Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)

1858-05-23 / 224. szám

Kolozsvár Megjelenik e lap hetenként kétszer vasárnap kicscsit törtriklin. Előfizethetni minden postahivatalnál bér­mentes levélben vagy helyben a szerkesztői szál­láson a kis Szamos mellett, az úgy nevezett B­a­y­e­r kert 413 sz.alatt, egy év­re 11. félévre (I. negyed­­­évre 8 pfttal 221. Vasárnap máj. 23. 1858­ A k­iri hasábozott .JjiLríjteiű pengő krajcár s ezenkívül mindenkori beiktatásért I . pkr. kincstári adó. Vidéki hirdetésekké egyszersmind a díj is beküldendő. (Harmad-évi folyam.) A hajdan- és jelenkori mezei gazdaság tudománya dióhéjba szorítva. (XXXVII. cbemiai levél Liebig Justns-tél. (Folytatás.) Az ily chemiának lehetett hasznát venni otthon, és hogy az ember beletanulja magát, nem volt egyébre szükség, mint egy pár tallért egynéhány mázsa Guano vásárlására szánni. Ily módon jutott be a chemia a gu­ano kíséretében közép- és északi Németor­szágba, és minden szem reményteljesen for­dult e tudomány felé. Mindenkinek tiszta do­lognak látszott, hogy ha a guanónak oly ha­talmas befolyása van a gabonatermésekre, akkor minden növény számára kell hogy létezzék valami ilyen guanoféle; azonban a puszta kívánság nem elég arra, hogy az em­ber specifikumok birtokába jusson, így szól­tak a legény-theoria apostolai. Meg kell ja­­vítanunk a guanót, és ezért vegybontás útján meg kell tudnunk az arra szükséges alkat­részeket. Nyújtsatok nekünk módot, hogy a még hiányzó kísérleteket megtehessük, és egy kis fészket — mi aztán ültetünk belé egy-egy aranyat tojó babát és várjátok meg aztán az eredményt. Azt bizony hi­ába fogják várni. Mint chemiai műhelyek a f­öldnemek vegy­­bontásával és a guano és más mesterséges trágya ható alkatrészeinek kikutatásával, leg­jobb szolgálatot tehetnek a gazdának , és mint olyanok szükségesek is; de új tényeket és elveket ez után nem lehet felfedezni. E­­meltyűkkel és csavarokkal nem lehet semmit a természettől kierőszakolni, és kísérletekkel nem lehet józan észt szerezni; minden kí­­sérlet egy következtetés, azaz, a tüneménnyé átalakított, érzékileg észrevehetővé tett kö­vetkeztetés. Mindazt a­mit a gyakorlati gazdaság egy­néhány évezred óta nyert a trágyatanban, azt azon helyes elveknek köszöni, melyek a helyes következtetésnek alapfeltételei; nem az alchemiának és oktalan kísérleteinek, ha­nem a tudománynak köszöni a guanót. Támaszkodva a növények tápanyagainak kikutatására, a tudomány 1840-ben ajánlotta a gazdáknak a guanót, mint egyik legcsal­hatatlanabb eszközt gabna- és hús­termelé­süknek emelésére és szorgosan ajánlotta an­nak használatát. *­ 1840 előtt sehol se hasz­nálták Európában a guanót trágyának. Mi­kor az első hajó guanóval megrakva Liver­poolban kikötött, egy gazda sem akart sem­mit e trágyaszer hasznáról tudni, de a tudo­mányos tanba való bizalomban a következő esz­tendőben, mégis három hajót szereltek fel, hogy a perui partokra menjen guano után. Azóta sok száz hajó jött és ment, és több mint 300 millió forintot érő guanót hozott az Európai continensre; azóta 400 millió mázsa gabonával vagy vele felérő húsmeny­­nyiséggel többet termeltek. A guano ugyan a nélkül is megtalálta volna az utat Euró­pába, mert a Gondviselés idejében érleli az almát, és ha lehull a fáról és elrothad, an­nak az ember az oka, vagy a föld, ha nem kel ki a magva. De a guano tán nem tette volna meg útját oly hamar, és ez sok millió ember ínségét enyhítette a közelebbi sovány években. Az elmélet embere a ki a guano hatását *) Ezt éppen Liebig maga tette. Szerk. megjósolta, nem látta volt a szerencsés ered­ményeket, úgy a mint látták a mi „legény­­embereink“ későbben Angelhonban, hanem