Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)

1843-02-23 / 16. szám

242 241 nyékhez képest dőlést ’s más roszat okoz. — Mélyen mivelt földben az erősebb gyökök gyorsabban , mélyebben és nagyobb számmal terjednek szét; már pedig a’ nagyobb és hathatós gyökképességgel az összes növények erőteljes élelműszere fejlődik ki, tehát nagyobb termés. — Nedves időben eloszlik benne a’ víz, tehát nem történik itt mint a sekély szántásnál, hogy a’ kötött alrétegen megállapodjék ’s eliszapolást okozzon, ’s gyakran termékeny anyagokat magával sodorva elfolyjon, a’ helyett, hogy, mint a’ mélyen fülporlanyított földben, megmaradjon majd szükség esetére. Igen fontos az, ha a'föld minél több vizet vehet magába; úgy lehet azt tekinteni mint tartalékot. Itt tartós szárazság áll be, a’ mélyen szántott réteg tovább marad nedvében ’s olly könnyen, habár agyagos is, össze nem keménykedik ; miáltal a’ veszedelmes fölrepedés meggátoltatik. A’ mélyen behatott növénygyökök nagy szárazságban is színak föl nedvet a’ mélységből, s ugyanazok a’ fölületre való frisítő folytonos elgőzölgést is lehetségessé teszik. E’ hasznok pedig annál inkább föltűnnek, minél több humuszvegyület van összekötve a’ mély megmunkálással, mit mindenki könnyen átlát, ki a’ humusznak nemcsak vegytani jótevő tulajdonságait és hatásait tudja, hanem azt is elismerte, milly jótevőleg határozza meg ez alkatrész a’ physikai és mechanikai arányt, a nedvesség , meleg és kötöttség köztti viszonyt. Mélyen mivelt földben a’ meleg is beljebb hat és inkább eloszlik; a melegségi fok tartós és egyenlőbb; sem a’ légköri mérséklet csökkenése, sem az alréteg visszahatása itt olly hirtelen meghűléseket nem okoz, mint a’ sekély szántásnál. — Valamint a’ mélyen mivelt földet hamarább szánthatni eső után, a’ nélkül , hogy bőrke módjára összefüggve maradna; valamint továbbá szárazság után könnyebben feltörhetni, úgy tavaszszal korábban s őszszel későbben is megmunkálhatni, mert a’melegség aránya gyorsabb tél elmúltát s lassúbb tél beálltát okoz. — A’ rajta termő, erősebb élelmiszerű gabonát eső és szél olly könnyen le nem veri, s ha ez megtörténnék is, hamarább fölemelkednék. — Éleny (oxygenium) életfeltétele a’ növényeknek szintúgy mint az állatoknak. A növények azt nem valami különös réteg által lehelik be; minden részeik, még gyökeikkel is érintkezés és viszonhatásban kell annak lennie. Következőleg a’ gozköri légnek a’ maga elenyével a’ földbe könnyen be kell hatnia s a’ maga elenyétől a földben megfosztott léget eltávolítván, újjal kipótolnia. A földnek bizonyos módon a’ növényéletért lélekzenie kell, épen úgy mint az állat lélekzik; a’ rétegesen élő természet bizonyos lélekzését mindenütt észrevehetni. Nemcsak a’ növénygyökök életműködése fenntartására szükséges a’ levegőújítás, hanem a’ föld vegytani működéseinek fenntartására is , a’ rétegetlen alkatrészeknek épen úgy mint a’ rétegeseknek javítása és fölelemzésére. (A’ földből mesterségesen kivont és megvizsgált lég mindig csekélyebb elenytartalmunak találtatott.) A’ föld mély felporhanyítása erre igen alkalmas. Különösen a mélyen gyökerező kapás növények végett, átalában pedig az összes növénytermesztés hasznáért, mintegy 8 — 10 hüvelyk mélyen megmunkált és trágyaerőben fentartott réteg a’ mély mivelés minden előadott kedvező eredményei tekintetéből igenigen hasznos. Hol a’ föld az említett mélységig meglehetősen egyforma porhanyó, savanyoktól menti s inkább vagy kevésbé televényes; ott nem kellene késni annak mélyebb munkálásához fogni; ott az elhanyagolással egy bőven kamatozható kincs könnyű megtalálását vetjük meg. — Hol a’föld homokos, s a homoktartalomnak nincs (mint kivételkép elője) ama tulajdona, hogy bizonyos jelenlevő kötszerek által a’ légköri befolyások elöl szilárdul elzárkózzék, ott ugyan annak sokszor ismételt mély fölporhanyítása s mélyen megtrágyázása szükségtelen, ellenben időről időre való mély forgatása nagyon tanácsos. Mert a’ homokos földnemekben a nedvességgel könnyen fölelemzhető réteges állományok, humusz alkatrészek stb.hatnak le a mélységbe, az alrétegbe , úgyhogy ott az általa szántóföld hasznára levő televényes föld határai idő folytával, s minél bővebb volt a’ trágyázás, annál inkább, gyakran szembetűnőleg kiterjednek. Az e közbeni mély forgatás által az elmélyedett tápanyag fölhozatik s üdvös működésbe tétetik. Sok eset van, mellyben a’ néha 10 hüvelyknyinél is mélyebb forgatás jelentékeny nyereséget hozna. — Hol a’ föld, a fölemlített szoros értelemben , nem mélyebb mint 3 — 5 hüvelyk, s az alréteg talán kemény agyag vagy sikerből áll, vagy hol az eke mélyebb vidéken könnyen túlságos tolakodó nedvességbe sülyed : ott, utolsó esetben, legelőbb is a’ víznek a’ lapályosságbóli lecsapolásáról kell gondoskodni; ’s hol a’ nedvesség nem gátol bennünket, az illy földet is néha mélyebb mivelés alá kell fogni; itt is hasznos eredménnyel lehet a mélyebb és tehetős réteget, porhanyítva és mélyen trágyázva, működésben tartani. Csakhogy itt nagyobb elővigyázat és sokkal lassúbb kivitel kívántatik, miről s még némelly ellenvetésekről a’ jövő számban, (vége köv.)