Magyar Fórum, 2015. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-01 / 1. szám

4 KÜLGAZDASÁG Ne csak beszállítók legyenek a kis-és középvállalkozások Minél több kedvezményes exportösztönző hitelt szeretnénk biztosítani a kkv-szektornak Milyen meggondolásból indították el az Exportra fel! elnevezésű programsorozatot, és előtte születtek-e a témában különböző tanulmányok? - Természetesen, a tanulmányokon, elemzéseken kívül lényegesebb, hogy átfogó, mindenre kiterjedő stratégia született külgazdasági szempontból, hogy bemutassa, Magyarország szeretne élni exportlehetőségeivel. A bruttó hazai termék (GDP) nagysága összevethető az exportunk nagyságával. A KSH adatai szerint 2014 első félévében ez az arány meghaladta 96%-ot. Ez azt mutatja, hogy annyira lényeges a magyar gazdaság számára az export, hogy vétek lenne figyelmen kívül hagyni jelentős gazdasági, főleg külgazdasági döntések meghozatalakor. Már júniusban átalakult a Külügyminisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztériummá, és olyan új struktúra jött létre, amelynek a kifejezett célja az exporttevékenység javítása. A kis- és középvállalkozások sajnos nagyon alulreprezentáltak az exportban: a teljes magyar export 15-20%-át bocsátja ki a kkv-szektor, melynek növelése kiemelt kormányzati szándék különös tekintettel arra, hogy a munkavállalók 73%-át ők alkalmazzák. Ez igen nagy kitettséget jelent, mert túlságosan is függ a magyar GDP a nagy, multinacionális vállalatok exportjától, és ezért is szükséges, hogy a kis-és középvállalatokat minden elérhető eszközzel segítsük. Az új struktúrájú Külgazdasági és Külügyminisztérium illetve a hozzá kapcsolódó háttérintézmények is most kifejezetten ezt a célt szeretnék elérni. Ezért indítottuk el az Exportra fel! exportfejlesztési fórumsorozatot is, amelynek célja a kkvk külpiacra lépésének ösztönzése. Kérem, részletezze a struktúra elemeit, és a háttérintézmények feladatait. A minisztériumon belül elsősorban azt vettük figyelembe, hogy az eddigi „klasszikus” diplomáciai feladatok mellett kulturális diplomáciával és külgazdasági diplomáciával is foglalkoznunk kell. Azért, hogy segítsük a külképviseleteket ebben a „többletmunkában”, minden egyes külképviseletre - így főkonzulátusra, nagykövetségre - külgazdasági attasékat küldünk, hogy nemzetközi külkereskedelmi tapasztalattal rendelkező szakemberek segítsék a munkát a külképviseleteinken. A nagykövetek részére is egyértelmű, hogy a nemzetgazdasági érdekek képviselete az egyik legfontosabb feladatuk, amellett, hogy természetesen a „klasszikus” és a kulturális diplomácia képviselete továbbra is nagyköveti feladat marad. Emellett a háttérintézmények is az új külügyi és külgazdasági struktúrát segítik. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) kifejezetten a nagybefektetők Magyarországra vonzásával foglalkozik, bemutatva a kedvező hazai befektetési környezetet, az adórendszert, az ipari parkokat, a szakembergárdát, a szakiskolai, az egyetemi hátteret, ahogyan azt is, hogy milyen finanszírozások szükségesek a külföldi beruházásokhoz. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek kettős feladata van: egyrészt felméri és megpróbálja minél pontosabban beazonosítani azokat a magyarországi kis-és középvállalkozásokat, amelyek exportképes árut vagy szolgáltatásokat kínálnak, vagy már exportálnak; másrészt segítséget nyújt abban, hogy ezek a szolgáltatások és termékek eljussanak a nagyvilágba. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. jelenleg már 22 külföldi képviselettel rendelkezik, év végére 25 iroda fog működni, és 2015 végére 45-50 -re szeretnénk emelni ezt a számot. A Kereskedőház segítséget nyújt a kkvk számára piacok, ügyfelek felkutatásában, segít a nyelvi akadályok leküzdésében, a szerződések, az üzleti tervek megírásában, s felveszi a kapcsolatot a helyi kamarákkal. Tehát ügynökszerepben próbálja a magyar kis- és középvállalkozás sikerét elősegíteni. Ehhez tudnia kell azt, hogy mely cégek termékeit, szolgáltatásait lehet külpiacokra szállítani mennyiségi és minőségi volumenben. A cél, hogy minél hamarabb beazonosítsuk azt a 3-4 ezer kis-és közepes vállalatot, amelyek már ma is tudnának exportálni, vagy exportálnak is, és ezt a számot szeretnénk megháromszorozni a következő 4-5 évben. A siker érdekében a Kereskedőház továbbképzéseket szervez, de együttműködik felsőoktatási intézményekkel is, illetve a nagyvállalatok know-how-ját, tudását próbálja felhasználni ahhoz, hogy minél jobban, és minél nagyobb számban váljanak exportképessé a kis-és középvállalkozások. A harmadik háttérintézményünk az Eximbank, amelynek célja, hogy a magyar exportőrök számára hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltasson. Ez a bank nyújtja az eddig felsorolt feladatokhoz a pénzügyi szolgáltatásokat, így azokhoz a projektekhez, melyeket beazonosít a HIPA, a Kereskedőház vagy közvetlenül a minisztérium, az Eximbank nyújt kreatív eszközökkel támogatást. Célunk az, hogy a kis-és középvállalkozók minél több kedvezményes hitelhez jussanak, és bátran merjenek vállalkozni. A minisztérium és az EXIM szervezésében megvalósuló Exportra fel! elnevezésű exportfejlesztési fórumsorozat keretében kilenc olyan vidéki városban adunk tanácsot a kkv-knak, ahol a banknak már fiókja működik, vagy hamarosan nyílni fog. Először Győrött tartottunk ilyen programot, utána pedig Nagykanizsán. 2015 első negyedévében folytatjuk a sorozatot, hogy minél több kis-és középvállalkozóval megismertessük a felvázolt lehetőségek tárházát. Azoknak a kkv-knak, amelyek exportképes termékeket és szolgáltatást állítanak elő, meg kell erősödniük, hogy ne csak a nagyvállalatok beszállítói legyenek. Emellett bátorítani kell azokat a kkvkat, amelyek nem is gondoltak még arra, hogy exportáljanak. Említette az Eximbank szerepét, viszont azt tapasztalom, hogy a gazdasági világválság óta tízszer is átgondolja valaki, hogy hitelt vegyen föl. Az Eximbanknak nagyon széles a portfoliója, és így nagyon sokrétű termékpalettát biztosít a kis-és középvállalkozóknak, így magyarországi befektetést finanszíroz, de a leendő vásárlót, a külföldi piacon lévő céget is segíti vevőhitellel annak érdekében, hogy a magyar terméket megvásárolhassa. Az Eximbanknak, mint állami tulajdonú pénzintézetnek nem a profittermelés a lényege, hanem a jó hitelek kihelyezése, alacsony kamatokkal. Az átlag kamat az elmúlt években 1,99%-os volt euróban. Szeretném hangsúlyozni, hogy a külgazdasági célok megvalósítására és az export fejlesztésére soha nem állt még rendelkezésre ennyire szinergista, összefüggő struktúra, amely hatékonyan, úgynevezett egyablakos módszerrel segít a kis- és középvállalkozóknak. Exportösztönző programot indított a kormány az exportképes árukat és szolgáltatásokat előállító kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatására. Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, a magyar munkaerő közel kétharmadát a kkv-k foglalkoztatják, míg az ország exportjának nagy részét a nagyvállalatok adják. Ezen a helyzeten szeretne változtatni a kormány. Dr. Szabó László Az Oppenheimer család uralta a XX. század elején az afrikai gyémántbányák nagy többségét. Oppenheimerék találmánya, hogy az újonnan felfedezett bányákból gyakorlatilag korlátlan mennyiségben kitermelhető gyémántokból mindig csak annyit dobtak piacra, amennyi garantálta, hogy egy esküvői gyűrűbe való átlagos gyémánt ára valahol 2000 dollár körül mozogjon. Annak ellenére, hogy a gyémánt az egyik legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló drágakő, tehát unikális jellegről Oppenheimerék nélkül nem beszélhetünk, a drágakő