Magyar Fórum, 2011. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

2011-07-07 / 27. szám

­ Stabil félévet zár Zalaegerszeg önkormány­zata. Nem nőtt a város adósságállománya, amellyel kevés település büszkélkedhet. Ar­ról, hogy miként sikerült ezt elérni, az Öko­­város-koncepcióról Gyutai Csaba polgár­­mester urat kérdeztem.­­ Tisztelt polgármester úr! Igaz, hogy nőtt a költ­ségvetés főösszege és további normatív támogatá­sok érkeztek?­­ Valóban nőtt a költségvetés főösszege; egyrészt az állami költségvetésből érkezett meg a városhoz olyan forrás, amire év elején nem számítottunk, másrészt nőtt a város saját bevétele, és a tavalyi megtakarításokat, pénz­­maradványokat is visszaterveztük, így hozzá­vetőlegesen kb. 2 milliárd forinttal sikerült a költségvetés főösszegét megemelnünk. Zala­egerszeg nincs eladósodva, igaz mintegy 2,1 milliárd forintos hitelállománya van, s ez is tisztán fejlesztési hitel. Kevés város mond­hatja el magáról azt, hogy a választások évé­ben a hitelállományt sikerült csökkentenie. Sajnos, az utóbbi években a szocialista kor­mányok nehéz pénzügyi helyzetbe hozták az önkormányzatokat, ezért már az utolsó há­rom évben kénytelenek vagyunk működési hiánnyal tervezni. De egyetlenegy alkalom­mal sem kényszerültünk működési hitel fel­vételére. Takarékos, precíz gazdálkodással, többször is átgondolva fogalmaztuk meg a ki­adásokat. Az idén 640 millió forintos műkö­dési hiányt voltunk kénytelenek elsősorban az intézményrendszer működtetése miatt ter­vezni, de ez már az első félévben csökkent, s reményeink szerint év végére ezt is sikerül majd kiiktatni a költségvetésből. 2010 végére is sikerült a 690 milliós hiányt leküzdenünk. Az első félévben jelentősebb csökkenést lehe­tett volna véghez vinni, de a város fő tulajdo­nosa a Kosárlabda Kft-nek, ahol komoly anyagi problémák vetődtek föl. Menedzs­mentet kellett cserélni és szanálni kellett a vállalatot, ami 50 millió forinttal emelte a mű­ködési kiadásokat. A működési hitel felvétele már azért is veszélyes az önkormányzatok szá­mára, mert elveszítik függetlenségüket, s a gazdálkodás a bankok kezébe kerül. Mi erre az útra nem akarunk rálépni. -Említette, hogy nőttek a saját bevételek. Ilyen­kor sokan arra gondolhatnak: növelték a helyi adók összegét. - Ez nem így történt. Év közben nem sze­rencsés adót emelni, ráadásul Zalaegerszegen az iparűzési adón kívül más adónemet a vál­lalkozókra és a lakosságra nem vetünk ki. Ter­mészetesen, azok az adónemek, melyek köz­pontiak, de helyben kerülnek befizetésre, mint pl. a súlyadó, itt is megtalálhatók. Viszont nem vetünk ki ingatlanadót, és más kommu­nális terhet. Amikor két évvel ezelőtt éreztük, hogy a pénzügyi válság milyen helyzetbe hoz­ta a vállalkozásokat, az iparűzési adóról szóló rendeletet a kisvállalkozók érdekében módo­sítottuk, így az 1 millió forint árbevétel alatti kisvállalkozásoknak nem kell iparűzési adót fizetni. Ezzel munkahelyeket mentettünk meg és támogattuk a mikro­vállalkozásokat. Alapvetően a város bevételei az iparűzési adó­ból, a súlyadóból, bérleti díjakból származ­nak. Az idegenforgalmi adót pedig nem a za­laegerszegiek, hanem az ide érkező vendégek fizetik éjszakánként. - Milyen nagyberuházásokról tud beszámolni, polgármester úr? - A belváros-rehabilitációs programmal a történelmi városnegyed átépítésére kerül sor. Ez egy többmilliárdos projekt, aminek kb. a felénél tartunk. Már átépítettük a főutcát, a Kossuth Lajos utcát, a következőkben szeret­nénk a gépjárműforgalmat teljes, vagy csök­kentett mértékben onnan elterelni. Emellett a régi vár környékén, a piactéren jelentős fel­újítási munkálatokat kezdtünk meg, s ez a program folytatódna egy belső elkerülőút épí­tésével, valamint a 74-es és 76-os utak csomó­pontja, a Kazinczy tér is megújulna. Ezen túl egy nagytérségi hulladékgazdálkodási prog­ram megvalósításáról is beszélnünk kell. Ez a projekt most fejeződik be. A Zala jobb partján csapadékvíz-levezető programot valósítunk meg, valamint egy 25 milliárdos hulladék-és szennyvízkezelési EU-s projekt zárul le.