annak vegybontásából következtette ; egy kö­vetkezése volt az azon elvnek, hogy a gab­­natermeléssel kimerült földre vissza kell hordani azt, a­mit a galnával tőle elvettek. Nem az alch­emia, hanem a tudomány adta a gazdának a módot, hogy kénsavval felbonthatóvá tevén a villavas meszet (phos­phorsaurer kaik) a növény táplálására tegye alkalmasabbá és évek folytán hazósabbá; és Angolhonban megmutatta a gyakorlat 10 év alatt, hogy e szer alkalmazása által annyit növekedett a takarmánytermés, mintha az illető földek két akkorákká lettek volna, az­óta ugyanazon területen sok millió mázsa hússal állítanak többet elé, vagy annyival felérő gabonát.­­ Ö És az elmélet embere, a­ki e szert aján­lotta, nem látta volt annak hatását, a mint látták a mi földmivelési chemicusaink An­­golhonban, hanem azon elvből következtette, hogy valamely trágyaszer hatásának idővel na­gyobbodnia kell, a­mint felülete gyarapodik. Bármit tesznek is a gyakorlati gazdák és gazdasági egyletek, bármit határoznak is évi közgyűléseiken, minden garas el van veszve, minden kísérleti év hi­ába való mind­addig, a­míg nem hódolnak a valódi tapasz­­talásnak, az észszerű­ségnek, a józan emberi észnek; a­mint ezt megteszik, övék a tudo­mány. (Vége követ.­ Az idei kolozsvári lóversenyek rendje. H­é­t­fő, j­u­n­i­u­s 26. I. Első osztályú államdij 500 arany. Futhatnak 4 éves és idősb minden országbeli mén és kancák. Távolság 3'/a ang. mértföld. Tétel 200 pírt; bánat 100 pírt; ha azonban a verseny előtt 4 héttel vonatik vissza, a bánat csak 50 pft. Teher 4 évesre 105 font, 5 évesre 111 font, 6 és idősbre 114, az austriai birodalomba ejlett lovak­ra 5 fonttal kevesebb. A tét és bánatpénzek fele az első, fele a második lóé. Aláírás és nevezés jú­nius 1-én déli 12 óráig. II. Vadászdij 600 pft. Futhat minden nem­­telivér bármely nemű s bárholt nevelt ló, mely a kolozsvári kopófalka után a futtatás előtti vadász­­időben 6-szor volt lovagolva. Távolság 2 ang. mértföld; a nemdistandirozott lovak által fél-fél óra közre mindaddig ismételve, míg valamelyik két­szer lett nyertes. Teher 5 évesre 130 font, 6 éves­re 135 font, idősbre 140 font, ménre 3 fonttal töb­bet visz, le, mely már valahol nyert, 5 fonttal töb­bet, Angliából jött le 5 fonttal többet. Ha nincs 4 aláíró, nincs futás. Nevezni lehet a futtatások meg­kezdése előtti nap (jul. 25.) déli 12 óráig. Tétel 25 pft. Fuss vagy fizess. Űrlovasok saját színeik­ben. A tétel 100 pftig a kolozsvári angol kopó­falka fentartására fordittatik. A 100 pftot megha­ladó rész pedig a nyertes lóé. III. Erdélyi díj 1000 pft. Futhat minden Erdélyben ellett bármely nemű ló, melyről hitele­sen kimutattatik, hogy nem telivér. Távolság 3 ang. mértföld. Teher 4 évesre 110 font, 5 évesre 120 font, 6 évesre s idősbre 125 font, mén 5 fonttal többet visz. Ló, mely már valahol nyert, 5 fonttal többet. Nevezni kell június 1 én déli 12 óráig. Té­tel 100 pft, fele bánat. Az első ló kapja a tét- és bánatösszeg felét, a második ló a másik felét; de ha a 2-dik ló distancirozva leend, az egész tét- és bánatösszeget az 1-ső ló kapja. IV. Földész verseny. Futhatnak me­zei gazdák saját lovai, melyekről az illető hatóság bizonyítványával bemutatják, hogy egy évig tulaj­donuk volt. Távolság 1 ang. mfd. Bejelentés a fu­tás napjáig. Pörge kalap, szines mellény, fejér ing és lábravalóban, nyereg nélkül, szőrén. Kedd, j u 1 i u s 27. I. M­á­s­o­d­o­s t­á­l­y­u államdij 300 arany. Futhat minden Erdélyben ellett és nevelt mén és kanca. Távolság 2'/h­ang. mértföld. Tétel 100 pft, bánat 50 pft; ha azonban a verseny előtt 4 héttel vonatik vissza, a bánat csak 25 pft. Teher 3 évesre 90 font, 4 évesre 105 font, 5 évesre 111 