értéke azóta is stabil. Az akkor teljesen újszerű marketing mellett, például, hogy jelentős összegeket fizettek filmeseknek, hogy az éppen aktuális filmben a hősszerelmes gyémántgyűrűt ajándékozzon kedvesének, Oppenheimerék áru-visszatartási technikája több aggályt is felvet, különösen, hogy a gyémántkereskedelem éppen ezért jelentős konfliktusok és népirtások okozója lett. De a messzi afrikai bányákról és amerikai piacokról jöjjünk közelebb hazánkhoz. A másik fontos széntartalmú anyag, a kőolaj árának kialakításakor, úgy látszik, újra Oppenheimerék technikáját alkalmazzák a világ nagy elosztói. Máskülönben nehezen magyarázhatóak az elmúlt hetek történései. Az amerikai döntéshozók több szempontból is fontosnak tartották, hogy az olaj ára leessen. Egyrészt az Iszlám Állam nevezetű agyrém kezébe került olajkutak termeléséből keletkező bevételt akarták minimalizálni. Bár nehéz elképzelni, hogy a feketén, és nyilván jócskán áron alul értékesített olajból valóban akkora bevételre tenne szert az Iszlám Állam, hogy finanszírozni tudja a már két országra kiterjedő háborúját, amit lényegében mindenki ellen vív. De mégis, a hivatalos magyarázat szerint a feketepiac felveszi a Az olaj ára gigantikus mennyiségű olajat, és bizonyára fantomtankereken eljuttatja a felhasználókhoz, ezért a drasztikus olajárcsökkenés elvileg kihúzza a talajt a dzsihadisták alól. A másik fontos olajár csökkentő érdek, hogy az oroszok az előbbinél nagyságrendileg nagyobb olajtermeléséből származó bevételeit minimalizálják. Ez része annak a hidegháborúnak, mely az amerikaiak ukrajnai akciója és Ukrajna lángba borulása óta határozza meg az orosz-amerikai viszonyt. Az amerikai forgatókönyv szerint Oroszország térdre kényszerítése gazdasági eszközökkel történne. Egyrészt a befektetései alapok mozgatta dollár százmilliárdok bevetésével hiperinflációt idéznek elő Oroszországban, másrészt az olaj árának mesterségesen alacsonyan tartásával az oroszok legfőbb bevételi forrását próbálják csökkenteni. Persze azonnal felvetődik, hogy miért gondoljuk ezt a drasztikus árcsökkentést mesterségesnek? Nem mesterséges, tehát piaci alapú olajáresésről akkor beszélhetnénk, ha valami okból az olajfelhasználás csökkenne, vagy valaki hatalmas mennyiségű olajat dobna piacra. Kinek van annyi olaja, hogy azzal levigye a világpiaci árát? Nyilvánvalóan az olajtermelőknek. De vajon nekik mi érdekük lenne az árcsökkenésben. Nyilván semmi, boldogan alkalmaznák Oppenheimerék jól bevált visszatartását, hacsak a világ legnagyobb katonai, és egyelőre még legnagyobb gazdasági erejével rendelkező állam oda nem szól. Az odaszólás ténye azonban komoly kérdéseket vet fel. Ha egy amerikai stratégia cél érdekében drasztikusan lehet csökkenteni az olaj árát, akkor az felveti az árképzés piaci jellegének hamisságát. Azaz az elmélet, miszerint a piaci viszonyok, a kínálat és a kereslet viszonya határozzák meg az olaj árát, egyszerűen nem igaz. Márpedig az olaj ma a világgazdaság egyik legfontosabb tényezője, összességében a legfontosabb energiahordozónk. Innentől önálló piaci mechanizmusokról, a piac önszabályozásáról, a kínálat és kereslet viszonyának meghatározó erejéről lénygében csak elméleti síkon beszélhetünk. A gyakorlat egészen más, inkább az utasításos gazdálkodásra, mondjuk a tervgazdaságra emlékeztet. Ennek a ténynek ma Magyarországon óriási jelentősége van. Ugyanis a korrupcióvád és a demokráciadeficit számonkérése mellett, ez a vád, tehát, hogy a kormány beavatkozik az oly üdvözítő szabad piaci mozgásokba a legdöntőbb az Orbán-kormány ellen kreált bűnlajstromban. De vajon milyen alapon tekinthetők Orbánék piackorlátozó - bár inkább erővel való visszaélést tiltó - intézkedései bűnnek, és miért tekinthető jogosnak az Obama adminisztráció olajmutyija? csórja Magyar FortiM 2015. január 1.