­­ Térjünk rá az ökováros-koncepcióra. A zala­egerszegi önkormányzati választás kampányában is többször elhangzott, a közgyűlés alakuló ülésén pedig ön is hangsúlyozta expozéjában az ökováros program megvalósítását. Konkrétan miről van szó? - Az ökoprogram egyik eleme, célja az, hogy Zalaegerszeg teljesen csatornázott legyen. Ezt gyakorlatilag teljesítettük, hiszen a város 98- 99% -ban - annak ellenére, hogy dombos terü­leten fekszik - mára csatornázott. Zalaeger­szegen szinte ásványvíz-minőségű az ivóvíz­­készlet, s most egy új programot indítunk en­nek a vízbázisnak a megőrzéséért és fejleszté­séért. Ezentúl a város és térsége szennyvízte­lepén egy olyan beruházást hajtottunk végre az elmúlt időszakban, ami egy biogáz-telep megépítését is lehetővé tette. Olyan mennyi­ségű, és minőségű biometánt állítanak elő, amit a városi tömegközlekedésében tudunk felhasználni. Szeretnénk tehát a városi tö­megközlekedést a Volánnal együttműködve biometán alapúra átállítani. Ennek a költsé­gei a dízelhez képest 40-50%-kal olcsóbbak. Az viszont kétségtelen, hogy mindehhez drá­gább járműveket kell vásárolni. A megújuló energiák hasznosítására is programot dolgoz­tunk ki. Ennek első eleme egy geotermális fű­tőrendszer kiépítése volt, ami az egyik kórhá­zat, egy termálfürdőt és egy campinget fűt 96 fokos termálvízzel. A folytatásra pedig a föld­tani lehetőségeink miatt nyílik lehetőségünk. Magának a városnak 200 hektáros erdeje van, ahol jelentős mennyiségű zöldhulladék kép­ződik, így felvetődik, hogy azt olyan rend­szerben égessük el, ami által közintézmények fűtését oldanánk meg. A program fontos ele­me a szemléletváltozás elősegítése, ezért az is­kolákban környezettudatos nevelést valósí­tunk meg. A szelektív hulladékgyűjtők tartal­mát pedig külön dolgozzuk föl egy olyan telje­sen önkormányzati tulajdonú cégen keresz­tül, aminek a hozama jelentősen segíti a város költségvetését is. Itt kell kihangsúlyozni: amíg több szocialista vezetésű városban elad­ták a közműveket - gondoljunk a pécsi vízmű esetére-, nálunk ilyen fel sem vetődött. Meg­mutatjuk, hogy az önkormányzati cégek is működhetnek hatékonyan, hiszen nálunk közel 1 milliárd forinttal járulnak hozzá a vá­ros költségvetéséhez. -Az MSZP még tavaly azt mondta a koncep­cióval kapcsolatban: örülnének, ha az írásban is megjelenne. Nem tudom, hogy azóta ez már meg­történt-e? - Már a választási brosúrákban is kifejtet­tük azt, mit értünk ökoprogram alatt. Arról nem tehetek, ha a szocialisták az olvasással is hadilábon állnak és a kákán is csomót keres­nek, ahelyett, hogy segítenék a program meg­valósulását. Zalaegerszeg nem szorul működési hitelfelvételre Magyar Fórum Kiskunhalas a csőd szélén Az új városvezetés nyolc hónap alatt csődbe vitte Kiskunha­last - olvashattuk a lapokban. Éppen ezért a képviselő-testület feloszlatását kezdeményezte - eddig eredménytelenül - a kis­kunhalasi önkormányzat Fidesz-KDNP frakciója. A kiskun­­halasi botrányos helyzetről dr. Skribanek Zoltán, a frakció vezetője nyilatkozott. - Tisztelt frakcióvezető úr! Mielőtt rátérnénk a fő témára, ejtsünk szót arról, hogy milyenek voltak az erőviszonyok a tavalyi önkor­mányzati választások után és mostanra hogyan módosultak.