Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 8. évfolyam (1901)

Értekezések - Dr. NÉMETH AMBRUS: Selyemtenyésztési mozgalmak Győrött 1771–1831-ig

1*­ 3 alkalomból, hogy a magy. kir. kamara 1770. márcz. 9-ikén felszólította a várost, hogy küldjön egy alkalmas ifjút az eszéki előkészítő tanfo­lyamra, valami Széplaky János nevű fiatalember jelentkezett egészen a maga elhatározásából a kir. kamaránál. Széplaky kérvényében igen alkalmasnak mondja Győr területét megfelelő éghajlati és talajállapotá­nál fogva a selyemtenyésztésre s úgy beszél, hogy Győr területén már is szépen díszlik a szederfa. A kir. kamara 1771. szept. 20-ikán meg­küldte Győr városának Széplaky kérvényét s véleményt és felvilágosí­tást kért. A hatóság elég hamar okt. 16-ikán megadta a választ. Szép­lakynak — mondja a jelentés— Győr város talajbeli állapotáról s az itteni selyemtenyésztési állapotokról írt dicsérete csak azt bizonyítja, hogy nem ismeri Győr területét ; szépszavú beszéde csak azért van, hogy bekerüljön az eszéki iskolába. A tényállás nagyon is máskép van. Először is nincs szükség Széplaky kitaníttatására, mert Győrött elég sok oly egyén van, aki tökéletesen ismeri a selyemtenyésztés mester­ségét. Ami a selyemtenyésztés állapotát illeti, bizonyos igaz, hogy nincs meg a kivánt eredmény, de ennek meg van a maga oka. Győr területe ugyanis minden oldalról vízzel van környékezve, tehát nincs alkalmas száraz talaj. Mégis akadtak, a­kik a folyó évben is űzték a selyem­tenyésztést s nagy számmal táplálván selyemhernyókat, tetemes pete­készletük van. Minthogy azonban az év legnagyobb része nedves volt s kora tavasztól nyár végéig áradások voltak s szoktak lenni majd minden évben, ezért az amúgy is kevés számban levő szederfák el­száradtak, sőt mivel a szederfa-levél túlságos sok nedvességet szivott magába, a selyemhernyók is jobbára elpusztultak, a­melyek pedig meg­maradtak, jó táplálék hiányában, nem fontak olyan selymet, a­minőt várni lehetett. Ez okoknál fogva a város nincs oly helyzetben, hogy valakit szükségesnek tartana az eszéki iskolába küldeni. Egyébiránt ha Széplaky meg akarja tanulni a selyemtenyésztés mesterségét megteheti Győrött is, de ellátásáról gondoskodjék maga.1) Széplaky ügye megfor­dult Mária Terézia királynő elött a ki megengedte neki, hogy Győrött saját költségén tanuljon.2) Hogy azonban mi lett Széplakyval, arról nincs adatunk. Mint látjuk, nagyon keservesen indult meg Győrött a selyemte­nyésztés. Egyik fő oka mindenesetre a városi hatóság érthetetlen maga­tartása. Kézzel-lábbal ellene van a selyemtenyésztésnek , elsorolja a talaj­állapotokat, áradásokat, a szederfában való hiányt, csakhogy bebizo­nyítsa, hogy képtelenség Győrött ez iparággal sikeresen foglalkozni, ne !) U. o. Városi fogalmazványok, 1771 : 186. u. o. Kami. int. 1771 :380.

Next