Magyar Fórum, 2010. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-14 / 2. szám
„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, * csak tőle kérek kenyeret * s csak ő, kivel a kenyeret megosztom ” * (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus) www.magyarforum.hu XXII. évfolyam, 2. szám KÖZÉLETI HETILAP 2010. január 14. Az Alkotmány a megmaradást szolgáló alaptörvény konferencia Január 9-én délelőtt 9 órakor kezdődött Magyar Megmaradás Közössége (MMK) Az Alkotmány a nemzet megmaradásának eszköze című konferencia a Gellért Szálló Gobelin termében. A konferencia megnyitó beszédét Csurka István mondta. Az MMK alapítója, a MIÉP elnöke feltette a kérdést: miért szükséges egy új alkotmány megalkotása. ,A legelterjedtebb felfogás szerint elsősorban azért van szükség alkotmányozásra, mert ez a jelenlegi alkotmány nem a magyarság történeti alkotmányára épül, hanem az éppen azt megszakító, idegenszerű Sztálin-papírra. Ugyanakkor sokan elismerik, hogy az azóta átírt dolgozat nem emlékeztet a sztálini alkotmányra. A történeti alkotmány folytonossága viszont ezzel nem szűnt meg. Ez olyan tény, ami önmagában is elég egy új alkotmány elkészítéséhez. A másik érv már nem történelmi, hanem tisztán politikai. Válaszaihoz érkeztünk: rátalálnunk-e a helyes, a létválságból kivezető útra? S ha igen, akkor szükséges egy új, elsősorban a nemzet érdekeit szem előtt tartó alaptörvény. .. Senki sem tilthatja meg, ha a belső feltételek adottak, hogy új alkotmányt fogalmazzunk meg magunknak. A megmaradást szolgáló alaptörvényt. Gondoskodni kell az új alkotmányban a magyar föld megtartásáról. Az EU-ban van példa az európai rendszerrel szembe menő alkotmányozásra. A lengyel alkotmányreform jó példa minderre. A lengyel alkotmány leszögezi, hogy a házasság férfi és nő egysége, és a családi gazdaságot tekinti a mezőgazdaság alapegységének. Van tehát élő szándék az alkotmányozásra. A mostani választások legnagyobb tétje: sikerül-e 2/3-os többségbe kerülni az alkotmányozóknak, mondta Csurka István. Elsőként dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának nyugalmazott tanácselnöke szólalt fel. Emlékeztette a nagyszámú hallgatóságot arra, hogy már 1989-ben felvetődött az alkotmányozó nemzetgyűlés gondolata, s az alaptörvényt népszavazás útján kellene elfogadtatni. A megvalósítását viszont a gyors politikai események elsodorták. A politikai érvek alapján már többször felvetődött az a gondolat, hogy új alkotmányra lenne szükség. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1989- es alaptörvény a megalkotóinak a szándéka szerint csak ideiglenes alkotmány a rendszerváltás idejére, „hazánk új alkotmányának elfogadásáig”. Alkotmányellenes, hogy jelenleg a parlament nem ellenőrzi a kormány tevékenységét. Az új alkotmány szükségességét viszont nem csak a nemzeti oldalon mondták ki. „2006-ban Gyurcsány létrehozta a Gönczöl-munkacsoportot azzal a céllal, hogy mossák ki a politikai szennyest. Nos ennek a bizottságnak a jelentésében olvasható: »A kialakult politikai válság és az alkotmányos konszenzus megszűnése különösen indokolttá tenné, hogy a kormány ismételten tegyen kísérletet egy új, nehezen módosítható, a jelenlegi alkotmányos berendezkedést megőrző alkotmány kidolgozására, konszenzusos elfogadtatására, majd népszavazási úton történő megerősíttetésére. (Folytatás a 10. oldalon) Ez az egyik első, ha nem az első olyan konferencia, amely az alkotmány kérdésével nagy nyilvánosság előtt, széles előadói kör bevonásával foglalkozik. Én mindig optimista voltam. Földesi