­­ A tizenöt fős testületbe hét Fidesz-KDNP-s képviselő ke­rült be. Gyovai István polgármester úr pedig a Jövőnk Halal Egyesületet képviseli. Ez a szervezet a második legerősebb frakciót adja a maga négy tagjával. Úgy gondoltuk, és az éssze­rűség is így kívánta volna, hogy a két frakció koalícióra lép. Azonban, annak ellenére, hogy számunkra úgy tűnt, a tárgya­lások jó úton haladnak, a polgármester mégis úgy döntött, hogy a nem fideszes képviselőket fogja össze. Ez politikailag egy eléggé széles mezőny, amiben benne van mind a Jobbik ál­tal támogatott, mind az MSZP-s képviselő is. —Akárcsak Esztergomban,­­ így van. Mi akkor is úgy éreztük, és az idő azt igazolta, hogy hibás döntés volt a polgármester úr részéről, hogy nem a racionális megoldást választotta, hanem egy ingatag, hetero­gén koalíciót gyúrt össze. Nyolc hónappal ezelőtt már láttuk, hogy az a koalíció, amit a négy főállású alpolgármesteres mo­dell tart össze, nem marad fenn 2014-ig. A négy alpolgármes­ter fejenként majdnem 400 ezer forintot keresett, ami igen­csak felingerelte a város lakosságát. Néhány héttel ezelőtt a nyolc főből kettő kilépett a koalícióból, ami városvezetési vál­ságot eredményezett, így érlelődött meg annak a feltétele, hogy a Fidesz időközi önkormányzati választást kezdemé­nyezzen. Úgy gondoltuk, nyissunk tiszta lapot, s álljon fel olyan városvezetés, ami mögött stabil a többség.­­ Önök mire alapozzák azt, hogy a csőd réme fenyegeti a várost? - Amikor az előző polgármester, a szocialista Várnai László átadta Gyovai úrnak a városvezetést, akkor mindketten leszö­gezték, hogy stabil a pénzügyi helyzet. Ezt követően néhány hónappal Várnai Lászlónak megjelent egy írása a helyi újság­ban, amiben ezt megerősítette. Azt írta, nincs nagy baj. A mos­tani csőd közeli helyzet kialakulásában természetesen szerepe volt az előző polgármester pénzügyi politikájának. Várnai úr nyolc évig volt polgármester, s már az ő idejében is voltak ked­vezőtlen lépések. -Ne vádolják azzal, hogy csak a levegőben beszél. Kérem, mond­jon rá példát. - Alacsony támogatási intenzitású beruházások történtek. Tehát minimális állami támogatású, majdnem teljesen az ön­­kormányzat által pénzelt beruházásokról volt szó. Erre egy példa, egy városon belüli - Dong­éri- elkerülő út megépítése. A költségvetés kiadási és bevételi oldalán az egyensúly akkor kezdett felborulni. Ekkor már láttuk, ha nem lesz kiigazítás, akkor itt baj lehet. Ettől függetlenül októberben mind a volt, mind az új polgármester azt mondta: megoldhatatlan problé­ma nincs. Eltelt néhány hónap, és Gyovai úr először csak pénzügyi-gazdasági szükséghelyzetről beszélt, az utóbbi he­tekben pedig ő maga deklarálta a város csőd közeli helyzetét. Tehát ezt nem a Fidesz, hanem a város vezetője jelentette ki.­­Egy napilapban azt olvastam, hogy Várnai László volt polgár­­mester arra biztatta utódját még 2010-ben: ne fizessék ki az esedékes mintegy 350 millió forintos hiányt a rendelkezésre álló 500 millió forintos folyószámlahitelből, hanem hozzák át a következő évre, kü­lönben az önkormányzat fizetésképtelenné válik. Ezt a tanácsot vi­szont Gyovai nem fogadta meg. Ez valóban így történt? Önök szerint helyesen döntött a polgármester, hogy tiszta lappal akart kezdeni 2011-ben?­­ Helytállók az információi. Mi nem azt mondjuk, hogy hosszú távon helyes magunk előtt görgetni a hiányt. De az na­gyon rossz ötlet volt, hogy egyben kifizették a 350 millió forin­tot. Egy ilyen gazdasági, pénzügyi helyzetben a kifizetésnek fokozatosan, részletekben kellett volna történnie. Nem így történt, s ez vezetett a mostani állapothoz, hogy pénz nélkül maradt az önkormányzat. Most azon múlik minden, hogy eb­ben a kusza helyi politikai helyzetben sikerül-e olyan pénzü­gyi partnert találni, aki meghitelez több,mint 300 millió forin­tot. Sajnos nem azt az utat választotta a polgármester, hogy ve­lünk lép koalícióra, s egyértelmű, hogy az érdekérvényesítést magasabb, hatékonyabb fokon tudtuk volna művelni. Ehe­lyett Gyovai úr az elmúlt nyolc évben kialakult szocialista ér­dekkörnek akart megfelelni. Inkább a város érdekeit áldozta fel, hogy egy szűk réteg érdekét védelmezze. Ezért nem kerül­hettek megvalósításra olyan lényeges elképzelések, mint a vá­ros oktatási intézményrendszerének átalakítása.