Magyar Fórum, 2010. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-14 / 2. szám

„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, * csak tőle kérek kenyeret * s csak ő, kivel a kenyeret megosztom ” * (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus) www.magyarforum.hu XXII. évfolyam, 2. szám KÖZÉLETI HETILAP 2010. január 14. Az Alkotmány a megmaradást szolgáló alaptörvény konferencia Január 9-én délelőtt 9 órakor kezdődött Magyar Megmaradás Közössége (MMK) Az Alkotmány a nemzet megmaradásának eszköze című konferencia a Gellért Szálló Gobelin termében. A konferencia megnyitó beszédét Csurka István mondta. Az MMK alapítója, a MIÉP elnöke feltette a kérdést: miért szük­séges egy új alkotmány megalkotása. ,A legelterjedtebb felfogás szerint elsősorban azért van szükség alkotmányozásra, mert ez a jelenlegi alkotmány nem a magyarság történeti alkotmányára épül, hanem az éppen azt megszakító, idegen­szerű Sztálin-papírra. Ugyanakkor sokan elismerik, hogy az azóta átírt dolgozat nem emlékeztet a sztálini alkotmányra. A történeti alkot­mány folytonossága viszont ezzel nem szűnt meg. Ez olyan tény, ami önmagában is elég egy új alkotmány elkészítéséhez. A másik érv már nem történelmi, hanem tisztán politikai. Válaszaihoz érkeztünk: rátalálnunk-e a helyes, a létválságból kivezető útra? S ha igen, akkor szükséges egy új, elsősorban a nemzet érdekeit szem előtt tartó alaptör­vény. .. Senki sem tilthatja meg, ha a belső feltételek adottak, hogy új alkotmányt fogalmazzunk meg magunknak. A megmaradást szolgáló alaptörvényt. Gondoskodni kell az új alkotmányban a magyar föld megtartásáról. Az EU-ban van példa az európai rendszerrel szembe menő alkotmányozásra. A lengyel alkotmányreform jó példa mind­erre. A lengyel alkotmány leszögezi, hogy a házasság férfi és nő egysége, és a családi gazdaságot tekinti a mezőgazdaság alapegységének. Van tehát élő szándék az alkotmányozásra. A mostani választások leg­nagyobb tétje: sikerül-e 2/3-os többségbe kerülni az alkotmányozók­­nak, mondta Csurka István. Elsőként dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának nyugalmazott tanácselnöke szólalt fel. Emlé­keztette a nagyszámú hallgatóságot arra, hogy már 1989-ben fel­vetődött az alkotmányozó nemzetgyűlés gondolata, s az alaptör­vényt népszavazás útján kellene elfogadtatni. A megvalósítását viszont a gyors politikai események elsodorták. A politikai érvek alapján már többször felvetődött az a gondolat, hogy új alkotmányra lenne szükség. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1989- es alaptörvény a megalkotóinak a szándéka szerint csak ideig­lenes alkotmány a rendszerváltás idejére, „hazánk új alkot­mányának elfogadásáig”. Alkotmányellenes, hogy jelenleg a parlament nem ellenőrzi a kormány tevékenységét. Az új alkot­mány szükségességét viszont nem csak a nemzeti oldalon mondták ki. „2006-ban Gyurcsány létrehozta a Gönczöl-munkacso­­portot azzal a céllal, hogy mossák ki a politikai szennyest. Nos ennek a bizottságnak a jelentésében olvasható: »A kialakult politikai válság és az alkotmányos konszenzus megszűnése különösen indokolttá tenné, hogy a kormány ismételten tegyen kísérletet egy új, nehezen módosít­ható, a jelenlegi alkotmányos berendezkedést megőrző alkotmány kidolgozására, konszenzusos elfogadtatására, majd népszavazási úton történő megerősíttetésére. (Folytatás a 10. oldalon) E­z az egyik első, ha nem az első olyan konferencia, amely az alkotmány kérdésével nagy nyilvánosság előtt, széles előadói kör bevonásával foglal­kozik. Én mindig optimista voltam. Földe­­si Margit készített