindaddig el kell hallgatniuk forrásaik nevét, amíg a forrás nem ad felhatalmazást annak közlésére.41 Györgyi Kálmán a hírek szerint nyugdíjba készül. A rendőrségi törvény - még az előző kormány termése - nem dönti el, hogy a rendőrség fegyveres testület, vagy államigazgatási szerv-e. A központosított rendőrség rövid távon nagyobb hatékonyságú, de a hibás döntések hosszú távú hatásai ezt az előnyt megsemmisítik. A polgárokat a kábítószerekkel, szervezett bűnözéssel és egyebekkel ijesztgetik, de ezek gyakorisága eltörpül a többszázezer apró jogsértéshez képest, ami a polgárok napi életét teszi tönkre. Ezekkel csak decentralizált rendőrség lenne képes megbirkózni. Lehet, hogy paradigmaváltás következik be, és az emberi jogok nem élveznek majd akkora figyelmet, mint ma, mondja a rendőrségi vezetőképző vezetője. Szerinte egyesek a rendőrség hatáskörét szeretnék növelni a többség javára hivatkozva, de a történelem megmutatta, hogy hova vezet, ha az állam ellenőrzés nélkül kriminalizálódik. Hitler választással jutott hatalomra, mondja a derék rendőr,42 aki ma már nincs az állásában. Egy jogász véleménye szerint a Hornkormány pénzügyi politikája egy éven belül fizetésképtelenné teszi az országot. Ekkor a kormány 1996 nyarán bevezetheti a diktatúrát, hogy meggyőzze a „nemzetközi pénzügyi közösséget”: szilárdan uralja a helyzetet. Pető Iván szerint Magyarország képes az adósságait törleszteni! De a magyar kormány nem kap hiteleket, mert nincs gazdaságpolitikája, vagyis elképzelése sincs a krízis kezeléséről. Egy ország hitelképességén a diktatúra javít, bár kérdéses, hogy az a kormány, amely ekkora parlamenti túlerővel nem képes gazdaságpolitikát kidolgozni, mitől lenne erre képes egy általa bevezetett diktatúrában.43 Annak a hetilapnak a főszerkesztőjét, ahol ez az elemzés megjelent, néhány héttel később elbocsátották a tulajdonosok. A diktatúrára való fokozott hajlamot kívülről is fűtik. Az IMF 1994-ben azt kívánta, hogy hozzák létre a kincstárat (létrehozták), szélesítsék ki az adózók körét (kiszélesítették), vagy emeljék a nyugdíjkorhatárt (mivel a férfiaknak csak 54%-a éli meg a 60. születésnapját, ez a javaslat fizikailag nehezen megoldható). Az IMF azt is sürgette, hogy a helyi adókat növeljék.44 Néhány nappal ezután Wekler Ferenc és Kuncze Gábor SZDSZ-képviselők keszthelyi pártgyűlésükön bejelentették, hogy a járulékos helyi adók bevezethetők és javítják a polgárok felelősségérzetét.45 Látható, hogy IMF-től szürke az állomány! Az IMF-ajánlások lefordítása az SZDSZ-politika. Ilyen egyszerű az egész. Az IMF helyi magyarországi képviselője hatáskörét bővítve odáig ment, hogy részletesen bírálta az Alkotmánybíróságot, amiért az alkotmányellő Nyelvlecke büdös száj elől. Sztrájk - mondom még mindig, s az öreg, nyugdíjba bukfenceztetett Laci bácsi ugyanúgy összerezzen, gyors, észrevétlennek szánt fejmozdulattal körbemonitorozza a hallótávolságon belül lévőket, aztán egy sportos sületlenséggel témát vált. Semmit sem változtam, semmit sem változtatok. Fortélyos félelem, zsigerekké épült cinkosság, csendes hétköznapokat ígérő együttműködés, minekség és hiábaság, szomorú realitásérzék mossa a jól megépített gátakat, s ha fel is tarajosul a locskaság, s hullámerővel tódulna át a parton, nagy, néma kövek mozdulatlanságán csillapul el. Ismét minden ünnepélyes lesz, mint a fizetésnap, a havi karácsony, amikor reszkető cimpákkal álljuk a sort, araszolunk a feladatától megszépült dundi pénztárosnő csörgő-zizegő kamrácskája felé, suttogunk vagy kedélyeskedünk, mintha már zsebünkben lenne a bér, és nem értjük, hogy ki az a sok ostoba zsák előttünk, akibe ugyanúgy beletöltik az állami bizalom aprópénzét, szóval a fizetésnapok utánozhatatlan, fojtogató bensőségessége árad bennünk, az örök rítus, ami még képes ezt az egész nyavalyás, zavarodott, megbokrosodott vad jelent egy reális ponthoz cövekelni. A fizetésnap aranykapuja kitárul, zene és illat árad odaátról, jól öltözött hölgyek és urak úsznak az édes, ezüst ködben, s te, Laci bácsi, megbabonázva és utóvégre helyes élniakarással kúszol (velünk, velem) a fény felé. Sztrájk - morgom, hogy el ne felejtsem, sztrájk - vonaglik meg a szád drága, öreg, mámortól puffadt Laci bácsi; ó, micsoda szavak, micsoda durva, szentségtörő igék, amelyekbe végül is fel kell öltöznünk, ha az aranykapun túl magunkra maradunk. Sztrájk - tanítom neked a szót, s tudom, megtanulod, ha nem marad több elkiáltatlan, hörgő káromkodásod. Kovács Imre Attila nesnek találta a Horn-kormány március 12-i intézkedéseinek túlnyomó többségét. Sürgette, hogy a politikusok ne törődjenek a belső fogyasztással, hanem csak az exporttal. (A banánköztársaság név arra utal, hogy idegen tulajdonban lévő ültetvényeken csak banánt termelnek egyes szerencsétlen országokban exportra.) Az IMF azt szeretné, ha a személyi adatokkal való rendelkezés szabadságát nem védené az Alkotmánybíróság. Aki nem hiszi, járjon utána.46 Az IMF magyarországi képviselője szerint az IMF „célja, hogy ezek az államok minőségi és tartós fejlődést érjenek el és ehhez szerinte minden eszköz és program alkalmazása jogos.”47 De Göncz Árpád államelnöknek sem erőssége az alkotmány ismerete. 1995. augusztus 20-án kijelenti, hogy a szabadságunk visszanyerése óta egyetlen lépést sem tettünk gazdaságunk rendbetétele érdekében, és ezért az ellenzék kötelessége, hogy ne zavarja a gazdaság rendbetételének sima és ésszerű folyamatát.48 * A liberálisok 1995 novemberében bejelentették az alkotmánymódosítás szándékát. Bokros Lajos, akinek programját Clinton amerikai elnök nagyszerűnek, az Alkotmánybíróság pedig törvénytelennek minősítette, állítólag csak azzal a feltétellel vállalja a pénzügyminiszteri tisztséget, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítik. Az SZDSZ- es belügyminiszter, Kuncze Gábor ezt a hírt úgy cáfolja, hogy december 31-ig még érvényben van az az ötpárti megállapodás, amely az alkotmánymódosításokat hivatott korlátozni.49 A liberálisok arroganciája már nagyon sok embernek szemet szúr. Csepeli György szociológus, aki semmiféle jobboldali szimpátiával nem vádolható, egy interjúban kimondja: „A globalizációs változásból adódóan senki ne hazudhassa azt, hogy ő a messiás”.50 Már az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban is feltűnt, hogy „a diktatórikus hatalmi konstrukciók kezdenek újra kirajzolódni.”51 Az 1996. évi adótörvény vitájában Rapcsák András KDNP-képviselő azt találta mondani, hogy „a KDNP úgy látja, hogy Magyarországot tudatosan gazdasági szükségállapotban tartják, hogy erre hivatkozva gazdasági diktatúrát valósítsanak meg, amelynek során a pénzügyminiszter szerepét az Országgyűlés rovására alaposan megnövelhetik.”52 A Független Jogász Fórum szerint „Nyugtalanító az... igaztalan támadás az Alkotmánybíróság ellen... a testületre vonatkozó szabályozás megváltoztatásának szándékából okkal lehet következtetni arra is: a kormánykoalíciónak útjában van a demokrácia és a jogállamiság politikai konszenzussal létrehozott bástyája.”53 De azok, akik most csodálkoznak, jobban tennék, ha elővennék az SZDSZ-MSZP koalíciós megállapodás szövegét, amit nyilvánosságra hoztak.54 Csak néhány kiragadott részlet a megállapodásból: csökkenteni kell az Alkotmánybíróság hatáskörét; a választási kampányok idejét le kell rövidíteni; csökkenteni kell a parlamenti képviselők számát; a perrendtartás megváltoztatásásával gyorsítani kell az igazságszolgáltatást; korlátozni kell az alkotmánybírósági beadványok számát; újra kell szabályozni a közigazgatási adatok védelmét; jóllehet szükséges a piacgazdaság fejlesztése, meg kell változtatni a módszereket, a privatizálásra kerülő cégek adósságát az állam átvállalja; az önkormányzati testületek ülését titkossá lehet nyilvánítani államtitok-védelem, személyes adatok védelme vagy kétharmados többségi döntés esetén; a titkos szavazást korlátozni kell; be kell vezetni a megyei államigazgatási hivatalok rendszerét; be kell zárni a területi oktatási központokat, központi oktatásügyi intézetet kell létrehozni; intézményesen egyesíteni kell az önkormányzatok erőforrásait stb. Az egyik legérdekesebb koalíciós megállapodás-részlet: elsőbbséget kell kapnia az egyesített r\n P flP 11 p M Mi Éf Magyar Fórum 1996.január 4.