font, 6 évesre és idősbre 114 font; minden Erdé­lyen kívül fogamzott, de anyjában hozott és Er­délyben ellett ló 3 fonttal többet visz. A tét- és bánatpénznek fele az első, fele pedig a 2-dik lóé. Nevezés június 1-én déli 12 óráig. II. Akadályverseny 120 arany. Futhat bárhol született, nevelt, bármely fajú és nemű ló. Távolság 2 ang. mfd 8 akadállyal. Tétel 20 pírt. Fuss vagy fizess. Teher 130 font. Nevezni lehet július 24-kén déli 12 óráig. Űrlovasok saját szí­neikben. Első lóé a dij és tétel fele, második lóé a tételnek második fele, de ha distand­rozva volt, az egész tétel­­ öszveg az első lóé. III. Kísérleti verseny. Tisza László által ajánlott tiszteletdíj, 20 arany értékű serleg. Futhat minden Erdélyben ellett nemtelivér 4 éves kanca Távolság 2 ang. mértföld. Teher 110 font. 11a nincs 4 aláíró, nincs futás. Nevezni kell 4 hét­tel a futás napja előtt déli 12 óráig.Tétel 10 arany. Fuss vagy fizess. A tétel az első­ lóé egészen. Ló, mely a tiszteletdíj­t egyszer nyerte, arra többször nem futhat, de a nyertes tulajdonosa a serleget jövő futáson más lóval védeni tartozik; ha akkor másnak lova lenne első, a serleg arra száll s csak annak válik állandó tulajdonává, ki a kísérleti ver­senyben két egymást követő évben nyertes. IV. Asszonyságok dija. Futhat minden­nemű és fajú ló, mely más díjra bejelentve nin­csen. Távolság 1­­/4 ang. mfd. Tétel 2 arany. Fuss vagy fizess. Első lóé a tiszteletdij,a­ második lóé a betételek másik fele. Nevezés 24-kén déli 12 óráig. Űrlovasok saját színeikben. Minden bejelentésnek és nevezésnek a kitű­zött határidőkig pályatitkár Páll Sándor urnál (Nagy-piac 269. sz. ház) Írásban és az illető bá­natpénzek beküldése mellett kell megtörténniök;­ a betétesek többi része csak julius 24. déli 12 óráig fizetendők be. A m. kormány által még elhatározva nem le­vő esetekben az intéző bizottmány a pesti verseny­­törvényekhez tartandja magát. * Albert cs. k. főherceg ő fensége Magyaror­szág generalkormányzója pár hét óta körutazást tart a kormánya alatti szép országban és minde­nütt a legörvendetesebb fogadásra talál. Jelenleg ő fensége Dél-Bihar­ és Arad megyékből Temes­várra ér­kezett. * A cs. k. apostoli felsége a sz.­annai éget­tek szegényebbjei között 4000 pft kiosztását leg­kegyelmesebben rendelni méltóztatott. * A lóverseny és baromkiállitás ideje alatt a géphozató társulat több gazdasági gépei a többet ígérőnek fognak eladatni. Addig is Páll Sándor ur fel van hatalmazva szabad kézbeli eladásokra. * A napokban egy vidéki birtokos B. I. 16 éves fiát több kancáival a városba küldvén, György­­falván megvadultak a lovak s egyik úgy megrug­­ta a fiút, hogy azonnal szörnyet halt. A falusiak nem engedték hogy temetni behozzák Kolozsvár­ra, „ne­hogy a jég elverje a határt.“ * (S­tatisti­kai adatok.) Az austriai utol­só népszámlálás jegyzetei szerint, a nők és fér­fiak száma szinte minden koronatartományban e­­gyenlő. — Egy turini, igen érdekes, statistikai ki­mutatásból értjük, hogy a házasok rendesen tovább élnek, mint a nem-házasok. Magas termetű embe­rek rendesen tovább élnek, mint a kicsinyek és tavaszi hónapokban született gyermekek erősebbek a többi hónapok alatt születetteknél. — Statistikai alapokon tett számítás után, az egész földgömbön naponként 100,800 ember hal meg, mely számból minden órára 4200 haláleset jön. A népesség szá­ma 1000 millió emberrel van elfogadva. * (A moldovai bankot) illetőleg, a fej­­delemség rendkívüli i­gazgató tanácsa tudósította a kajmakámot, hogy ha a bank két hó alatt mű­veleteit meg nem kezdi s kötelezettségeinek ele­get nem tesz, kényszeritve érzendi magát Nulandt *) Ez azonban ki­nn felejtve a programaiból. Szerk.

Next