velem egy interjút 1991-ben az Új Magyarországban Tör­téneti alkotmányunk modern címmel. Az ECHO tévében, tavaly, a Civil Akadé­mián elhangzott előadásom is ehhez a sorozathoz tartozik, hiszen először volt országos tévében arról szó, hogy a történeti alkotmányunk modern. Ez lehet a kibontakozás lehetősége. Ne­héz itt előadást tartanom, mert kicsit vizsgázom is, ugyanis itt van kedves professzorom, aki egyike azon keve­seknek, akik valóban ismerik a törté­neti alkotmányt. Zlinszky professzor munkatársa lehettem hosszú ideig, de sohasem volt alkalmam előtte előadást tartanom ismeretségünk lassan másfél évtizedes múltja alatt. Csurka elnök úr is elmondta, hogy a mai helyzet megfelel a Platón által vá­zolt képnek: van egy oligarchia, mely a demokratikus eszközöket arra hasz­nálja, hogy a saját maga kizárólagos, önkényes, aljas, pusztító hatalmát szol­gálja. Platón ezt úgy jellemezte, hogy ez már nem polisz, ez már nem közös­ség, nem alkotmány, ez már a disznók közössége. Ezt az egész közösséget disz­nóóllá akarják alakítani. Látjuk a hí­reket, olvassuk a civil jogi bizottság je­lentését, illetve a mostani elemzéseket, látjuk, hogy a jogalkalmazásnál mi történt, a bíróságok hogyan jártak az áldozatokkal 2006 után. Nekem van olyan osztálytársam, aki otthagyta a bíróságot, mert nem bírta az utasítási rendszert. Látjuk azt, hogy a deviza­hitelesekkel szemben a bankok uzso­­raprofit-rendszert alkalmaznak. Az IMF ultimátumai az oligarchia kezé­ben egy végrehajtó eszköz. Ezeknek az a célja, hogy Magyarországon minden­kit, az államot és az állampolgárokat is tönkretegyék. Alkotmányos válság van, erről nem lehet vitát folytatni. Három választ hall­hatunk ma az alkotmányos problémá­ra. Az egyik az, hogy a mai alkotmány rendben van, csak be kellene tartani, és ennek különböző érvrendszerei van­nak. A másik verzió, hogy egy kartális, új, de nem történeti, a magyar hagyo­mányokon nyugvó alkotmányt kellene elfogadni. (Folytatás a 10. oldalon) Harmadikként dr. Tóth Zoltán József előadása hangzott el Állam az államban IB Túsz Ferenc: Az elbo­csátott 29 dolgozóból több mint 20 szakszer­vezeti tisztségviselő. Ez az eltávolítás rendkívül cinikus és arrogáns lé­pés. A munkáltató úgy gondolhatta, ha lefeje­zik a szakszervezetet, akkor kevésbé fognak ellenállásba ütközni. Azt üzenték a szakszer­vezetek felé: amennyiben megpróbáltak tenni valamit az igazatokért, akkor így jártak. Megnyitó - sajtótámadással Káés Csaba: Sajnos egye­seknek a rombolás a cél­juk. Sokan vannak, akik nem szeretnek szurkol­ni a magyar sikerekért. Nem is a személyes tá­madás miatt érzek kese­rűséget, hanem, mert nem rólam kellene szól­niuk a híreknek, hanem Pécsről. Az motivált bennünket: minél töb­ben lássák, hogy mi, magyarok mennyire gaz­dagok vagyunk a kultúra területén. A TARTALOMBÓL Szabadság nélkül nem Szép, új világ­­os alkotás IH Törtei Tünde: Az meg egyrészt szomorú, más­részt nevetséges, ha egy előadó, vagy színész any­­nyira akarja, hogy fog­lalkozzon vele a sajtó, hogy ennek érdekében magánéletéről beszél, vagy botrányokba keve­redik. Az igazi művész nem törtet, nem adja el a lelkét, hanem alkot, így megőrzi a szabadságát, s ezért figyelnek fel rá azok, akik az értékesre vágynak. EH Boros Imre: Megszűn­tek az állami építőcé­gek, s a téeszeket sike­rült úgy tönkretenni, nem lehetett volna azo­kat gazdasági társaság formájában megőrizni. Bizonytalan, hogy a nyug­­díjasok 2 millió 700 ez­res tömege az átdolgo­zott élet után megkapja-e az évi közel 3000 milliárd forintot, ami az ellátásához kell. És az is kérdés, hogy mi lesz a kamatokkal.

Next