Margit készített velem egy interjút 1991-ben az Új Magyarországban Történeti alkotmányunk modern címmel. Az ECHO tévében, tavaly, a Civil Akadémián elhangzott előadásom is ehhez a sorozathoz tartozik, hiszen először volt országos tévében arról szó, hogy a történeti alkotmányunk modern. Ez lehet a kibontakozás lehetősége. Nehéz itt előadást tartanom, mert kicsit vizsgázom is, ugyanis itt van kedves professzorom, aki egyike azon keveseknek, akik valóban ismerik a történeti alkotmányt. Zlinszky professzor munkatársa lehettem hosszú ideig, de sohasem volt alkalmam előtte előadást tartanom ismeretségünk lassan másfél évtizedes múltja alatt. Csurka elnök úr is elmondta, hogy a mai helyzet megfelel a Platón által vázolt képnek: van egy oligarchia, mely a demokratikus eszközöket arra használja, hogy a saját maga kizárólagos, önkényes, aljas, pusztító hatalmát szolgálja. Platón ezt úgy jellemezte, hogy ez már nem polisz, ez már nem közösség, nem alkotmány, ez már a disznók közössége. Ezt az egész közösséget disznóóllá akarják alakítani. Látjuk a híreket, olvassuk a civil jogi bizottság jelentését, illetve a mostani elemzéseket, látjuk, hogy a jogalkalmazásnál mi történt, a bíróságok hogyan jártak az áldozatokkal 2006 után. Nekem van olyan osztálytársam, aki otthagyta a bíróságot, mert nem bírta az utasítási rendszert. Látjuk azt, hogy a devizahitelesekkel szemben a bankok uzsoraprofit-rendszert alkalmaznak. Az IMF ultimátumai az oligarchia kezében egy végrehajtó eszköz. Ezeknek az a célja, hogy Magyarországon mindenkit, az államot és az állampolgárokat is tönkretegyék. Alkotmányos válság van, erről nem lehet vitát folytatni. Három választ hallhatunk ma az alkotmányos problémára. Az egyik az, hogy a mai alkotmány rendben van, csak be kellene tartani, és ennek különböző érvrendszerei vannak. A másik verzió, hogy egy kartális, új, de nem történeti, a magyar hagyományokon nyugvó alkotmányt kellene elfogadni. (Folytatás a 10. oldalon) Harmadikként dr. Tóth Zoltán József előadása hangzott el Állam az államban IB Túsz Ferenc: Az elbocsátott 29 dolgozóból több mint 20 szakszervezeti tisztségviselő. Ez az eltávolítás rendkívül cinikus és arrogáns lépés. A munkáltató úgy gondolhatta, ha lefejezik a szakszervezetet, akkor kevésbé fognak ellenállásba ütközni. Azt üzenték a szakszervezetek felé: amennyiben megpróbáltak tenni valamit az igazatokért, akkor így jártak. Megnyitó - sajtótámadással Káés Csaba: Sajnos egyeseknek a rombolás a céljuk. Sokan vannak, akik nem szeretnek szurkolni a magyar sikerekért. Nem is a személyes támadás miatt érzek keserűséget, hanem, mert nem rólam kellene szólniuk a híreknek, hanem Pécsről. Az motivált bennünket: minél többen lássák, hogy mi, magyarok mennyire gazdagok vagyunk a kultúra területén. A TARTALOMBÓL Szabadság nélkül nem Szép, új világos alkotás IH Törtei Tünde: Az meg egyrészt szomorú, másrészt nevetséges, ha egy előadó, vagy színész anynyira akarja, hogy foglalkozzon vele a sajtó, hogy ennek érdekében magánéletéről beszél, vagy botrányokba keveredik. Az igazi művész nem törtet, nem adja el a lelkét, hanem alkot, így megőrzi a szabadságát, s ezért figyelnek fel rá azok, akik az értékesre vágynak. EH Boros Imre: Megszűntek az állami építőcégek, s a téeszeket sikerült úgy tönkretenni, nem lehetett volna azokat gazdasági társaság formájában megőrizni. Bizonytalan, hogy a nyugdíjasok 2 millió 700 ezres tömege az átdolgozott élet után megkapja-e az évi közel 3000 milliárd forintot, ami az ellátásához kell. És az is kérdés, hogy mi lesz a kamatokkal.