­­A frakciójuk tehát június 23-án kezdeményezte a feloszlatást. Gyovai István polgármester június 27-én pedig előbb napirendre vetette előterjesztését, amelyet az ön indítványa alapján készített el, majd szünetet rendelt el, s visszavonta azt. Polgármester úr mindezt mivel indokolta, és ezt önök hogyan fogadták?­­ Mi már régóta hangoztatjuk, hogy a testület önfeloszlatása és egy időközi választás lenne a megoldás. Az volt a kérdés, mindezt ki mondja ki, ki terjessze elő. Mi tudtuk, hogy ezt lét­számunk miatt hiába terjesztjük elő. -Akik kiléptek a Gyovai-féle koalícióból, Nagy Péter és Nagy Róbert, nem támogatták az önök javaslatát? - Úgy tapasztaljuk, nekik nem érdekük az időközi választás megtartása. Különös módon a szocialista képviselőtől han­goztak el korábban olyan nyilatkozatok, hogyha valaki kezde­ményezi az önfeloszlatást, akkor támogatja azt. Mi úgy gon­doltuk, ezt a kérdést nem szerencsés tovább lebegtetni,ezért a 27-ei ülésre elkészítettük az előterjesztést. Kétségeink persze voltak, hogy a polgármester napirendre tűzi-e. Az ülés előtt derült ki, hogy a polgármester úr a fideszes előterjesztés álta­la módosított változatát, mint napirendi pontot önálló előter­jesztésként adta be. A miénkkel nem foglalkozott. Sajnos a testület jelenlegi, a nyolcfős koalíció által átírt, szervezeti és működési szabályzata antidemokratikus elemeket is tartal­maz. Ez alapján a polgármester megteheti, hogy az ülés előtt néhány perccel előterjesztést nyújtson be, ellenben egy képviselő által napokkal korábban benyújtott előterjesztést a testület nem tárgyal. Az ülésen a nem fideszes képviselők mindegyike megszavazta azokat a napirendi pontokat,melyek a polgármester helyzetének stabilizálásához elengedhetetle­nül szükségesek voltak, ezek után taktikai okból, mint előter­jesztő, saját beadványát visszavonta. -Kezdeményezik-e újra az önfeloszlatást? - Elemeztük a 27-ei szavazásokat, s láttuk, hogy több olyan ügyet is, így az intézkedési tervet, megszavazták az eredeti nyolc fős koalíció tagjai - tehát a kiváltak is - melyek a polgár­­mester szempontjából lényegesek. Láthatjuk, hogy a nem fi­deszes képviselők csoportja most fontos kérdésekben újra együtt szavazott. Ezért feleslegesnek találjuk, hogy újra kez­deményezzük az önfeloszlatást.­­Jekő Attila, az MSZP önkormányzati képviselője szerint „ha az intézkedési tervet nem fogadja el a testület, akkor nem látnak más utat, mint az önkormányzat feloszlatását. ” Nos ennek lehet olyan aspektusa is, ha a többiek nem fogadják el a tervet, akkor a Fi­desz önfeloszlatását támogatja.­­ Valóban Jekő Attila korábban nem kötötte semmilyen fel­tételhez az önfeloszlatást. Amikor ezt megtette, máris elfogad­ták az intézkedési tervet. Történt még egy érdekes dolog a zárt ülésen - ez nem sért személyiségi jogot - az intézkedési terv vitájában. A városvezető koalícióból kivált egyik képviselő, Nagy Róbert azt indítványozta: az intézkedési tervet csak ak­kor fogadja el a testület, ha a polgármester garanciát ad arra, hogy további két alpolgármester megbízatását visszavonja. Ebben a formában szavazták meg az intézkedési tervet. Tehát a polgármesternek meg kell tennie ezt a lépést. Ha ez megtör­ténik, akkor olyan fordulat állhat be az önkormányzatban, hogy talán lesz egy, vagy két képviselő, aki megérti álláspon­tunkat: csak stabil városvezetés tudja a települést irányítani. - Önök közül vállalna bárki alpolgármesteri posztot? - A jelenlegi felállásban nem! Nem vagyunk hajlandóak Gyo­vai úrnak asszisztálni a város pénzügyi tönkretételében. Medveczky Attila 2011. július 7.

Next